Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-04 / 226. szám

Sioműat 1941. október 4. XVII. évi. 226. sz. Ára 10 liftór Havonta 2.50, negQe<i*vre 7.20 P KERESZTENY POLITIKA! NAPILAP Tuűtáfohmec hogu az tmtev riánan halalma vagyon! Irta SZALMA JÓZSEF plébános Tüzet gyújtottak szeptember 21-én a fővárosban. Abbau a fővárosban, amely Széchenyi fellépése előtt nyelvében, erkölcseiben, aspektusában úgyszólván teljesen idegen volt a magyar IélektŐL De az a tűz, amelyet a legnagyobb magyar gyűjtött meg, leolvasztotta róla az idegenség kérgét, salakját s az Ofenekbői ós Pestiből megszületett a mi tündéri Budapestünk. Széchenyi tüze akkoriban bevilágította az egész magyar hazát. Bár most is jutna annak fényéből, melegéből minden magyar léleknek! Akkor nem állnánk Döblingbe vezető tépelődéssel a magyar jövő titokzatos kapuja előtt. Széchenyi emlékét idézem ma, a Katolikus Nagygyűlés napján, annál is inkább, mert ő nemcsak legnagyobb volt minden magyar között, hanem épp úgy nagy volt minden katolikus magyar között. Nem a nyilvánosságnak szánt naplófeljegyzései, de egyéb írásai is ós egész élete, tevékenysége mélységes hittel telített katolikus embert 'állítanak elénk. Az ő példája különösen útmutató, mert ő születésénél 'és vagyonánál fogva igen magas polcon volt, nem lehet tehát azt mondani róla, hogy a szegénység, vagy a gyámoltalanság verte mintegy Istenhez. Ezt jegyezzék meg maguknak főképp azok a nagyszájú és üresfejű polgárok, akik mindenkibe belegázolnak és szennyes szájukkal mindenkit tclefröc&skölnek, aki katolikus hitét, elveit meg meri vallani még most is, amikor új Krisztusokat akarnak a régi helyébe állíttanl Széölienyi emlékére tüzet gyújtottak és tüKit Hordtak szét e hazában, hogy emlékeztessék a magyart arra a tűzre, melyet 5 gyújtott meg yalamikor a lelkekben, hogy Istenőrt és "hazáért 'dolgozni, áldozatot hozni tudjunk. Ilyen figyelmeztető, emlékeztető tüzet gyújtanak meg immár évtizedek óta minden esztendőben a. fővárosban. Ezt a tűzgyújtást a Katolikus Nagygyűlés végzi. Ezt a gyűlést az idén is megrendezte az AO országos elnöksége. Tegnap volt az ünnepélyes megnyitás. Az idén az ad nevezetességet ennek a gyűlésnek, hogy azon először jutnak szóhoz a .visszatért országrészek katolikus magyarjai. El fogják majd mondani szenvedéseiket az idegen járom alatt, de elmondják főképp azt, hogy Istenbe vetett hitük és bizodalmuk volt legnagyobb erősségük a megpróbáltatások sötét óráiban. S erre a bizonyságra nekünk, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon rövid ideig nyögtük az igát, igen nagy szükségünk van. Mert mi hajlandók vagyunk azt gondolni, hogy Isten nélkül, sőt Isten ellenére is igazgathatjuk sorsunkat. Amikor 18,. 19-ben ránk szakadt a sötét éjszaka, akkor még "csak imára nyíltak a magyar ajkak, de ahogy kezdtünk kilábolni a bajból, úgy szaporodott az istenkáromlók száma s lassankint országos divattá válik a hitetlenséggel való kacérkodás, a magyar katolikus mult kigúnyolasa, az Egyház és egyháziak támadása, őcsárlása. Ez a Nagygyűlés fel akar hát rázni kenneleket, tespedő magyarok, magyar katolikusok! S amikor Istenre figyelmeztet titeket, hivatkozik a Szent Istvánokra és Széchenyi Istváuokv & rzt* Hitler beszámolt a Keleti háború eddigi eredményeiről Mt és félmillió fogoly — 20.000 ágQUt, 18 000 páncélost, 14.500 repülőgépei zsáhrnányolt, vagy semmisített meg a német iiaflcrO Szeles területen DonlőKoznaK hl a Donec-meűeitee elleni hadműveleten Berlin, október S. A Führer az 1941—42. évi háborús téli segélyakció megindítása alkalmával rendezett nagygyűlésen pénteken beszédet mondott. Kijelentette, hogy beszédének nem az a célja, ho^y választ adjon azoknak az álíamférfiáknak, akik nemrég csodálkoztak azon, hogy miért hallgat oly régóta. Az utókor majd mérlegelni fogja és megállapítja, hogy minek volt több súlya ezekben a hónapokban: Churchill ur beszédének, vagy az ő cselekedeteinek. A -továbbiakban hangsúlyozta, hogy rendkivül nehéz, volt neki résztvennie ezrn a nagygyűlésen, mert a keleti arcvonalon a megindított hadműveletek során éppen most alakul ki uj, hatalmas eredmény. — Negyvennyolc óra óta — mondotta — ismét gigászi méretű hadmüvelet folyik. Ez a hadmüvelet hozzájárul a keleti ellenfél szétzúzásához, A Führer az ebben a pillanatban küzdő milliók nevében felhívta a német hazát, hogy minden más áldozat mellett ebben az évben is vállalja magára a téli segélyakció által megkívánt áldo. za tokát is. A Führer ezután utalt arra, hogy sohasem törekedett háborúra, de az is bizonyos, hogy sohasem akart lemondani népével együtt a német szabadság helyreállításáról és a fellendülés előfeltételéről. Békeajánlatait azonban mindig elvetették. Szólott ezután Hitler a birodalmat Olaszországhoz és Japánhoz fűző barátságáról, majd igy folytatta: Rajtuk kivül tavasz "óta több nép és állam viseltetett irántunk változatlan rokonszenvvel és barátsággal, igy elsősorban Magyarország és néhány északi állam. A továbbiakban azt fejtegette Hitler, hogy békejobbjának angol részről való többszöri visszautasítás után belátta, hogy ebben a háborúban csak egy döntést lehet kiharcolni: a legközelebbi 100 évre való világtörténelmi, döntést. Ezután ismertette, miként akarta a háború kiterjedését korlátok közé szorítani azzal, hogy barátságra lépett a Szovjetunióval, Szólott Molotov németországi látogatásáról, amelynek során a iiépbííos olyan követeléseket támasztott, amelyek lehetetlenné tették a vele való megegyezést. — A helyzet már márciusban odáig fejlődött, — mondotta —, hogy nem lehetett kétség afelől, hogy a Szovjetunió az első alkalommal nekünk akar, esni. Akkoriban hallgatnom kellett. Nem beszélhettem, mert ha csak egy szót is elejtettem' volna, az Sztálint lcgkevésbbó sem ingatta volna meg elhatározásában; dft me.gfoáztottam volna magam a meglepetés lehetőségétől, amely mint fegyver, a kezemben volt. (Helyeslés.) Ezért még akkor is hallgattam, de most már végképp elhatároztam, hogy magam teszem meg az első lépést. — Legyen szabad itt ma kijelentenem, Hogy ez volt életem eddigi legnehezebb elhatározása, mert minden ilyen lépés olyan kaput tár fel, amely mögött csak titkok rejlenek. Június 22-én reggel megindult tehát a. világtörténetemnek ez a legnagyobb harca. Azóta mintegy három és fél hónap telt el és most itt mindenekelőtt azt a megállapítást tehetem, hogy azóta minden tervszerűen folyt. (Viharos helyeslés.) A német hadvezetőség ez alatt az egész idő alatt egyetlen pillanatban sem engedte ki kezéből « cselekvés fölényét. Csak egyetlen megállapítást kell itt tennem. Nem csalatkoztunk a tervek helyességében és nem 'csalatkoztunk a. nétnet katonák páratlan történelmi bátorságában és nem csalatkoztunk fegyvereink jóságában sem. Egy dologban azonban mintha csalatkoztunk volna. Fogalmunk sem volt arról, hogy milyen gigászi előkészületeket tett ez az ellenfél Németország és Európa ellen és milyen hallatta" nul nagy veszély fenyegetett, amelyet czalka* lommal hajszálnyival megelőztünk. Ez a veszély nemcsak Németországot, hanem az egész Európát fenyegette. Ezt ina már itt bátran elmondhatom. Ezt csak ma juttatom kifejezésre, esak ma szabad kijelentenem, mert ez az ellenfél már megtört és sohasem emelkedik fel. (Percekig tartó tomboló éljenzés.) Itt Európa ellen olyan szám tömörült, amelyről sajnos, a legtöbb embernek fogalma sem volt, sőt sokaknak ma sincs. Ez a második Dzsingisz kán rohama lelt volna, — Most elsőizben történik meg, hogy európai ,ra. Hivatkozik történelmi korokra, nagy megpróbáltatásokra, amelyekben kézzelfogható volt az Ur segítsége, pártfogása. De nem kell nekünk a' messze múltba mennünk • okulásért! Elég példa, okulás annak a számára, aki nem siket, nem vak, a jelén is. Olvasd csak el a mai evangéliumot! Milyen nagyon ránk illik! Mi is tehetetlen, gyógyíthatatlan betegként feküdtünk 2 évtizeden keresztül balsorsunk ágyán. És akkor", a szenvedések országútján, találkoztunk az Istennel. És kimondotta fölöttünk a megbocsátásnak üdvösséges igéit: Bízzál, Szent István népe, megbocsáttatnak a te vétkeid! Ezzel a bocsánattal együttjárt a látható segítség is, az ország egyes részeinek a visszatérése. De ez a bocsánat még nem teljes, ahogy a magyar feltámadás is. .ggak még részleges.. Hogy. ez a föltámadás teljessé váljék, teljes, egész, őszinte kell, hogy legyen a mi hitünk is. Ut autem sciatis, quia filius hominis potestatem habét" . . . Tudjátok meg, bogy . az Eprber Fiának' hatalma vagyon! Ennyi már kimondatott és bebizonyult: De még hiányzik ennek teljességéből a; surge et ambula, a: kelj fel és járj! Ez lesz a teljes magyar feltámadás! Amikor majd arra a másik Cenkre is. feljuthat Széchenyi stafétája, útba ejtvén* az általa alkotott Porta Orientalist. Ennek" a kiesdésére gyűltek össze az ország fővárosában a magyar nép katolikus vezetői, erről tanácskoznak jelenleg isMi, akik nem vehettünk részt ezeken az ünnepségeken, tanácskozásokon, lélekben egyesüljünk velük s imádkozzunk az áldás, a magyar feltámadás teljességéért.