Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-20 / 265. szám

Varga József miniszter beszéde a kereskedelempolitikáról Interpellációk a Házban éjfélig Bsdapest, november 19. A képviselőház szer­dai ülésén a kereskedelmi tárca költségvetését tárgyalta. Angyal László előadó ismertette a költségvetést. Azt fejtegette, bogy ma a háhoru­ok ózta korlátozásokhoz kell igazodni a kereske­delemben. Kondér Antal kiemelte, hogy az emberi táplálkozás céljaira a növényi olajukat is igény­be kell venni. Saabó Gusztáv arról beszélt, hogy azokból • körökből kell választani a jövő kereskedőgeno­rációt, amely látja a kemény munkát és tudja, hogy nem mindig íróasztal mellett lesz. hanem reggeltől estig, sőt esetleg záróra után is dolgo­zik és küzd a gondokkal. Ézulftn kérte, hogy a ki­jelöléseknél csak az ántelosztás mértéke legven a szempont. Szól1 ősi .lenfl kifogásolta, hogy a Kereske­Helml Hivatalt különválasztották a kereskedelmi wrfuisztérinmtó!. Biró István, az Erdélyi Párt vezérszónoka hangoztatta, hocv lehetnek olyanok, akik a keres­kedelem kereszténnyé tételének tempóját nem tartják elég gvorsnák és az első lépés Után mlnd­jarl a tizediket akarják megleftni. Sok tennivaló van mert a keresztény középosztály ezt a pályát tt'agVOh elhanyagolta. Ka bók Lajos az államvasutak beruházási szükségleteinek fokozott kielégítését kívánta és ft rádió műsorának javításét kerte. Kösi-Horváth József kérte a minisztert, hogy törvényes rendezéssel tegye lehetővé, hogy a kötelező vasárnapi munkaszünetiéi a dolgozók ezrei hozzájussanak testi és lelki pihenőjükhöz. A rádió sokszor nagyon könnyti, néha selrtjes mfl-. sort ad. Arányosítsák az előfizetési dijakat. Vas vár y Lajos kérte az állami fizetnek al­kalmazottai fizetésének felemelését. 11 o v s zk y János felszólalásában hangoztat­ta, hogy a kereskedelmet teljesen keresztény kéz­be kell juttatni. Abonvi Ferenr. Gande László. Zimmer Ferenc. Rapcsányi László felszólalása ntán Pándv Antal szóvátette, hogy a köztisztviselők feleségei is Iparigazolványt szereztek és a gyá­raknál árukért jelentkeznek Az ilyen esetek meg­szüntetését sürgette. Varga József miniszter beszéde Ezután általános figyelem közben Varga Jó­zsef kereskedelmi miniszter mondotta el költség­vetési beszédét • • Elsőrendű kötelességének tekinti — mondotta —> a kereskedelempolitikában az áruclosztás he­lyes lebonyolítását, kellőszámu megfelelő képzett­ségű, megbízható kereskedőréteg megerősítését, a legcélszerűbb közmunkák és beruházások bizto­sítósát. A belkereskedelem terén a közellátás kérdései nyomultak előtérbe. Ezeknek a feladatoknak az ellátására a mult év végén közellátási miniszter kapott megbízást, akit nehéz munkájában teljes erővel támogat Az együttműködés két legfonto­sabb iránya az áruelosztás és a kereskedők kije­lölése. A kereskedői kijelöléseket a közellátási miniszter vele egvetértőleg fogja meglenni. A bel­kereskedelem területén egyes szakmákban, pél­dául a rizsnél, a kereskedelem átállítását n, ke­reskedők áruellátásának ellenőrzésével hajtotta végre olv módon, hogy áruellátásban esak ke­resztény kereskedőket részesítettek. Ugyancsak az áruellátás utján folyamatban van • vaskereske­delem átállítása is. A vásárokon, piacokon és bo­rsukon történő árusitást külön engedélyhez kft­•ótte és ennek során mintegy 15.000-en estek el a vásározó kereskedői tevékenység további gyakor­lásától. A honvédelmi törvény alapján a határ­sávban 74 zsidó fogadó, szálloda és penzió ipar­engedélye vonatott el. Kárpátalján nagyszabású akció kerelt'ben mintegy 500 kereskedő települhe­ett le. A kijelölt kereskedőket, különösen pedig a nagykereskedőket, a közellátási miniszterrel együtt ellenőrizteti. Ha nem megfelelő működést fejte­nek ki és bujtató tevékenységet folytatnak, a ki­jelölést visszavonja. Az ipa ("jogosítványi kérel­meknél ügyelni kel> arra, hogy zsidó tőke csak a keresztény magvar érdekeknek megfelelő keretek között érvényesülhessen. A miniszter ezután a magyar kércskedőnemze­(lék nevelésének kérdéséről beszélt, örömmel ál­lapítja meg, hogy a magyar társadalom széles ré­tegeiben tudatossá válik a gazdasági pályák je­lentőségének felismerése. Sajnálatos azonban, hogy egyesek félreértették a kormánynak uj keresztény kereskedőnemzedék nevelésére irányuló szándé­kát és kereskedelmi jellegű foglalkozást még mindig olyannak tekintik, amely nyug­díjas tisztviselők számára való. Hiányzik az a felismerés, hogy a gyakorlati pá­lyákon elkerülhetetlenül szükséges ismeretanyag nem máról-holnapra megszerezhető stndium. Az őrségváltás csak átmeneti jellegű mozzanata an­nak a folyamatnak, amelyet a valóban magyar kereskedelem megteremtése végeit kell megvaló­sítanunk. Teljes eredményt csak esztendők céltu­datos munkája hozhat. A magyar jövő szempont­jából fontos uj kereskedői réteget nem egyszerűen usak átálló egyénekből, hanem megfelelő fiatalok­ból kell toborozni. A miniszter ezután a bújtatás, a stróhmanság elterjedéséről beszélt. Meg kell állapítani, hol a határ a bújtatás és á megengedett üzleti össze köttetés fenntartása között, gondoskodni kell a bujtatási cselek erélyes felderítéséről. Ezután részletesen foglalkozott a knlkereskc delem problémáival. Árucserénk vezető helye Né- | metország. Mezőgazdasági termelésűnk *ök vo­natkozásban igazodik * német fogyasztáshoz, amely mezőgazdasági cikkeinket a termelés ren­tabilitását biztosító érakon veszi át. Ipari terme­lésünk pedig elszakítva tengerentúli beszerzési forrásaitól mind jelentősebb mértékben támasz Itodik a német külkereskedelem révén beszerez­hető anyagokra és félgyártmányokra. Az olaszok a jelenlegi nagy nyersanyag­hiány ellenére textiliparunk számára annyira fontos mürostkonllngenst jelen­tős mértékben emelték. Másrészről székelyföldi fát és burgonyát szállí­tunk Olaszországba. Az útépítésekről saólva, a miniszter rámuta­tott arra, az 1941-re megállapított 9 millió pen­gővel szemben 1942-re 35 millió pengőt irányzott elő állami közutak átépíté­sére. A kiépítendő utvonalak hossza mintegy 137.6 kilo­méter. A háború továbbterjedése a folyamhajózás jelentőségét nagyban megnövelte. A dunai hajó­zásra rendkívüli feladat hárnlt, amit sikerült meg­oldani. A gépjármüvekről szólva, rámutatott arra, hogy az üzemanyaghiány miatt különféle korlátozásokat kellett bevezetni. Csakis igy vált lehetővé a vasutvonalak hiánya miatt a Székelyföldnek autóhuszforgalom és te­herautójáratok révén az anvagországgal való összeköttetése. A miniszter ezután a postával foglalkozott. A postahálózatot a pénzügyi lehetőségek között kí­vánja fejleszteni és elsősorban az ezernél több lakosú községeket kívánja bekapcsolni. 1942-ben 150 uj postaügynökség felállítását tervezi legna­gyobbrészt visszacsatolt terűleteken. "A" t'ávb'eszé­lőhálózat tervszert kiépítése folytatódik. Komá­rom, Ungvár. Máramarossziget és Szatmárnémeti központjainak automatizálását tervezi. Különösen a keleti részek rádióműsoré ételi viszonyainak 1a­vltása érdekében szűkség van egy második, nagytelje­sítményű műsorszóró állomás ée nj re­léállomás létesítésére. örömmel állapította meg, hogy a MAV a rendkí­vüli állapotokban is megfelelt azoknak a snlyos feladatoknak, amelyeket a szükséges kocsipark nélkül megnövekedett vonalhálózat, a háborús követelmények és a gazdasági igények hárítottak rá. 52 mozdonyt, három gyors sinautót és 2200 különféle személy- és teherkocsit rendeltek rneg. A vasúti menetrend terjedelmét a már szűkre szabott nyári teljesítmény fenntartásával a tél folyamán nem kívánja megváltoztatni. A miniszter végül foglalkozott a tárcájával kapteoiatós saóciális ügyekkel, haagsoJyosva a« a törekvést. hogy a munkásság jógös kívánságait az adott pénzügvi lehetőségekhez képest kiélé­gitse. A miniszter közel kétórás beszéde után a Ház a kereskedelmi tárea költségvetését dfe­sradta. Az interpellációk Ezután áttértek az interpellációkra. Gróf Teleki Béla az Erdélyi Párt elnöke * marosvásárhelyi és kolozsvári munkásotthonok ügyében Intézett interpellációt a belügyminisa terhes. Mestrtl Miklós az erdélyi az erdélyi tisztvi­selői áll árok betöltése körül általa tapasztalt visszásságok megszüntetését kérte. Tóth János a délvidéki birtokügyek rende­zését kérte. Paczoloy György a vegyesházasságBól szü­letett gyermekek vallásának jogi szabályozását sürgette. Gróf Serényi Miklós klfögásolta, Hogy a ki­utasított zsidókat visszaengedik az országba és Erdélyben rendes magyar embereket üldöznek. Matolcsy Mátyás a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank földvásárlásairól interpellált. Má­sodik interpellációjában Jürka Fláviusz ny. ro­mán prefektüs máramarosi főispán kinevezése ellen tiltakozott. Vitéz Kefesztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter válaszában kijelentette, hogy a főispán kinevezésért tsljes felelősséget vállal.* ) Boér Ágoston, továbbá Zerinváry Szilárd • köz- és magántisztviselők, nyugdíjasok és Ha­sonló állásnak fizetésének felemelését kérte. Ineze Antal a parlamenti Széchenyi-emlék­tábla leleplezése alkalmából előadott ünnepi ódának egyik strófáját kifogásolta. Második interpellációjában szóvátette, hogy a József nádö* műszaki egyetemen egy zsidó hallgató ólmos bottal fojbeütött egy keresztény hall­gatót. Hóman Bálint kultuszminiszter rámutatott arra, hogy a két zsidótörvény óta az egyete­meken körülbelül 9.3 százalék zsidó van. Ebben az évben a zsidók arányszáma lejjebb széli. A" műegyetemen az elsőéves hallgatók közül ma 2.1 százalék a zsidó, a mezőgazdasági karon esnpán egy százalék, 97 keresztény és égy zsidó hallgató vao. A szóbanlévő zsidó hallgatót a műegyetem tanácsa eltiltotta tanulmányainak folytatásétól. Sem a tudományegyetemen, sem pedig a műegyetemen semmiféle törvényes in­tézkedés szükségességét nem látja. Az ülés éjszaka 12 óra előtt ért véget Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett testvérünk és rokonunk Bleier Lenke í. hu lő-án váratlanul elhunyt. Temetése r. hó 20-án d. u. 3 órakor a cinteremből Gyászolják testvérei, Pollák Adolí il „Tiszta nemzet Dr. Yajtay István előadása a világ* nézeti előadássorozatban (A Délmagputország munkatársától) A bel­városi egyházközség és a Katolikus Kör kuh turális bizottsága áltat rendezett világnézeti előadássorozat szerdán délután változatlan ér­deklődés mellett folytatódott a Katolikus Ház nagytermében Dr. Muntyán István ny. táblai elnök üdvözlő szavai titán dr. Vajtay István gimnáziumi ta­nár tartott magas színvonalú előudást „Tiszta nemzet" gimmol. Abból indult ki, hogy a tisz­taság nem biológiai, hanem. etjcblfisi fogalom. Nem készenkapött ajándék, hanem küzdeni kell érte. Az emberiség történelme nagyszerű bi­zonyíték amellett, hogy népek és birodalmak mindig a belső erkölcsi elhanyatlás miatt •mentek tönkre. Az ember, különösen az újkor embere szereti öncélúan nézni az életet és nem akar semmiféle nprmát maga fölött elismerni, különösen erkölcsiekbn. Az út így mindig pusz­tulásba visz. Nincs más segítség, mint a val­lás öjök parancsaihoz visszatérni és azokhoz igazítani orkölcsi életünket. 'A nagy tapssal fogadott előadást dr. Hálást Pál esperes, belvárosi olébános köszönte meg az előadónak. Ma délután 6 órakor a Katolikus Ház nagy­termében dr. Hcll Imre, az Actio Catholica országos titkára fart előadást „A polgári há­zasság és a hercegprímás házassdgjogl reform­javaslata'' címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom