Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-12 / 233. szám

Egy szegedi bérház öröme és bánata Miért nem OTI tag a házmester? — Egy anakronisztikus felirás (A Délmagyarország munkatársától) Furcsa Zajra rezzentem fel hajnali 6 urakor. Elnyújtott, ' fájdalmas kakaskukorckolás volt, úgy hallatszott, mintha valahonnan a mélységből törne fel és segítségért kiáltana a bérház kőrengetegénck inícr1... A bérház ébredezett. Megélénkültek a folyosók, néhány álmosszemű lány kandikált ki a konyhaablakon, egy újságkihordó asszony csoszogott végig a hátsólépcsőu cs előkerült a »viccházmcstcr« is, nehéz szemetesládával görnyedt vállán. Mindenki a hang írányáLa kémlelt, valamennyien a kakast kutatták," a névnapi ebed miatt halálraítélt árva kis jószágot, /aki* felhasználta az alkalmat és még egyszer, utoljára magára irányítottá az emberek figyelmét A baromfiudvar friss hajnali levegője ulán kiáltott, a falusi hajnal szabadsága után és clkclulheíetlen halála előtt még egyszer tiltakozott a város, köbörtönének kegyetlensége ellen... Emberek és sorsok a bérház árnyekaban ,.. * Ez a váratlan hajnali kaland figyelmessé tett azokra a napi szenzációkra, amelyek egy bérházban történnek. Idestova egy éve lakom "az egyik belvárosi bérház legfelső régiójában >e most kezdem megszokni ezt az életet. Ezen a hajnalon alakult ki bennem az a bizonyos közösségi érzés, r.mi á bérház lakóit lassan egymáshozköti, összeéaesgetí. Sokat'írtak, és .filmeztek már a bérházak egyéni életéről s csakugyan, van is ebben valami rt n dk ívül érdekes sajátosság, egyfajta romantika és élmény, talán úgy hívják, hogy emberi közösség, társadalom, civilizáció, vagy"efféle... Emberi sorsok szövődnek és születnek a bérház árnyékában. Az idős szomszédházaspár kedves reggeli köszöntése a balkonon felvillantja az emberi közösség érzését, a sarki fűszeres bizalmas mósollval jegyzi fel a citnet, ahová az árút Felküldheti: /Hiszen szomszédok vagyunk, én Is ott lakúm, abtíati a házban!* s a fodrászhoz is a hátsó bejáraton lehet besurranni, álmos szemmel, pongyoláiban, borzasan... A kis társadalom tagált áz elet ezer szála egymáshoz fűzi, nem választófal az sem. hogy egy emelettel lejjebb, vagy följebb lakunk. Érdeklődünk titokban egymás sorra iránt és1 'úgy hisszük — s néha, talán jól is esik —.hogv valamennyi lakó tudja, ha beteg vajyok,; vagy valami bánat, csalódás ért.., '•'"'- rí .. . • • • ' ' ' A hátsó lépcső vándorai... Reggel S—10-ig zajlik legjobban a bérház élete. Ilyenkor visszhangzik az egész kőrengeteg a szőnyegek porolásának gépfegyverszerü zajától, ilyenkor cserélik ki előző délutáni élményeiket, tapasztalataikat a lányok, a három függőfolyosó korlátlan birtokosai — A Tista uein akart eljönni a moziba, azt inoudja, utálja a Szeleczkyt! — kiabálja egy jóterkü lány az clsö emeletről a másodikra. — Addig örvendj, amig utálja... — látja el bölcs tanáccsal a másik. .Vígan megy a munka, nevetgélnek, szorgoskodnak, közben néhány előző este tanult tánclépós bemutatását sem sajnálják, örülnek a munkának, a friss, csípős reggelnek. Persze, egy kicsit túlhangosaK, ilyenkor aztán előkerül a hazfclügyelőnc: Vcronka asszony. Galambszivü, jólelkű nő, nem szívesen veszekszik, debát megköveteli a házirend s a házfelügyelői tekintély. Az ura háborúban szerzett idegbaja miatt nála sokkal kevésbbé alkalmas arra; hogy a jókedvű lányokat megregulázza. Akkor lenne csak I egszakadás-földindulás. Igy is nagy a veszedelem, de csak tiz percig tart, azután viszonylagos csönd lesz a bérház folyosóin. Érdekes vándorai vaunak a hátsólépcsönek. (A főbejárati lépcső háztartásbeli és egyéb alkalmazottak számára tabu, még akkor, is tilos rajta közlekedniük, ha semmiféle /kártékony* csomag tiincs náluk- Ózönvizelötli, antiszociális intézkedés ez, ideje volna, hogy a jobb belátás változtasson rajta!) Hajnali vendég a tcjeslány. Kis kosárban zsemlét visz a karján, kezében négy-öt tejesüveg. Lassan lépdel a meredek csigalépcsőn, nyolc óra ugyan vészesen közeledik, de ő ráér, neki nem sürgős a reggeli... Visszafelé figyelemreméltó látványt nyújt. Üvegei a kis kosárban lapulnak üresen s niíig egyik karján a kosarat viszi, a másik kezében—"füzeiregényt tart és a lépcsőn lefelé haladva buzgón olvassa. Az emeleteknél megtnegáll, nagyot sóhajt — a hősnő sorsa bizonyára nehéz, bonyodalmas —, a szeme mereven falja a sorokat, se lát, se hall. Jlost a romantika világa ban él, a festett és hazug regényvilágban, ahol a hősnő sorsa mindig jóra fordul és a gonoszok megkapják büntetésüket... — Mit olvas? _ kérdeztem tőle váratlanul. Zavart pislogás a válasz, most kizökkentettem a messzi álomvilágból. Halkan felel: — A két árva... — aztán gyorsan köszön és továbbmegy a csillaglépcsőn lefelé... Az egyik sarki fűszeres kifutóleánykáját sírva találtam a lépcsőház sötétjében. A földön guggolva üldögélt, ölében hatalmas kenyérhalom, az egyes porciók selyenipapirosba • csomagolva. — Miért sírsz? — Leejtettem az egyik kenyérdarabot. Nem tudom, kinek tie adjak most kenyeret... És könnyes szemmel majszolja a földreejtett kenyérdarabot. Logal.ibb nem megy tárba... A házfelügyelők panaszai Nagy füst gomolyog az udvaron tizóratájt. Fojtó hagymaszaggal vegyül el a kőszén 'kellemetlen illata. Ilyenkor fűtenek be az •ebédlőkben* és »úxiszobákban*, a kémény persze szabotál, sehogysem akarja kiengedni a füstöt a magasba. Hangos kórus követeli a kéményseprő kihívásáé A fekete ember kedélyes nyugalommal egy óra múlva megjelenik] megvizsgálja a kéményeket, mindent a legnagyobb rendben talál és szakszerű magyarázatot tart arról, hogy »amíg a kémény be nem melegszik*... Persze ismét előkerül Veronka asszony, a házfelügyelővé. őszintén panaszkodik: — Tessék elhinni, nem könnyű ilyen nagy bázban a házmester élete! Se éjjelünk, st» nappalunk. 22 lakóval cs 14 háztartásbelivel -foglalkozni, nem gyerekjáték! Mindig vau valami baj, soha sincs nyugtunk egy percre.se. És a jövedelmünk n.-söÉLMAGYABOBSZAG Vasárnap, 1941. OKTÓBER 12. Vasárnapi műsor megnézni a DICSEIcca kirakatában levő gyönyörüszép fehérneműket. Hálóingek kombinégarniturák szaténból és goldsoj-lavagbleból nagy választékban. 270 gyon kevés, ahogy a drágaság nő. éppen ugy csökkra a »bevétel«. Legfájóbb panasz a kapupénz minimumra történt csökkenése. Azelőtt, a régmúlt, háborúelö'ui időkben egy éjszaka megkerestek 5—6 pengőt. Ezcrt érdemes volt felváltva virrasztaniuk . Most ha nagyon jól megy, ha valami jó fémet játszanak valamelyik moziban, vagy pláínte, I>a cirkusz van á varosban; megkeresnek egv éj-zaka _ 60—SO fillért! Huszonkét lakó van a házban! ... •Megkérdezzük a házfelűgyelőnét. mennyi a bno tos havi jövedelmük? Meglepő a válasz: — Ötven pengő ... És ebből két gyermeket iskola/latnak. A na-, gvobbik. a fiú a kegyes rendi gimnáziumba jár. a kisebbik polgári -leányiskolába. Szerencsére mii J.kettő jó lahuló, nagyobb tandíjkedvezményt: élveznek. De cipő, ruha", könyv és egyéb iskolaszer azért mégiscsak nagy gondot okoz. — Csak a könyveik belekerültek 50 pengőbe! A másik nagv panasz az. hogv a házfelűffyelök még mindig nem OTI-tagok. Nem kötelező az OTI-bejelentésük s ha orvost hívnak, egész vaUgyan, ugyan — jobb öltöny hogyan lenne olcsóbb? Lehetetlen dolog ez. De a világítás terén ilyesmi bizony lehetséges! Sokkal jobb fényt adnak sokkal olcsóbban a nemesgáztöltésü Tungsram Krypton lámpák! Tudjuk: olyan csekély az áramfogyasztásuk, hogy saját árukat megtakarítják égés közben.