Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-26 / 270. szám

Szerda J04I. november 26. XVII. tfL 270. sz. Ara 10 fillér Mflvoüfni 2.50. neOJiertevre 2.20 0 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ..Kercszícmjesífés ina: lendvai isivón IIa arra a körkérdésre kellene felelni, liogy Ei az igazi ióbarálunk, akkor e sorok írója okvetlenül beleírná válaszába a/.l is: »Aki jó­kor és kertelés nélkül szoinünkbeniondja hi­báinkat, liogy- még kellő' időben le vélhessük azokat*. Igaz, hogy,a .jókor való inegjavulás már nem a figyelmeztető jóbaráton múlna, de a »dixi ct salvavi animani mcam«-ot min­denesetre elmondhatná az. aki a maga nem éppen kellemes baráti kötelességét tcljesilelle, még az cselleges szakítás, vagy legalábbis a leírvét teles, a rjjcggyanusillatást is vállalva, Igv általánosságban, gondolom, mindenki alá is irná az eddigi mondottakat. De már a valóban jobboldali, mert igazán Wesztény politikára nézve, különösen a köJPét mai sajnálatosan megmérgező lt levegőjében, ha­mar úgy járhat az, aki hazafelé talál kelle­metlen igazságokat mondani, hogy nem a ke­resztény Magvarország jőbarát iának, mert év­tizedes 1 tarosának szarait szívlelnék . meg bi­zonyos helveken, hanem ellenséges indulat­tal gyanúsítanák vagy rágalmaznák meg ép-, pon az iránt a keresztény nemzeti megújho­dás iránt, amelvért iava éveit és java kénes­ségeit áldozta és áldozza. A jókor való kiál­tás zrlhvimiklösi kötelességét azonban ennek nz egyéni kellemetlenségnek a veszedelmével is teljesíteni kell. 'A képviselőház költségvetési viláia sorún Varga József iparügyi miniszter, akitnivan erős személyi kapcsolatok fűznek Szeged vá­rosához, kereskedelmünk * karászién vesí 1 és,«-é t sürgette a tisztesség, megbízhatóság és S'/ak­ludús^ tekintetében. Nem úrjásitast mondott, nem is lelt volna miért, hiszen az megtörtént, hanem kércszténvesilcst. ami — sainos — még nem csekélv mértékben hátra van s ami már nem egyénileg vagv hivatalból beszer­zett okmányok" dolga, hanem azé a belső, lel­ki átalakulásé, amelyért a múltban a Zi-div Nándorok'. Prohászka Ottokárok. Rangba Ró­lak küzdöttek s amelynek minél telioSebb megvalósulása.nélkül nem lehel végső diadal­más és a nemzetre nézve üdvös érteleml en keresztény Magyarországról beszélni. A mi­niszter úr tehát nyilván nem fogia rossz né-. Ven venni, ha kijelentésének nemcsak a kc­resk'cdylcniie, hanem az állami és a nemzeti lét egész területére nézve tapsolunk, a keresz­tén ve úté s szükségességére nézve nedig ada­tokkal támasztjuk alá. — nem örömest, hu­néin eléggé keserves kötelességtel iesltéshől. 'Amikor immár nem is egv esetben látunk erkölcsileg élvetonielkezní olvan férfiakat: akik talán nemrég velünk egv emelvényről hirdették a keresztény-nemzeti ébredést, a gazdasági és erkölcsi meguihodást cs drákói szigorral megkövetel lék másoktól azokat nz erkölcsöket, amelveknek részleees vagv télies hiánya az ö szemelvükre bíróilag is rábizo­nyúlt, akkor nem zárkózhattunk el a nvilvá­nos pálcatörés szomorú kötelességétől csal? azért, mert éppen a legszentebb eszménvei;?! éppen a mi sorainkban csúfolták meg. Ami­kor egv pani ember közírói mmőséeében egv evvházi részről is katolikusnak fémielze.U n'a­pilan xezclőhelvén kémlelőn s/óválcnni. 1 jogv az áruclicilés és árdrágítás miatt eliárás alá fogott négyszáz budaörsii kereskedő közölt bőven vannak keresztények" is. akiknek felfo­gása szerint »a magyar kereskedelemnek csak gazdát kell cserélnie, dc élveket, módszereket és főként erkölcsöket nem*, akkor a felhábo­rodás melleit fáő.lalinasan oironkoVIniok is kell azoknak akik nem azért a vivmánvert hadakózlak 'évtizedeken kérésziül, hogv most már a kirakatba telt •. őskercszténv* felírás mögött történ jenek üzleti merényletek a há­borúban levő nemzet, a keresztény anvák és gyermekek ellen, cppcn olvanok részéről, akik a kískalékizmiisou nevelődtek már gycrinek­ikeru'khan. 'Áraikor az -ajigliuayk felszabadul!. f 12 állam irta alá a kominternellenas egyezményt Románia, Bulgária, Szlovákia, Finnország, Dánia, Horvátország csatlakozott a paktumhoz Bárdossy László miniszterelnök beszéde a berlini állami aktuson Berlin, november 25. A kedden délben ünne­pélyes külsőségek között megtörtént az an­tikomintern. államok ünnepi ok tusa. Az aktus .rányomta bélyegét a német bi­rodalmi főváros Ideáira. Különösen a Vilmos-tér állt a történelmi óra jegyé­ben. A. széles térségen már órákkal az esemény előtt sokezer főnyi tömeg gyűlt össze, felvo­nultuk az SS diszalakulatai is. 12 órától kezdve megkezdődött a kormány tagjainak valamint a külföldi államférfiaknak az érkezése. A be­járat előtt SS zenekarral kivonult díszszázad .fegyverrel tisztelgett a jnagnsi'angú vendégek .előtt. Felhangzott a disz jel, parancsszavak csattantak és tisztelgésre lendültek a, puskák­Berlin lakossága felemelt karral üdvözölte o* érkező birodalmi külügyminisztert, valamint a külföldi államférfiakat, akik azért gyűltek egybe, hogy kifejezésre juttassák uépük.és kor­mányuk elhatározását a bolsevizmus elleni kö­zös védekező harcban való részvételre,"(MTI) Itibhentrop külügyminiszter 11 óra lő perckor lépett be a kancellária kapuján, üt perccel később érkezett gróf Ciano külügyminiszter. Egymás­után érkezeit meg a japán nagykövet, Bárdos­sy László miniszterelnök, Mandzsúria követe. P o­pov bolgár külügyminiszter, továbbá Dánia, Finnország és Horvátország külügyminiszterei, a szlovák miniszterelnök, Suncr spanyol külügy­miniszter és Románia helyettes miniszterelnöke." Tizenkét óra 30 perekor lépett be a nagy foga­dóterembe Ki b bentrop birodalmi külügymi­niszter a 11 küldöttség vezetőivel. A külföldi ven­dégek helyet foglaltak a hosszú asztal mellett el­helyezett székeken. Ilibbentrop a Führcr és a birodalmi kormány nevében üdvözölte az antikomintern paktumban szövetkezett államok képviselőit. A külügyminisz­ter üdvözlő szavai után .a szövetkezett hatalmak jegyzökönyvet írtak alá, melyben az antikomintern egyezményt további öl évre meghosszabbítják. A paktum aláírása , Az aláírások ulán Bulgária, Dánia, Finnország; 1 Horvátország, liománia és SZ'ov.'.Kia képviselői ! ünnepélyes' formák közölt jelentettek be esatlako­' zásukat a bolsevista világellenség ellen szövetke­zett hátidmakhoz. A dyilalkozalok ulán a birodalmi külügymi­niszter dr. Tsuinin Yce nankin^'külügyminisz­ter táviratát olvasta fel, amely szerint a nan­kingi kínai" nemzeti'1' kormány 'sziátén csaHnkózotl az' antikomintern egyezményhez. A Berlinben tartózkodó külföldi államiéi link közül elsőnek gróf Ciano olasz külügyminisz­ter telt nyilatkozatot. Utána Osinia tábornok, japán nagykövei örömé­nek adott kifejezést, hogy az érdekelt államok alá. írják a kommunistaellenes egyezmények érvényé­nek meghosszabbításáról szóló jegyzökönyvet. A japán nagykövet után Bárdossy László mi­niszterelnök emelkedett szólásra. Bárdossy miniszterelnök beszéde Bárdossy László miniszterelnök, g_kövctko­zöket mondta: — Különös megtiszteltetés számomra, bogy én­ben a történelmi pillanatban szót emelhetek c-s ki­fejezésre juttathatom a magyar kormány és az egcsz magyar nemzet bensséges együttérzését az antikomintern paktum céljaival. — Magyarország volt az első európai állani, amely 1919-ben a bolsevista terror áldozata lett, de egyben az első állam is, amely annak a férbu­n'ak legfőbb vezetése alati, aki mint Magyarország kormányzója, országának sorsát legmagasabb helyről irányítja, a veszélyen diadalmaskodva, a belső gyógyulás és nemzeti újjáépítés útjára lé­, prtt. Küzdelmünket bosszú éveken ál másunkra ' hagyva folytatjuk több oldalról támadásoknak i' kitéve, dc mindig híven 1919. évi elhatározásunk­hoz. A vörös veszéllyel való első leszámolásunk véres cs fájdalmas tapasztalatai sohasem mentek nálunk feledésbe, ezért megint csak Magyarország vott az első állam, amely Németország, Japán és Olaszország oldalára állva nyíltan és ünnepélye­sen bitet tett a kominternben testei öltő vijágve­szedelem elleni harc mellett. - - Nemzetünkkel és Európával szemben váll ilt kötelességünk teljes tudatában és "közös kulturjak érdekeit világosan és idejekorán felismerve, ön­szántunkból áldoztunk ezzel annak az. figvnvk. kincses Kolozsvár polgármesterének arra kell eszmélnie, hogy az árjásitás végrehajtása ulán tonnaszámra akarták elvonni a zsírt ko­lozsvári ^magyar testvéreik elől telhetetlen ha­szon vadászok, amikor a székesfehérvári püs­pökség napilapéi nem gvőz hónapokon át iá ­mulatni arra, hogv az őrségváltás ugyan meg­történt, de nz erkölcsi léhaság sem hizonves hetilapokból, sem a színdarabokból, fil­mekről és regényekhői, sciu a Bala­ton nyári életéből. _ sem pedig, ncmely úgy­nevezett »jó keresztény* és úri* családokból itept lityit el. akkor he kell látnunk, hogv at egyéni, családi és társadalmi élet kereszté* nyesi lésére bizony nagyon is szükség van és liósv Varga József kénviselőházi nieinenlóiát kell felírnunk" a valóban keresztény-nemzeti erszáeépitő .program legidőszerűbb. feLezet.­eíjréül. Valahol - uR áriam - áttol a bVíllmdüioIiei i •">!. aki azon kérte Jehovát: vegye cl niiudakél szeme világát, csak a haragosának is vesszen el a félszeme. Nem volna keresztény szellemű és magyar érdekű az olyan felfogás, .amely •» nemkeí eszternek hátraszorilásán vagy kólán való örvendczéslől nem tudná vagy nem akar ná észrevenni azokat az anyagi és erkölcsi károkat, amelyekel a papíron ugyan ke­resztény, de" lélekben keresztény leien egyének éppen a .keresztény magyarság­nak cs az érette v ivott komoly küzde­lemnek okoznak. A kereszténységnek megcsú­folása és mérhetetlen lebecsülése volna az. a felfogás, hogy a kereszténv származás min­den 'erkölcstelenségre feljogosít ahelvelt. hogv mint valamikor a nemesség: minél többre kö­telezne. 'Az úgynevezett keresztények kercv-z lenyesi lése, cz a nagy b c i s ó m i s s z i b a le? ­sürgősebb egvházi, állatni és iái'•'.••vrlslpií M­adat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom