Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-21 / 266. szám

A sikerült fotográfia DELMAGYAR ORSZÁG PÉNTEK, 1341. NOVEMBER 21. illetékes tényezők az összes fűrésztelepeket Kárpátalján összpontosították. A kamara felhívta a figyelmet a minisztériumban erre a gazdasági és szociális szemponthói egészségtelen helyzetre és kérte, hogy a tiszai fűrészeket is lássák el anyaggal. Ebben az ügyben pénteken tartanak a szcf

edi és szolnoki fürészteleptulajdonosok közös rtekezlctet és memorandumba foglalják kívánságaikat. Dr. Gyuris István titkár a mnnkásbakkancsekcióról számolt he, ehhez a tárgyhoz Beeskeházy István (Újvidék). Pető János (Zenta) és Borválh Sándor (Báestopolya) szólt hozzá. Valamennyien a délvidéki höriparosságnak anvaggal való ellátását kérték. I Dr. Szekeres Ferenc fogaimazogyakornok a legújabb árszabályozási rendeleteket ismertette. Ke11íng Lajos, Danner János, Wirth István és Ben ezé János (Szabadka) felszólalásaikban rámutattak a rendelkezések hiányosságaira Kifogásolták, hogy az árakat a szakmai érdekeltségek meghallgatása nélkül állapították meg. Dr. Lengyel István fogalmazógyakornok az épitöanyagkereskedelem körzeti kijelöléseiről tartott előadást. Rámutatott az építőiparban tapasztalható anyaghiányra és az emiatt elhangzott panaszokra Ehhez a témához Erdélyi András szólt hozzá. Kocsondy miniszteri biztos bejelentette végül, hogv a kereskedelmi és iparkamara 10.000 pengő értékű erdélyi kölcsönt jegyez. A bejelentést nagy tetszéssel vette tudomásul a bizottság. Az ülés a miniszteri biztos szavaivaj ért végrí Letartóztattak egy árdrágító ufszegedi fiüszerkereskedőt Erélyes Intézkedések a zugforgalom letörésére (A Délmagyar ország munkatársától) Napok éta feljelentések tömegével árasztják el a szegedi rendőrséget. A befutott írásbeli és szóbeli panaszok mindegyike Hajdú Vilmos 44 éves ujszegedi kereskedő ellen szólt. Hajdú Vilmosnak a Bethlen-ntea 3. szám alatt van fűszerüzlete ós a jelentések szerint úgyszólván minden közszükségleti cikket felárral árusít, vevőinek. A rendőrség néhány napig megfigyelés alatt tartotta az üzletet s ennek eredményeképpen osiitörtökön regge! őrizetbe vette a füszerüzlet tulajdonosát. Hajdú Vilmos a tej literjét 32 fillér helyett 36 fillérért, a tojás darabját 17 helyett 18 fillérért, a vaj kilóját 5.90 helyett 6 pengő 60 fillérért. a tejfel literjét 1.40 helyett 2 pengő 40 fillérért, a sajl kilóját 4.80 helyett 5 peugöért. a zsemlye darabját 6 helyett 7 fillérért, a nulláé lisztet 68 fillér helyett 80 fillérért, a burgonyát 15 helyett 20 fillérért, a rizst 1.20 helyett t pengő 80 fillérért, a babot 66 helyett 72 fillérért, a mákot 2 30 helyett 2 pengő 60 fillérért adta el. A vevők természetesen drágállották az Háborús időben, amikor az anyagok beszerzése, a polgári szükségletre való cikkek gyártása megnehezül s amit termetnek, abból elsősorban a hadsereg igényeit kell kielégíteni, nagy erény a takarékossag. Erény, mert ha a pénzünkért nyakra-főre vásárolunk, rendszerint még azon a mértéken is tul. ahogy rendes időkben vásárolni szoktunk, a szűkösebb készlet gyorsabban kifogy és mig a gazdngabbak dus készletekhez jutnak, a szegényebbeknek lerongyolódik a ruhájuk és felkopik az álluk'. Az oktalan áruhalmoz.ás felveri a megfogyatkozott készletek árát és bizony ember legyen, aki ekkor a szükségleti cikkeket meg tudja fizetni. Láttuk azt a mull háborúban és főként tz utána következő években Párisi Hagy áruház Rt. Szeged(Csekonics- és Kíss-n'ca sarok) HÁZTARTÁSI PAPÍRÁRU Kék nyomású falvédö képes, 1 drb —18 Kockás blokk 2 drb — 21 Állvány papír é drb -.24 Színes méteres l'alvériö 2 méter —.24 Kék boríték 32 drb —24 Fehér boríték 15 drb —.24 Fogalmi papir 15 iv — .24 Febér iro papir 10 iv —.24 Kockás, vagy vonalas papii é iv —.24 Írógép papir 12 iv —24 Szegedi képeslap 3 drb —24 Névnapi lap o drb —24 Magyaros képeslap 8 drb —24 Csomagoló papir fehér, vagy barna.3iv —26 Hentes csomagoló papir 4 iv — .26 Sötétkék csomagoló papir 3 iv —-2i Itatós papir 3 iv —.28 Papir szőnyeg 100 cm széles, lm —28 Sima blokk 3 drb —28 Számla könyv — Ü0 Jegyzék könyv • —80 Szállítólevél könyv —30 az árakat, egy ideig azonban nem mertek szólni, mert attól tartottak, hogy akkor egyáltalán nem kapnak árút. Hajdú eleinte psak azokat a cikkeket adta drágábbért, amelyek ma nehezebben szerezhetők be, arra gondolva, högy ezekért nem lesz kellemetlensége, mert mindenki örül, majd, hogy hozzájut a cikkekhez. Amikor már látta, hogy a közönség megszokja a magas árakat, lassan mindennek felverte az árát. Ez okozta a vesztét is. mert ettől kezdve írásban és szóban egyre több feljelentés érkezett ellene a rendörségre. Hajdú Vilmos a rendőrségen tett vallomásában beismerte, hogy megdrágította a legfontosabb közszükségleti cikkeket és azzal védekezett hogy kénytelen volt magasabb árakat számolni, mert ő is magasabb. áron vásárolta a öikkeket. Kije'ientette még, hogy csak azt adta magasabb áron. amit ő $em tudott rendes áron beszerezni. A reudörség vallomása alapján Hajdú Vilmost őrizetbe vette és még a délelőtt folyamán átkísérte a szegedi ügyészségre. A takarékosság jelszava ellen rendszerint azt az érvet szokták felhozni, hogy aki ráül a pénzére. az a piactól vonja el, attól, hogy pengőiből munka fakadjon, hogy belőle mesteremberek, kereskedők, gazdák és azok alkalmazottjai éljenek meg. Ebiben az ellenérvben van némi igazság. ami pénzt az ember kiad, azt más kapjaMeg kell találni tehát azt a módot, hogy az ember ugv adja ki a pénzét, bogy ez ne legyen kőzérdekeilenes, oktalan költekezés, de belőle hasznos. bőséges munkaalkalom teremjen. Nos, ilyen módot nyújt az erdélyi nyereménykölcsön. Aki kötvényt vásárol, egyrészt teljes összegében visszakapja a pénzét, kamatot is kap rá. sőt, ha szerenesés. nagy összeget, esetleg százezrekel is nyerhet, másrészt olyan széleskörű munkaalkalomhoz juttatja hozzá az emberek tízezreit. amelyeknek célja Magyarország egyik legbecsesebb részének, Erdélynek felvirágoztatása. A költekezésnek, vagy tatán inkább takarékosságnak ezen a módján mindenki keres: aki kötvényt vásárol, aki a százmillió pengős munkaalkalom révén keresethez jut és végül Erdély, amelynek gazdasági vérkeringése az egész nagv akció nyomán elevenen felpezsdül Ujabb kommunista terrorcsapatokat semmisítettek meg Szerbiában Belgrád, november 2W. A szerb korinánycsapatok kommunistaellenes tisztogatómunkája soráu — mint az Obnovi jfímn lap jelenti — Belgrád és Krugujevás között újabban megöltek 7. megsebesítettek 2 és elfoglak 4 kommunistát. Ennek a vidéknek másik körzetében' 30 kommunistát öltrk meg $ igen sokat foglyul ejtettek, közöttük asszonyokat is. A Rudnikbegysógben egy bornoányosapaí megsemmisített egy nagyobb kommuáislaesapatot. A harcban 84 kommunista esett el. Délsaerbiábau újabban megöltek Vb kommunistát, több, mint swázat mocsebeRÍtették. 43-at pedig olfosrtak. A szazadfordulon élt Szegeden egy jóLedelyú kishivatalnok. Már nem emlékszem pontosan, hogy a vasúti leszámolóhivatalhoz tartozott-e, vagy az üzletvezetöséghez — de nem ez a dolgában a lényeges, egyébként is rokontermészetű volt a két testület. A leszámolok, akiket az ország különféle vasutai rendeltek Szegedre, válogatott éietkcdvü férfiak voltak. Az a mondás járta ro luk, hogy megérkeznek este hatkor a gyorsvonat tal, soha még nálunk nem fordultak meg és hét ójakor már tudják, hol mérik a legjobb bort. A szegedi vasúti szakma főleg a tisztviselők Otthonában fejtett ki társadalmi ' tevékenységet. Ez volt a századfordulón a legnépszerűbb egyesületek egyike. Báljai, kisebb táncmulatságai a legjobb társaságot egyesitették, családias meleg hangulatuk feledhetetlen marad mindenkinek, aki ma ősz fejjel, borongó tekintettel, keresi, hová tűntek el á jó idők. Az egyesület helyisége a Kassban volt — » front nagy ablakai megett levő nagy terem —, v.iszont a Stefánia felé eső részen, a mai hotelszobák helyén, terület el a Llovd. Ha aztán a Fehér, vagy Vöröskereszt, csetteg valamelyik nőegylet, hatalmas bálát akart rendezni, kibérelte mind * két egylet valamennyi helyiségét, — egybenyitva olyan pompás látvány volt ez, hogy versenyezett a fővárosi Vigadóval. Katonabanda és cigányzenekar elosztva és felváltva játszott, mialatt szegény mamák állandó kétségbeesett körúton voltak, hogy felfedezzék, melyik területen táncol a szemük fénye. Volt olyan előrelátó, aki leülteti? a szülét az Otthon bársonydivánjára s maga #4perdült a Lloyd-szakosztáiyba. ...Hogy elszaladt velem az emlékek álomparipája! Hát az Otthon népszerű alakja volt ez f B. nevü vasutas, bűvész, ezermester, akinek belondozásai kedvéért az esetleges műsor elhúzódását sem bánta a fiatalság. Régebben fényképész Aradon, de megunta • mesterségét s nyugdijas állás után vágyakozott. Valami kellemetlensége is támadt, hát nem nagyon szerette, ha a múltját emlegették. Volt ugyan Aradban egy főúri birtokos-család, annak egy gyönyörű, de fékezhetetlen temiperamentumu csemetéje. Ahány válogatott gonoszságot ki lehetett találni, attól az ifiur nem tartotta magát vissza. Szót senkinek nem fogadott, a parancsot istenkisértésnek tekintette, pillanatig nem maradt nyugodtan. Ezt a gyereket képtelenek voltak arcképen megörpkiteni. Ha a masina elé állították, torzképet vágott, bukfencet vetett, még rosszabb lett. Pedig már igen szép összeget kinái® tak egy fényképeért, csak meglegyen. — Hozzák el hozzám; üzente B — én majd elintézem. El is ment vele a mama, finom szépségű ifja dáma, B. pedig kezdi a mesterséget elkápráztató mesével, rábeszélései, de beleizzad és nincs hatása. A gyerek megáll ugyan a masina előtt, «k? mikor B. a fekete lepel mögé búvik, már csupa figura. A családnak pedig rendes kép kell. — Maradjon csak egy pillanatra csendben kis ifiur, én most elbúvok és olyan csodát lát, hogy kétfelé áll tőle a föle. Megy is a lepel mögé, mire a gyerek kezdi a komédiázást. Azonban abban a pillanatban kiugrik B egy vastag bunkóval s szinte üvölt. — Azt a mindenit te cégéres gazember annak az ilyen-olyan anyádnak, ngy fcjbeverlek, hogy arrul koldul az egész pereputtyod. , Ilyent még nem mondtak a szökc MuriUónak, a szeme tágra karikázott, cseresznyeszája meghasadva meredt a pattanásos arcú emberkére, de abban a pillanatban már le is volt fotografálva. B. alig tudott megmenekülni a durva becsületsértés következményei alul. A felháborodott mama legalább is azt követelte, hogy nyúzzák meg, mindenesetre ki akarta vetetni az ügyet a járásbíróság hatásköre alul, mert a szolgabíró elinté zi azt alaposabban. A dolognak nagy bire futott, ahogv elismételték, egyre többet nevettek rajta, végül is jókedélvü tekintélyes urak. nem is ösmerősei. jártak közben az" érdekében. — Higyje el a báróné, hogy eszében sem volt szegény fejének a sértő szándék, diindössze diadalmaskodni akart a gyereken. Aztán nézze, sikerült. Soha ilyen tüneményes képet! Nem tett volna halálos kár, ha elmarad? Szó sincs róla, dr»sz> tikus volt az eszköze, de elérte azt, amit a família nem tudott elérni és ez a módszer használt egyedül. Jó hangúin Iában végre megbocsátott a seépasszonv is, R azonban nem kapott tőlük töbK reo® rtetést Mivel azonfelül valami csendes Eojkottfő!él is érzett, rövidesen szük lett neki Arad. hagyta a várost Termékeny takarékosság áldásthozó költekezés