Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-25 / 244. szám

cA cHana Kis mécsfényt neked is.,,* A természel csupa abiiizallal áldotta meg Ku­Kovecz Naná!, de annál becsületesebb, ragaszko­dó lelket oltott belé. Nana festőnek indult s ál­landóan a bohémek társasagában tartózkodott. Semmi szolgáltatás nem volt neki sok, egy jó szóért képes lett volna bármilyen bolondságra. — Nana, mondta neki Csuka Feri (a későb­bi Kanizsai Ferenc), aki tudott a végletekig ke­gyetlen lenni, szaladj el cigarettáért. Nana már ugrott is, pénzt se kért — Milyen kell? — Természetesen hölgy. De várj csak, ezek a kezeli trafikok ordenáréak, nedves holmit tarta­nak. A legjobb hölgy-cigarettát a rókusi vasúti állomás tőzsdéjében kapni, azoknak külön csoma gokat készítenek a dohánygyárak. Még ezzel sem törődött Nana, rohant volna » két kilométerre icvö rókusi állomásra, c»ak szí­vességeket tegyen, ha valaki nem fogja el indu­lás előtt. — Mire jó ez a vicc? m. Hogy lerázzam a nyakamról, mondta ké­sőbb Csuka a sárga fogait mutogatva. Pedig senkinek sem volt terhére a szegény te­remtés. Nem beszélt sokat, de minden szavát lel­kesedés fűtötte, rajongás a pályájáért, a nyom­tatott betűért, a könnyelmű fiukért, akik az éle tet nem becsülték sokra, prédálták az egészsé­gükkel együtt — hiszen annyi vot belőle, hogy tellett a tékozlásra is —, ugy, hogy mikor aztán egyszer élni is szerettek volna, mert valahogv lehetett már nem tudtak, mert minden elfogyott. Nana ment el az ifjúsági váltókat rendezni, ő hajtotta fel újításkor a zsiránsókat, az eltávozot­tak helyett keresett másikokat és veszekedett a bankban, ha nem akartak megelégedni csak a ka­matokkal. — Ilyen jó váltót maguk ugy se kapnak. A nagy kölcsönöknél engedményt kéli adniok a szá­zalékból, de ha ezek a szegény fiuk nem volná­nak, becsukhatnák a boltot. Nem a tőke a fontos, hanem a kamat, hiszen ebből élnek az urak. Szerelmes üzeneteket közvetített, 6 maga le­mondott a szerelemről, nem volt önhitt, vagy kép­zelődő. haragosokat békített össze ez a határo­zottan okos, müveit teremtés, aki a legnagyobb szegénységben élt özvegy édesanyjával $ egy­egy bohémes sörözésért (korsó, vágós, zónapör­Völt, két kenyér, esetleg két princezész s egy ko­rona az egész) napokig tudott lelkesedni. Hogy ő még soha olyan jól nem mulatott! Állandóan magával hordta a rajzalt, készülő festményeit Hát bjz azok elég kezdetlegesek vol­tak, nagy krétavonalak, többnyire aktok. Csuka Feri állandóan ajánlkozott aktnak, de Nana azt felelte, hogy ennyire mégse dekadens A nyúzott hering elég célszerű táplálék nagy böjt ben az ece­tes hordóban, dc nem való műterembe. Ugv em­lékszem. Nagvhnnván is járt Nana. hazajövet mi adtuk el a képeit olvanoknnk. akik szivesséeet kértek a laptól, olcsón adtuk, néhány koronáért amikben a tjzrs szám'fejedelmet jelentett. Aztán kiment Parisba, valósáénál éhezni, de onnan már meglepő szép alkotásokkal jött meg _ Hánvféle stílusod van neked, Nana? Ezeknek a képeknek hamarabb akadt gazdá­ink, két szajnapnrti pasztell rajzát én is megvet­tem valamely uj váltó leszámítolásakor. Nem csak segíteni akartam rajta, de mert tetszett is a friss szipük. hangulatuk. A stílusok kiilönféleségére azt felelte, hogv ez is hangulat dolga. — Tudod, milyen bolondos és rapszodikus a természetem, hát aszerint festek 1s. Ezért külön­félék. Egyszer aztán a kis ffsáktornvav Zoltán piktor, aki nem csak külső megjelenésében volt •drágádé szén eyerek. de tehetségére nézve is ngvike 9 legszebb ígéreteknek (ugv kergették ha­lálba 1021-ben buta virtusból lelketlen tréfacsi­nálók. hogy megitatlak vele pgvhuzamban egv üveg nehéz pálinkát és szivbénulást kapott). bi­zalmas körben szóba hozta Nana párisi idejét Az a bolondos ió teremtés volt ott is. aki Ide­haza A piktorok kedvéért mindent megtett, azok meg szerelték a jószívűségéért, szolgálatra való készségéért s vidám hangulatukban — Fenne lé­vén s pazarlásban — neki adták egy-egv fest ményfiket. — Nesze. Nana. szignálhatod, Sok ilven kénnel jött haza s ma se- fudom. ki­nek az. alkotásait őrzöm. T»e az aláirás az övé A világháború utáni időben halt meg Szatymazon. kellemetlen körülmények közt. Erre nem szívesen gondolok Hirdetem azonban kegyeleten is tul vá! tv. how hersitvtes jól tétek volt, ha néha tutfö­•-t^éíVhen eljárt is a $;áj*. Á testvér keresi az örökséget .. Lopás miatt megindult az eljárás a hagyatékot eltüntető másik testvér, felesége és gyermekei ellen — Az ügyet áttették a törvényszéki tanácshoz (A Délmagyarország munkatársától) Szo­katlan örökségi bűnügy került pénteken a sze­gedi törvényszék elé. Az egyik testvér hiába kereste az elhalt bátyja után maradt vagyont, mint később kiderült, a harmadik testvér, mi­előtt még nővére megérkezhetett, volna, bir­tokba vette az egész örökséget. Az elffint ha­gyaték ügyét most a törvényszék büntetőtaná­csa fogja tisztázni. Az örökségi tolvajlás meglepő bonyodalmai májusban közdődtek, amikor n szegedi sebé­szeti klinikán váratlanul meghalt Rátkai Jó­zsef jómódú makói bazÚTárűs. Amikor Hatkai halálhírét tfldtul adta a klinika, testvérei, Hat. kai János — a vád szerint hozzátartozóival együtt — azonnal megtett minden körültekintő intézkedést, hogy a hagyatéknak ne maradjon nyoma, illetve, hogy a tekintélyes összeg ne kerülhessen a harmadik testvér kezébe, aki csak később érkezhetett Makóra. Mind a két testvér tudta, hogy az elhaltnak tekintélyesebb készpénzvagyona maradhatott és ennek jogsze­rinti szétosztását akadályozta meg Ratkai vak­merő és expresszgyorsasfigú fellépésével. Az örökség eltűnése miatt az ügyészség vádiratot adott ki az elhűnyt testvére, Hatkal János, annak felesége, valamint két fia, Rat­kai Sándor és József ellen lopás miatt. Rát­kai azon meggondolás alapján, hogy mivel el­hunyt testvére az utóbbi időben nála lakott, aa ő gondozásában élt. csak neki van joga a vagyonhoz, azonnal eltüntette a különböző he­lyeken megtalált vagyont azzal a szándékkal, hogy azt elvonja másik testvére elől. Amikor néhány nap múlva Makóra érkezett a harma­dik testvér, Kovács Tstvánné, már semmit sem talált, illetve azt a választ kapta bátyjától, hogy az elhunyt után semmi sem, maradt Kovácsné ekkor hiába kereste az örökséget, amelyre még testvérétől tudott, megjelent a rendőrségen és feljelentést tett testvére ellen. Azonnal megindult a nyomozás és néhány nap múlva sikerült előteremteni a hirtelen eb Hintetett vagyont. 'X nyomozás során elsősor­ban megállapították, hogy Rátkai kivette a bankhói a három Unoka nevére elhelyezett 6000 pengőt, felvett egy másik intézetnél 2800 pen­gőt, amelynek takarékkönyvét az elhalt hol­mijai között találták, ezenkívül elrejtettek még több értéket, ékszert, mintegy 10.000 peng8 értékben. A detektívek alapos házkutatást tar­tottak Ratkai Jánoséknál és hiába tagadott a testvér, addig kutattak, amíg előkerült az értékek jórésze- Az első nyomot az elrejtett ágynemű és különböző ruhanemű nyujtptta, amelyeket a kocsiszínben találtak meg. Ezután a detektívek felásatták Ratkaiék kertjét és hosszabb kutatás Után megtalálták egy helyen i(vi vim. Párisi Nagv Áruház Rt. jSzeaeáfdikoniesésUss-iitofcMfok. MINDENSZENTEKRE: Kerek sírbura kereszttel nagy P 1-38 Kerek sirbúra kereszttel közép P 1.18 Kerek sírbúra kereszttel kicsi —98 Kerek sirbúra keresztnélkül nagy P 1-18 Kerek sírbúra kereszt nélkül közép —98 Kerek sírbúra keerszt nélkül kicsi —78 Temető gyertya 1 drb. —.09, —.08. -.07, —.06 —05. —04, —.03 Templom gyertya 5-ös 1 drb —.66 Templom gyertya 4-es 1 drb. — 42 Templom gyertya 6-os 1 drb —28 Templom gyertya 8-as 1 drb. —.22 Favorita 24 órát égő mécses 1 drb. —58 Rádium 24 órát égő mécses 1 drb —30 Hellasz mécsesbetét 12 órás 1 drb —22 Endre mécses kicsi 1 drb —16 Elektra kis mécses 1 drb: — 14 Favorit kis mécses 1 drb. — .11 Mécses gomb 1 doboz . . - 20 Kereszt mécses t drb. — 26 Hosszúkás sírbűre kereszttel —Ü8 Hosszúkás sírbúra kereszttel —88 80 pengőt, a kert másik részén 160 pengőt: Most már tovább folytatták a kutatást, és a kert egyik bokra alatt egy kerek fémdobozt találtak, amelyben 70 darab 100 pengőst rejtet­tek el Ratkaiék. F.gy további rejtekhelyen egy imakönyv kötésébe rejtve további 160 pengőt találtak. Amikor megkerült "csaknem az egcss hagyaték, megindult az eljárás Ratkai, felesége és két fia ellen, azz.nl az indokolással, hogy az egész családnak tudnia kellett a dologról. Ilyen előzmények után állott pénteken ft szegődi törvényszéken dr. Molnár István ta­nácselnök elé Ratkai János'feleségével és két fiával. A bizonyítási eljárás közben az ügyész módosította a vádat, mivel kiderült, hogy az elrejtett ps a testvér elől elvont értéknk össze­ge több mint 10.000 pengő, valamint azért, merf az értékek egyrészét zárt helyről vették elő. Az ügyész minősített lopás bűntettét látta fennforogni, miért is indítványozta, hogy az ügyét a törvényszéki egyesbirótól tegyék ál rt súlyosabb vád, ügyében illetékes törvényszéki büntető tanács elé. A törvényszék elrendelte aa iratok áttételét a háromtagú tanácshoz, amely a közeljövőben tartja meg a főtárgyalást aZ ellopott örökség ügyében. Széntolvajok Hegtámadták a Tisza-pályaudvaron a vasúti kapuőrt (A Délmagyarország munkatársától) Január* ban kemény hidegek jártak, gondot okozott min* denkinek a fa és a szén beszerzése. Tüzelő nél­kül állott a teljesen szegénysorsu Rácz-család is. Nem tudtak keresethez, tüzelőhöz jutni, igy történt, hogy január 20-án a 22 éves Rácz An­na napszáraosnő elindult a Tisza-pályaudvarra, ahol éppen több vagonból hordták- le a szenet és a fát. Rácz Anna a síneken ténfergett, a vagonok1 között bujkált és leiszedegette az elejtett apróbb darabokat Amikor egy zsákra valót így össze, szedett, észrevette a tolvajlást Lajos György,' államvasuti altiszt, kapuőr és kötelességszerűen rászólt a nőre, hogy a sinek között járni tilos, méginkább lopkodni a fát és a szenet. Rácz An­na azonban tovább bujkálva a vagonok között, megpróbálta tovább szedni a szenet. A vasúti őr ismét erélyesen figyelmeztette és kiutasította a vagonok környékérői. Rácz Anna ekkor haza* ment és nemsokára apjával, a 62 éves Rácz Mi­hály kosárfonóval, valamint Bernát József 1 napszámossal tért vissza. Felindultan felelősség­" re vonták a kötelességét teljesitő vasúti attNz­tet, rátámadtak, ütlegelni kezdtek. Amikor mátf Javában állt a támadás, odeérkezett negyediknél! Rácz Erzsébet bejárónő is és ö is segített La­jos Györgyöt ütni. Az ügyészség a verekedők eU len hatósági közeg elleni erőszak büntette és lo­pás miatt adott ki vádiratot. Az ügyet pénteken tárgyalta a szgedi törvényszék Ungváry-laui, csa Ráczék bevallották, hogy összeszedtek a lehűl* lott fahajat és elszórtan hagyott apróbb szénja. rabokat, mert nem volt otthon tüzelőjük és igei* nehéz viszonyok között éltek, de tagadták azt, hogy megtámadták volna a pályaőrt. Azzal vé­dekeztek, hogy a vasúti őr ütötte meg őket, ők csak védekeztek. Lajos György elmondotta, hogy hárman támadták meg és' ezt megerősítette tanú­vallomásában Bokor Antal fuvarozási vállal­kozó is. Kihallgattak még két rakodómunkást msjd a bizonyítás lefolytatása után dr. Ilv és Tivadar ügyész Rácz Erzsébettel szemben elejtet­te a vádat, mig a többi három vádlottal szemben a hatósági közeg elleni erőszak bűntettén kjvül tulajdon elleni kihágás miatt emelt vádat, mer* az összeszedett fa- és szénhulladék csak kisebb értékű volt. Rácz Erzsébet ellen a tőrvényszék megszün­tette az eljárást, mig a többieket hatósági közeg elleni erőszak vétségében mondotta ki bűnösnek és egyenkint 15—15 napi fogházra itélte. A tulaj don elten! kihágásban nem mondotta ki bűnösnek a vádlottakat, mert hiányzott a MÁV indítványa, — Nem nyugszunk bele az ítéletbe — mondot­ták izgatottan Ráczék —, nem vagyunk bűnösök. Mivel ugy a vádlottak, mint az ügvész fellebb®­zést jelentett be., az űgy most az télőtábje. elé kos riü.

Next

/
Oldalképek
Tartalom