Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-18 / 238. szám

Két lelőtt „fekete" sertés miatt Tiltott fegyvertartás, jövedéki kihágás, állattenyésztési kihágás és sertésvágási kihágásért indítottak eljárást egy szegedi hentesmester ellen Á sertéseket elkobozták (A Délmagyurország munkatársától) Bonyolult és szerteágazó nyomozás utón leplezték le két »íokcte« sertés »!eke(c vágásának* ügyét. Néhány nappal ezelőtt, este 7 óra tájban a rókusi Vámháznál éppen hosszabb kocsisor állott meg, amikor a szolgálatot teljesitö Szécsi Lajos fogyasztási adókezelő és Dudás Pál vámőr vámkezelő észrevette, hogy az egyik kocsin gyanúsan viselkednek az utasok. Közelebb mentek, hogy megvizsgálják a kocsit. Ebben a pillanatban » kocsin ülő két ember hirtelen leugrott és gyors iramhali elszaladt a vámház környékéről. Továbbra is Ottmaradt azonban a kocsi és rajta Széli József, meg leánya. A vámvizsgálók most már alaposan megvizsgálták a gyanús szekeret. A kocsi dereka knkoricaszárral volt tele. Már abba is akarták hagyni a kutatást, amikor a hatalmas csomó kukoricaszár alatt a kocsi alján két megtisztított, szabályosan közfogyasztásra előkészített, 100 kilónál nagyobb sertést találtak. Most már vallatóra fogták a kocsi tulajdonosát és ekkor Széli József elmondotta, hogy Aig•er-telepről érkezett, a városba akarta szállítani a sertéseket Klazsik Ferenc Rákóczi-utcai henteshez. Elmondotta azt is, hogy Klazsik vásárolta meg tőle a sertéseket, a hentes ölette le a jószágokat Széli udvarában. A vámőrök kivetették a húsra a szabályos illetéket cs kötelességszerűen jelentést tettek a dologról a hatóságoknak is. Megindult a nyomozás és ekkor az is kiderült, hogy Klazsik vásárolta a sándorfalvi piacon a sertéseket engedély nélkül, a vétel után elvitelp? a jószágokat Széllék házába, Aigner-telepre, majd kiküldte segédjét a sertések levágására. Utasítása értelmében a segéd előbb lelőtte a jószágokat, hogy a sertések sivitását ne hallják meg a szomszédok és ne tudják meg, hogy Széllék házában disznóölés folyik. A nyomozás során az is kiderült, hogy Klazsik átadta légpuskáját a segédnek, hogy azzal végezze el a hangtalan disznóölést, sivalkodás és feltűnés nélkül, ahogyan az ilyen tilos dolgokra mondani szokták: > feketén*. A rendőrség elkobozta a sertéseket és azonnal átadta a vágóhídnak, hogy szabályszerűen hozzák forgalomba közfogyasztás céljaira. A nyomozás befejezése után tiltott fegyvertartás, jövedék! kihágás, állategészségügyi és Sertésvágási kihágás miatt indítottak eljárást a hentesmester ellen. A lőfegyverrel izolált »fekete vágás* ügyében kedden Ítélkezik a szegedi rendőrség kihágási bírája. DEI MAGYARORSZAG SZOMBAT. 1941. október 18. IHUZAS Megkapható sorsjegy a Peti Bankház ,. Varaa miniszter measzemlélte a felrobbantott gombosi hidat Zomhor. október 17. Varga József Ipa?- és kereskedelemügyi miniszter pénteken Zomhor* ba érkezett, ahonnan Gombos felé vette útját, a bácsmesyei és újvidéki főispánok kíséretében. Útja során megtekintette a gombosi felrobbantott hidat. Mint ismeretes, a felrobban* tott híd alkatrészei nagy forgalmi akadályt' jelentenek a Dunán. A bídromokat a magyar része ti már kiemelték, a horvátok azokban seaarnit sera tettek taáe a rojff&k cl takarítása &W VüíétíMue-V látszik. kesV a k«e vát részen elsüllyedt Mdalkatrészeket is magyarok emelik ki. w Ot&zeA dotláios UasUaftá... lUen „UotiaUni pilutáia* a<z untukat táuzén (A Délmagyarország munkatársától) A A világesemények szenzációi mellett sem törpül el egészen az az amerikai jelentés, amely szerint a közelmúlt napokban az Újvilágban egyetlen darab hashajtó pilula 5000, azaz ötezer dollárért cserélt gazdát! Ez a hír egyrészt rávilágít arra, hogy a jó amerikaiak világzengés közepette is ráérnek ilyesmivel bíbelődni, másrészt annyira fantasztikus, hogy nem is adnánk hitelt neki, ha nem olyan tekintélyes világlap közölné, mint a »Coriiera della Sera«. A Milánóban megjelenő nagy olasznapilap newyorki tudósító ja kábel táviratban közölte lapjával a fantasztikusnak látszó hirl, hogy egy oltani ritkasággvűjtő 5000 dollárt fizetett egy — írd és mondd 1 — darab purgaliv piluíáérf, amelyet Ibsen, a nagv norvég író készített gyógyszerészsegéd korában Ibsen gyógyszerészsegéd* ur és az orosz nagyhercegnő... Ibsen, a nagy norvég költő, akinek »Nó r»« című drámáját éppen most újította fel a darab félszázados jubileumán a budapesti Nemzeti Színház, ifjúkorában ugyanis gyógyszerész volt. Mifelénk csak kevesen tud ják ézl a halhatatlan norvég szellemóriásról, de arról még kevesebben értesültek, hogy Ibsen gyógyszerészi minőségében is »halnalallan remekművet* alkotott... Ennek a most felfedezett »remekalkotásnak« története a következő: Ibsen Grimstag svédországi városkában volt gyógyszerészsegéd versírói hajnalán. Itt irta meg — amúgy mellékesen, náthaelleni porok és egyéb medicinák kevergetése közben — »CatiIina« című ifjúkori színművét, melyet azonban hazáján kívül másult nem isméinek. Csaknem száz esztendővel ezelőtt, 18W-ben egy Voloscscv nevű orosz hercegnő utazóit keresztül a svédországi Grimstadon. A városkába érve olyan sujyos gyomorfájrlaln?ak lepték meg. hogy a gyógyszertárba ment és purgativ orvosságot kért Ibsen gyógvszerészsegéd úrtól. Ugv látszik, akkoriban az volt a törvény Svédországban, hogy a gyógyszer készítőjének nevét rá kellett írnia a dobozra, mert különösen aligha tőrtént volna meg, hogy a hercegnő ereklveként őrizze meg a megmaradt purgativ pilulákat. amelvek készítőjének neve akkor már mint felkelő cs>l lag ragvogott elő a skandináv költészet ködéből. ... Voloscsev hercegnő feljegyzési is készített arról, hogv kinek ajándékozott az » irodalmi* pilulákból. Egy darabot Miklós orosz! cárnak, egvet Gusztáv svéd királynak, egyet pedig Lipót belga királynak adott a pilülákból. (Hogv az illető uralkodók megőrizték, vagy elhasználták-e a pilulákat, arról nem szóí a feljegyzés...) A nagyhercegnő a negyedik pilulat megtartotta magának a »Peer Gynl* világhírre emelkedett költőjére való emlékezésül. Ez a pilula leányának: Ilona hercegnőnek birtokába jutott. A hercegnő 25 évvel ezelőtt kénytelen volt hazá ját elhagyni és Amerikába menekült. A híres-nevezetes purgativ pilulál mindaddig megőrizte, amíg — anyagi viszonvai nem kényszerítették rá, hogy megvál jek tőle. Egy Peter Hundsen nevű svéd gvű]tő vásárolta meg Ilona hercegnő Ibsen-pilulá lát s ez a Peter Hundsen adta el most a pilulát egv Brooklvnban élő dúsgazdag svéd gyárosnak nem kevesebb, mint ötezer dollárért, ami körülbelül 25.000 pengő értéket jelent! Ez a vétel még amerikai szemmel tekintve is szenzációs és az USA nagv lapjai a háborús hírek tömkelegében is feltűnő Helven foglalkoznak az esettel. Ibsen ifjúkori művei aligha jövedelmeztek együttvéve annyit a költőnek, mint ez a »halhatatlan« pilula, mert ha bnrmelvik- ifjúkori műve is ennvit hozott volna a konvhára, nem dörzsölgette volna talán ínég nagybercegnŐk számára sem porcellántégelvben a purgativ pilulák masszáit... 'Anv. nvi bizonvos, hogv jelenleg az »Ibsen-halfó v/rr« a világ legdrágább orvosságának számit! Rákóczi feiedelem ,.bezoár-köve" és egyéb hazai gyógyszerkütönleoességek A régebbi időkben hazánkban is akadlak olyan gyógvszerkülönlegességek. amelvekért hallatlan' árakat fizettek. Fejedelmek, előkelő nagyuraink, hadvezéreink és főpapjaink igen sok esetben vásároltak olyan drága gvógvszereket. amelyeknek szinte mesés áruk volt. A XVI. és XVII. században drágakövek norával *gyó<.*víIották« a betegeket A porrá tört opál, ametiszt, rubint, gyémánt és egvéb értékes ékkő poralakja persze igen drága volt, gvakran vagyonokat fizettek érte, csakhogv meggvógvulion a beteg. Mondanunk sem kell, hogv a beteg, lia lobban lett, bizonyára hite gvógvftotta meg.. Persze ezt a drágakő-medicinát csak igen gaz dag emberek szerezhették meg maguknak, a sgegénv drágakőpor nélkül is meggvőgvult, vagv meghalt, ahogy Tsten rendelte számára... Voltak aztán praktikusabb gondolkozása r.agvuraink, ígv például Könwes Kálmán, Mátyás királv. az igazságos, II. Lajos és mások is, akik npm n vélték le porriítootf alakban a etűlTovd ékfcGvatet, ha* r*m — falíftnanként, minterv ors'osi rül viselték ujjukon, nyakukban, vam ruhájukon. 191 A pestis egyetlen gyógyszereként sokáig a smaragd, topáz, zafir és jáspiskövek porrátört keverékét ismerték és használták hazánkban. Ezeknek a drágakőporoknak keverékéből labdacsokat készítettek s a beteg kevés borban, vagy borecetben nyelte le az orvosszert. Később feltűnt egy gyógyszer, ami még ennél a pestis-elleni orvosszernél is költségesebb volt. S p i n e 11 e r Pál híres pozsonyi orvos készítette »pulv. pannonicus ruber« elnevezés alatt s az akkori idők rettegett »morbus him* guricus* (magyar betegség, vagyis: kiütéses tifusz) nevű ragályos betegségének leghalálosabb gyógyszere volt. . A régi idők egyik legdrágább gyógyszerének, a »bezoár-konck« is kapcsolata volt a gyomorral, akárcsak Ibsen ^halhatatlan* f

yógyszerének. Ez a kő ugyanis a Perzsiában s Szíriában élő bezoár-kécske gyomrából került elő, többnyire tojás, vagy szép, sima golyóalaku kőképződménv volt. .A bezoár-követ porrátörték és a pestis ellen, meg sokfajta mérgezés, nyavalyatörés ellen gyógyszerként használták. 1644-ben I. Rákóczi György követe Konstantinápolyból jelentette a fejedelemnek', hogy 32 tallérért vett számára egy szép bezoárkövét. "Csodálatos az emberek 'hiszékenysége, amely évszázadokon keresztül lehetővé tette, hogy ilyen kecske gyomrában található szemetet áz aranynál is többre bocsüljenek 'ér orvosszernek alkalmazzanak... Amint látjuk, nem ujkeletű tehát a hasznavehetetlen gyógyszerek elképesztő drágasága. A változó idők változó divata csak annyi különbséget tesí ezek között a hirtelen árú »esodaszerek« kör zött, hogy míg régebben egy ázsiai keeskefaj-S ta bélkonkrementuma volt az aranykinccsel megvásárolható, legdrágább orvosság, addig ma a »Nóra« és a »Peer Gynt« halhatatlan szerzőjének ifjúkori purgativ-pilulája cserél gazdát hatalmas, vagyonnak beillő fisszeae* kért... /CS.p 3B /*»