Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-17 / 237. szám

A csengelei közigazgatási kirendeltség élelmess<% ebben a hónapban megkezdi működését (A Délmagyar ország .munkatársától) Még 1927-ben kelt az a miniszteri rendelet, amely elsőrendű kötelességévé tette a városnak, hogy a lehetőségekhez képest minél gyorsabban szer­vezze meg és állítsa fel a tanyaközpontokat, a tanyai közigazgatási kirendeltségeket; A város a miniszteri rendelkezésnek megfelelően több­éves tervet fektetett le, kimondva, hogy két­évenként épít fel egy-egy tanyaközpontot, úgy, hogy 1945-re minden tnnyarészen működik majd a közigazgatási kirendeltség. Az iigy el­intézése azonban a terv lefektetése után késett és í'sak néhány évvel ezelőtt láttak hozza a ta­nyai kirendeltségek felállításához. Ma már két helyen, Alsó- és Felsőtanyán működik a ta­nyai közigazgatási kirendeltség és néhány nap mülva megkezdi működését a harmadik is Csengelén. A Csengelei tanyaközpont építési munkála­tainak megkezdésével foglalkoztunk annak­idején. 20.000 pengőbe került az épület felállí­tása: az építkezési munkák most, október 10-én fejeződtek be. Az épület tehát már készen áll s a miniszter többszöri sürgetésére most meg­teszik a szükséges Intézkedéseket a tanyai ki­rendeltséghez történő tisztviselői kirendelések ügyében. Irtunk annakidején arról," hogy al­jegyzői 'állást szerveznek az áj tanyaközpontba a megfelelő segéderők beosztása mellett: Ez a szervezés a napokban befejeződik és megnyíl- ] hat a csengelei közigazgatási kirendeltség. Több szempont vezeti a várost a kérdés | gyors elintézésére. A teljesen kész épületet téli re nem lehet iireseu hagyni, az épületet fűteni I kell, hogy a Falak kiszáradjanak, A főszempont j azonban az, hogy Csengőiét, a város legszegé­nyebb tanyarészét most már teljes mértékben I bell kapcsolják a közigazgatás vérkeringésébe. \ Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a tel­jesen szegénysorsú csengelei lakos, ha ügyes-1 bajos dolgát akarta elintézni, akkor erről a legtávolabbi tanyarészről — 50 kilométerre esik Szegedtől — a számára igen drága vonaton kellett bejönnie sokszor Csak azért, hogy a | hatóságok előtti küldöttségjárás után kapott ígéretekkel és nem elintézett dolgokkal térjen vissza otthonába. Telefonjuk nincs a Csenge-J leieknek és így ez az aránylag legszűkösebb körülmények között élő tanyarész valósággal el volt zárva a világtól, az anyavárostól. A fel-1 merülő számtalan problémát nem lehetett gyor-1 san és kielégítően elintézni, mert a közigazga-| fás útja hosszú volt Szegedig, Most ez a hely­zet gyökerében megváltozik: a csengelei köz­pont mag ebben a hónapban megkezdi műkő dését. Még nem késő! A szombati húzásra vegye meg Sveged, Tábor-utca 3. Adóhlr. palota. sorsjegyét OSVHH főárusitónál Kétféle megoldás a gondozásra szoruló szegények nemzetének javítására Emelte fel a város az ellálási Költségeket, vasú az egiiliázhözsegeh feiuguelele alatt létesítsenek szegényielepehet (A Délmagyaiország munkatársától) Dr. BialSsy Béla tb. tanácsnok csütörtökön referált dr. Pdlfy József polgármesternek a tanyákra kihelyezett szegénysorénak helyzetéről. Elmon­dotta, hogy a tanyára kihelyezett koldusok leg­nagyobb része d legszerencsétlenebb körülmé­nyek között, él. Legnagyobb részének nincs ru­hája, lábbelije és rongyokban, mezítláb megy neki a közeledő léinek. A város által adott segitség, amelyet az ellátásért a szegényeket gondozó tanyai lakosság kap kézhez, nem ele­gendő a mai körülmények között a szegények gondozására, élelmezésére. Ellátásuk már csak azért is nehézségekbe ütközik, mert a szüksé­ges ellátási cikkek beszerzése nem könnyű, kü­lönösen azoknak a szegénysorsú tanyaiaknak, akik elvállalták a város koldusainak gondozá­sát. Ma már az a helyzet, hogy a tanyaiak ki­jelentették: nem tudják tovább vállalni a rá­juk bízott koldusok gondozását az eddigi fel­tételek szerint. Ha a város nem intézkedik sür­gősen ebben a kérdésben, akkor a kényszer­helyzet miatt kénytelenek leszuek behozni gon­dozottaikat Szegedre és átadni a város hatósá­gának, hogy intézkedjen, úgy, ahogy tnd. Elmondotta még referátumában Biacsy Béla tb. tanácsnok hogy kora tavasszal és a nyár folyamán szorgalmazta az ügyet Dékány Sán­dor számvevőségi főtanácsosnál, a számvevő­ség vezetőjénél, azonban akkoriban azt a vá­laszt kapta, hogy ..egyelőre ninH pénz, amint, lesz, igyekeznek valamit csinálni". Abban az időben könnyebben be lehetett volna szerezni az ellátáshoz, gondozáshoz szüskéges anyago kat. most azonban lényegesen magasabb árak vannak érvényben és így igen nag.\ gond lesz a ruhátlan, lábbeli nélküli szegények felruhá­zása. élelmezése, gondozása. Az első megoldási módkáüt l> kínálkozik, hogy a város emelje fel a gondozásba kiadott 1 ttgtnoek elltltáti költségét is k«t<**áy\l*0 in tézkedjék az ellátási anyagok beszerzéséről. A másik megoldás az lenne, amelyet dr. Balogh rstván alsóközponti plébános már régen ajánl [ a városnak, bogy tegye lehetővé a város az \ egyházközségeknek, hogy szegénytelepet léte­sítsenek és olt gondozzák, ellássák a rászorul-1 takat. 40—50 emberről lenne szó, ennek egy ré­szét egy Alsóközponton létesítendő szegényte­lepen el tudnák látni, másik részének ellátását pedig az alsóvárosi egyházközség vállalta ma­gára. Az alsóvárosi egyházközség ie hajlandó városi segítséggel szegénytelepet létesíteni, amelyen az egyház karitatív működése által egyszersmindenkorra elintézést nyerne ez a régóta nagy gondot okozó kérdés. Párisi Nagy Áruház Rt. Szegen (Csekonics és Kiss-utca sarek ÉLELMISZEREK Fahéjpótló 1 levél Vanília pótló 1 levél >Erő« huskjvonatos 2 tojásos leves­tészta 1 drb Mazsola szöllö 10 deka Levestészta 2 tojásos negyed kg Ppzspótló fél kg Csőtészta 2 tojásos negyed kg Buzakeményitő fél kg Gyöngyvirág kávépótló fél kg Dőri vagy pálpusztai sajt 1 drb Liba májkrém 1 doboz Szardclia paszta 1 tubus ömlesztett dobo-zus emenlliali 1 doboz Ringli 1 doboz 6 drb £i/.i cukorka mogyorós, vagy vegyes 1 levél Adria szelet | drb Füge 10 deka Bm-gonyaeukor 10 deka Vegyes karamella 12 drb C karamella 6 drb " -.18 —14 —.28 -.38 —.48 -44 -.45 -.59 P 1.18 —.25 -.32 —08 P 1.08 P 1.08 *- .10 -20 —.22 —.21 -24 -24 Arra is tudok kádenciát, hogy milyen tzőr­nyen élelmes nép vagyunk, hogyan tudjuk megragadni a kedvező alkalmat, ha pénzszer­zésről van szó. Már régen tul voltunk a világháborún, ki­tört a béke is, mikor egVtitt töltöttem a nő­véremmel néhány hetet egy eleven nyaraló­helyen; ncrflcsak a testvérem volt, hanem apró korunktól fogva a legkedvesebb cimbo­rám, pajtásom, barátom, mindenem, amivel az ég megáldhat egy szegény halandót, aki keresi a megértő, hozzásimuló lelket. Nyár dereka volt, rengeteg ember, az egyik jobb kedvű, mint a másik, sok a pénz. Akkor kezdődött aranykora a tőzsdekonjunkturának, mindenki részvényekről beszélt, meg valutá­ról s az újságot hátulról kezdték olvasni. — Százharmincezer már a Ganz! Kétmillió? nyertem! — ordítozták magukon kivül az em­berek, nem törődve a hellyel. Mi ketten rég voltunk ilyen meghitt ma* gányban, alig ismerkedtünk valakivel, nagy* szerűen elszórakoztunk igy is. Határozottan mulattunk az embereken, akik közel álltak * tébolyhoz. — Két ezerrel emelkedett a Salgó! ötszáz­zal a Rima! A másik valósággal négertáncot járt — Mit szól hozzá? Huszonhatodikán még 1518 volt a dollár, ma pedig 1660. A szokol is rohan felfelé. Egy nap azt mondja, csak ugy évelődve, a« én Irmám: — Tegnap vettem (már nem tudom, meny­nyi) Ganzot. Egész meggazdagodtam rajta. Jön az estilap, megnézzük, számítjuk. —Mit csinálsz annyi mijlióval? — kérde­zem. — Majd kitalálok valamit. Te nem játszoll Azt mondom halálos komolyan, mintha leg­alább negyven évet szálltam volna vissza: — Most már elárulhatom, hogy igen. Négy napja dollárt vásárolok. Vettem' 1543-ért, ma 2415. így ment ez tovább is. Állandóan jegyeztük a kurzusokat, upv beszéltünk a kötéseinkről, mintha azok a valóságban is megtörténteié volna Néha beleszólt valaki idegen, mert aa volt a vicc az egész játékban, hogy a másoW füleballatára tárgyaltuk. Mennyiért tetszett venni? Mondunk neki egv számot, arra gratulál. — Nagyszerű vétel, épp a legjobb időbeni Augusztus derekán már milliárdosok vol­tunk, annyit nyertünk. Állandó kacagás, tré­fa közben, egy pillanatig se gondolva rá, hogv épp ugy megcsinálhattuk volna kom«v Iyan is. A testvéremnél volt bőven pénz. hí* fellevél is, nem lett volna akadály. De kf gondolt a komoly formára? Mi mulattunk as emberi szenvedélyen, agyonnyertük magwn­kat papiroson és egy pillanatig se busullunS azon, bogy nini, ugy is lehetne Csak fával később beszéltünk ennek n lebe* tőségért. — Látod, ha akkor ... — Ugyan, felelte, születni kell m.índenr* Ha pénzzel megyünk bele. talán nem is em*L kedik a Ganz annyira — Nem ez a baj. más itt a baj. — Micsoda? — Az. hogy magyarok vagyunk. Szöinvfff magyarok. v irm I Magyar hősök Bocsics Vazul volt szegedi 46. közös gya­logezredben szakaszvezető az oroszok elleni Sambor—chyrowi csatában a Kövess tábor­nok harocsoportjában volt beosztva a táborf rendőrséghez. Ezen a napon 30 orosz fogságba jutott baj­társát egyedül szabadította ki a fogságból oly­képpen, hogy azok őrzésére rendelt tisztet és öt oroszt lelőtt. Mikor kiszabadított társait hátrakisérte és átadta, ujabb parancsot ka­pott. hogy egy 110 főbőj álló fogolyszálüt­mányt a hadteslparancsnoksághnz kisérjen. A foglyok között levő orosz százados Bocsirs­ra mutatva, igy szólt: »llven emberek és Ga­líciában nem volna oroszc. Féldátmntaló rettenthetetlen bátorságával és erélyével véghezvitt tettééri nemcsak el* lensége elismerését érdemelte ki. hanem ma­gatartásáért soronkivül őrmesterré lépteftéíf és az arany vitézségi éremmel tüntettéfe ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom