Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-22 / 241. szám
Szerda 1941. ohtOber 22. xvii. evi. 241. sz. Ara 10 fillér Havonta 2.50. neauedévre 7.20 P KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Hz ifiuság leikéért ívta : Leadvai István Annak előrebocsátásával, hógy a nemzet mai ifjúságának lelki kialakulása fogja a nemzet jövendőjének kialakulását ncmcsekély mértékben befolyásolni és bogy e sorok íróját mindig is a legnagyobb szeretet, segítő jóakarat töltötte cl az ifjúság iránt, előtárom némely aggodalmaimái, amelyek a Turul Szövetség most megjeleni Magyar Kátéja körül méltán támadnak az ifjúság lelkéért aggódó közíróban. Ncin mintha a legcsckclyebb mértékben is kétségbevonnók az említett szövetség vezetőinek nagy az említett káté megíróinak legteljesebb jószándekát és jóhiszeműségét. De mert nem lebet mindegy, bogy a jövő nemzedék miiyen világnézeti útravalóval indul neki a nemzeti sors munkálásának. Meglepődve kellett olvasnunk egy ilyen könyvben azt a tévtanílást, hogy >az élet, célja az élet,* Nem is mint mondjuk >cgyoldalúanc katolikus gondolkozó lepődök meg ezen. De ha ez a tétel az emberi életre is vonatkozik, már pedig vonatkozik, akkor minden különösebb katoücilás nélkül is azt kell mondanunk, hogy nem áll, mert az ember, ha egyáltalán valamire való ember és nem valami szánalmas emberroncs, elpohosodott és gyáva élvezetvadász, akkor elsőrendűen értékvalósító lény, akinek igényei vannak az élettel mint merő biológiai adottsággal szemben, aki tehát nem nyugszik bele akármilyen életbe, ncin dobja sutba értelmi és erkölcsi igényeit a mindenáron való megmaradás minél kényelmesebb biztosítására, és az életet nem legfőbb célnak, hanem eszköznek tekinti a maga eszményeinek, magasabbrendü törekvéseinek megvalósítására. Ahol pedig ezek a magasabbrendü igényei ütköznek a csupasz létfenntartással, ott eletét is feláldozza a nálánál nagyobbnak megismert jóért, mint a Mórus Tamások papi talár, Vagy katonai formaruha nélkül is biztosítják. Ila tehát egészen világi, semmiképp sem egyházi szempontbol nézem is ezt a teteit, amelyaek veleje az, hogy az élet önmagában való ertek, akkor is meg kell állapítanom róla, hogy kerek tagadása minden >hösi« erkölcsnek, s legalább is annyira magyartalan, mint amennyire kereszten^ leien. Meg addig az alapjában torz bátorságig sem jutott, ameddig azt a tanyai legény, aki szive választoltjáért nem sajnálja a maga es a vetélytárs életét, így adván jelét annak, bogy akárhogyan még az élet sem kell neki. A nagy német költő, a mostanában egy könyv címlapján is hőseinek (hcldiscb) nevezett Schiller azt mondatja »Stuart Mária* cimü drámájában Moriimerrel: >Das Leben ist das einz'ge Gut dcs Schlechten*, — az étet csak a rossz, á selejtes ember számára legfőbb ió c világon. A magyar történelem annyi hősies, önfeláldozó alakja éppúgy, mint napjaink bátor magyar katonája megannyi megtestesítője annak a felfogásnak, amely ugyanmegbecsüli az életet, de készségesen feláldozza magasabb értek (példáaj. haza, nemzeti becsület) szolgálatában. A keresztény gondolkozás pedig Istenben látván a legfőbb értéket, az élet célját és az általa rendelt szellemi-erkölcsi ériékek szolgálatában jelöli meg. Ezt az elemiiskolás bismagyarok kátéja is tudja és hirdeti, — de sajnálattal nélkülözzük az egyetemi ifjúságinak szánt és hozzá még »mugyár« kátéban. Nyilvánvaló, bogy itt ismét nem rossz szándékkal van dolgunk, hanem csak a napjainkra jellemző felületességgel. A tétel megfogalmazója alighanem maga is csodálkozik, mi mindent »hoztunk ki* az ö ártatlanul leírt kijelentéséből, pedig mindez feltétlenül következik belőle. Így aztán nerr. csoda, ha a káté a kereszténységet >minden vallás*-sal egy kalap alá veszi abban a vonatkozásban, hogy szerinte mindegyik. >a lélek nemes tulajidonságaiuak kifejezésére* törekszik, pedig hát neiu egy vallás messze elmarad 'ebben a kereszlcnyscg megölt, sőt nagyon is kedvez a lélek egynémely alacsony ösztönének, kezdetleges állapotának. Nem csoda az sem, ha történelmi fejtegetéseiben túlontúl kedvez a tatárjárásból e- törökdűlásből ismert Keletnek ér, túlontúl ha'ragszik a Nyugatra, — pedig bármekkorák is a Fokozódó hadműveletek a Donec-medence ellen A Keled hadiárat ötödih hdnapiában Szfalinó elvesztése utón a Sicvfef nem tarthatta a Oonec-vonalat — lenlngrédnai viszszavertfh az ellentámadási hisenetehel — Nem szahdodáh meg a fapdn—omerthai táraualásoKat A szlovák államvezetők politikai és katonai megbeszéléseket folytattak Hitler főhadiszállásán A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Ukrajnában harcoló szövetséges erök változatlan lendülettel törnek előre kejct és délkelet felé. Eközben mindenütt foglyokat ejtenek és hadianyagokat zsákmányolnak. Már eddigi eredményeikkel is lehetetlenné tették az ellenség számára a Donec-vonal megtartását, mert olyan pontok kerültek a szövetséges hadak birtokába, melyeknek kézbevételével a védelem leglényegesebb alapfeltételeitől fosztották meg az ellenséget. — A honvéd seregtestek további cjüretörésiikkel ujabb értékes eredményeket vívtak ki és fog. lyokat ejtettek. A nehéz terepviszonyok között elért sikereiket és lankadatlan támadó szellemüket a szövetséges katonai körök is kiemelik. Tiso és Tuka látogatása Hitler főhadiszállásán Vezéri főhadiszállás, október 21. A Führer meghívására Tiso, a szlovák állam elnöke és Tuka szlovák miniszterelnök látogatást tett a vezéri főhadiszálláson. A Führcrnél folytatott politikai és katonai megbeszélések a két nép közti szívélyes barátság szellemében folytak és annak a fegy-Verbarátságnak a jegyében állottak, amely megnyilvánult a német és szlovák csapatoknak a közös bolsevista ellenség elleni harcában. A megbeszéléseken rcsztvett Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Kei tel vezértábornagy, a véderöfőparancsnokság főnöke: Látogatásuk folyamán a szlovák államférFiak eleget tellek Ribbentrop birodalmi külügyminiszter meghívásának, Catlos tábornok, nemzetvédelmi miniszter és Kunderlicz tábornok, a szlovák hadsereg főparancsnoka katonai kíséretükkel egyiilt megbeszéléseket folytattak Kei tel vezértábornagygyal. a véderöfőparancsnokság főnökével és törzskarával. Utána látogatást tettek Brauch'itsch vezértáborragynál, a hadsereg főparancsnokánál a főhadiszálláson. Látogatásuk végén- a szlovák államférfiak Göring birodalmi marsall vendégei voltak a főhadiszálláson. (MTI) Német ,Vezéri főhadiszállás, október 21. A véderő főparancsnoksága közli: — Német és olasz kötelékek bélfőn elfoglalták a Doncc-mcdence egyik legfontosabb haddipari központjának, Sztalinónak a környékét. Magát Sztalinót hegyivadászok bevették. A város egyik legnagyobb iparmüvén a birodalmi hadilobogó leng. — A Brjanszktól keletre elterülő csatatér megtisztítása alkalmával Petrov tábornok, az 50. szovjet hadsereg főparancsnoka, a Szovjet legfelsőbb tanácsának tagja, törzskara több tisztjével együtt elesett. Harci, repülőgépek fontos berendezéseket bombáztak Moszkvában és Leningrádban. — A tengeralattjárók áz Allanli-óceánon elsüllyesztettek hét ellenséges kereskedelmi hajót 38.200 tonna tartalommal, a Svend Foyen nevű nagy brit bálnavadász anyahajót torpedótalálattal súlyosan megrongálták. — A keddre virradó éjszakán a légikaderö megtámadta Liverpool kikötőt, valamint az angol keleti és délkeleti tengerpart más kikötőjét és hadászatilag fontos berendezéseit. — Brit bombázók október 21-ére virradó éjszaka romboló- és gyújtóbombákat doblak íc Északnyugat- és Nyugatnémetország több helységére. A támadásnak a polgári lakosság körében halálos áldozatai és sebesültjei voltak. Némi anyagi kár keletkezett. A támadó repülőgépek közül négyet lelőttek. (MTI) A Ladoía-tónál visszavertek egy heves szovjet ellentámadást Berlin, október 21. A Német TI jelenti: 'A bolsevisták október 20-án a Ladoga-ló környékén ellentámadást intézlek az előrenyomuló német csapatok ellen. A szovjet csapatok táNyugat értetlenségének politikai bűnei velünk szemben: a legnagyobb magyarok Szent István óta mindig a magyar és a nyugateurópai szellem élő szintézisei voltak, ma is azok, s ezen semmiféle politikai regényesség nem változtat. Amirtbogy történelmi lény áz is, hogy az Árpádok háza -szenteket is termett, de ugyanakkor a legnemzelibb is ludolt lenni és hogy később sem a HuTivedy Jánosok és Rákóczi Ferencck, sem a Pázmány Péterek és Prohászka Ottokárok vallásossága nem csorbított az ő hazafias magyarságukon. Az idegenek kérdéséről külön szeretnek majd szólni más alkalommal, — cz a kérdés túlságosan össze van ma bogozva. H még hozzáteszem e kurtára sikeredett fejtegetéshez, hogv a káté egyszerűen megteszi Szint István Intelmeit env bizánci szerzetes miivéuek, ami semmiképp senn bizonyított adat, viszont napnál világosabb, hogy az Intelmek tökéletesen Szent István egyéniségét tükrözik és nem élezhettük ki a törzsökös magyarság érdekei ellen, akkor szeretném én is intelemmel zárni soraimat. A magyar ifjúságnak vademekumot csak nagyon vigyázatos kezek adjanak, olyan egyéniségek, amelyekben a jószandék, a hazaszeretet páiosul a minél teljesebb tudással, gondolkozás" következetességgel és felelősségérzéssel, s azzal a lélekbeli kereszténységgel, amely uem tévesztendő össze a nemzsidó származás önmagában még elég sovány negatívumával. Mindez nem másért íródott, mint a magyar ifjúság aggóth a szeretett lelkéért, hogy .-ez olyan keresztényen «' gyárrá fejlődjón, amilyen lélek Rákóczi Férem* ben és Széchenyi Istvánban lobogott.