Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-15 / 235. szám

6 • dbe m ais y a robs z a g SZERDA, 194L OKTÓBER 15. HÍREK — Ha: közigazgatási bizottsági ülés. A város körigazgatási bizottsága ma, szerdán délután -l urai kezdettel ülést tart a városháza bizottsági „termében. — Társaságba tömörülnek « délvidéki iröb. Zomborból jelentik: A délvidéki irók értekezletet tartottak Zomborban. A délvidéki irók értekezleten dr. Deák Leó Báesbodrogmegye főispánja elnökölt. Huszonhat délvidéki iró vett részt az ér. Irkeateten, amelyen elhatározták, hogy saját irodalmi folyóiratot adnak ki. A folyóirat kiadása semmiképpen seui lesz hátrányos a Szegeden megjelenő • Délvidéki Szemle* cimü folyóirat célkitűzéseire, sőt vállvetve dolgozhatnak a délvidékimagyar kultura érdekében. Ezenkívül életre akarlak bivni a Szenteleky-Tarsaságot, amelyben a Délvidék írói tömörülnének. Az értekezleten Szegedről részt vett: dr Batizfalvy János és dr. Koltay-Kasztner Jenő egyetemi tanárok. — Megszűnt a Délvidéki Független Hírlap. Jelentette a Délmagyarország, hogy a MakŐD megjelenő Délvidéki Független Hirlap. amelynek engedélye Eckhardt Tibor nevére szólt, a független kisgazdapárt volt vezére magyar állampolgárságinak elvonása óta dr. Csorba János mázról ügyvéd felelős szerkesztésében és kiadásában Jolent meg. Csorba János azon fáradozott, bogy a 'táp engedélyét saját nevére Írassa át, ez azonban ray látszik, nem sikerült 8 igy a Délvidéki Füg•gfetlen Hirlap engedélye — lévén a kiadótulajdonos jiem magvar állampolgár — automatikusan megszűnt. A lap _ amint Makóról jelentik —kedden nem Jelent meg. — Dr. György Lajos kolozsvári egyetemi ta'iSr előadása. »Az erdélvi magyarság kulturális elete a kisebbségi sorsban* cimen tart előadást •yőrgy Lajos kolozsvári egyetemi tanár október 16-án, csütörtökön délután 6 órakor az egyetem jutájában Üléselnök: dr. Meskó Zoltán ny. orvosvezérőrnagy. Belépés díjtalan, — A Fchérhóz Bajtársi Egyesület felhívása, 22 évi tűzte zászlajára a Fehérház Bajtársi Egye- • sülét a nemzetgyalázásban taposó vörösmétely elleni küzdelmet. Soha nem fordultunk e nehéz, önzetlen nemzetmentő küzdelmünkben az amúgy is túlterhelt társadalomhoz. A mostani vészterhes Idők parancsoló szava késztet arra, hogy a mi uagy magyar elgondolásunk: a nemzet összefogási, a belső front megerősítése és ellenállóvá télelc bebiztosítására egy művészi kivitelű emléklapot adjunk ki, bogy evvel alapot teremtsünk a további erőteljes küzdclmüukliöz. Kérünk minden -- magát magyarnak valló embert, egyesületet és vállalatot —, bogy kiadott emléklapunkat fogadja -zerctettcl s függessze ki feltűnő helyen. Ez ügyben kiküldött bajtársunkat kéljük szeretettel fogadni cs Dugy ügyünkhöz méltó jóindulattal kúrésünbet elintézni szíveskedjék. — Égő gyertyával a kezében villamos alá ve. iefto magát egy szabadkai festőművész. Szabadkáról jelenük: Farkas Béla ismert szabadkai festőművész keddre virradó éjszaka égő gyertyával a kezében a Palics felé vezető villamos elé vetette magút A kerekek Farkas Béla testet teljesen összeroncsolták ugy, hogy a mentők már csak a beállott halált konstatálhatták. Az öngyilkos feslö idegbaja és nyomora miatt végzett életével. Az .utóbbi időben különösen elhatalmasodott rajta az idfgbaj. — Hódmezővásárhelyen éruielegitőket kötnek n katonák részére. Hódmezővásárhelyről jelentik: Sí pikó Elemér főispán felesége felhívást intézett a város asxzotrvaiboz és leányaihoz. A föispanné felhívásában utal a tél közeledésére é» felhívja a magvar asszonyok, leányok figvelmét arra. milvcn keavctleiiül hideg az oroszországi tél s hős katonáink csak meleg öltözködéssel védekezhetnek a véfftelen orosz mezők fagyos éjsza kiii, uappnlai ellen. Ezért szükséges, hogy minden asszony és lttónv, aki csak teheti, a lccsürgősebImn fogion hozzá az énnclcgilök és meleg sálak kötéséhez A hódmezővásárhelyi főispánná fclhl vása bizonyára minden magyar nő szivében visszhangra talál.i. i— Lebontják o makói színházat Makóról je_ lentik: A városi közgviilés egyhangúlag elható •osta a makói Hollósy Kornélia-Színház lebontá ráf. A lebontásból kikerülő fa-, tégla- cs villanyszerelési anyagot a v.igóhid építésénél használják fel. A közgyűlési határozat értelmében telis' lebontásra kérni Makó régi színházépülete. A család becsülete Szó sincs róla, mulatnak az emberek a maguk módja szerint talán ma is, — az egyszeri ember is azt mondta, mikor nagyon dicsérte valaki a Tisza folyót, hogy >csak viz azlt —• uiógso térhet vissza az a goudtalan jókedv, amely régen egybefüzle az egész várost Nagyon messzire kellene menni, ba részletezni akarnánk mindent, okokat keresni, magyarázatát adni idők és emberek megváltozásának, — elég az összehasonlítás kedvéért kimondat ni, hogy ragyogó emlékek térjenek J'.els viszi sza: — Szatymaz! Csak volt, soha többé nem lesz. Elmúlt viszsza nem térő életekkel együtt, talán már a jegenyék sincsenek meg, amelyek felfogták a semmiségbe prédálódó kacagásokat,1 nótákat. A legnótásabb helyek egyike volt a Pár- • 1os-tanya, ott szalad el mellette a vonat'mingyárt a Neu boltos után, (De ezt se tessék Nájuali mondani, liaueui becsületes bennszülötlséggel külön minden betűjét N-E-U-nak.) Valamikor Dukesz doktoré,- a legsnájdigabb fogorvosé volt, aztán megvette Pártos Gyula műépítész, a szegedi városháza egyik épilö mestere. Attól kezdve a Pártos-család eladta, sokaké toW, de hát volt valamikor Sratymazon szeszgyár, konzervgyár, meg hideguszoda is, bár igaz, bogy strand nem volt. Akkoriban az nem divatozott. Hogy is nc, bogy férfiak együtt fürödjenek uökkel? Még csak az kellene. Pártos Gyula nagyon szerette Szegedet, de még jobban az alföldet a felesége, a Bartaluccl néven világhírűvé vált operaénekesnő. Világfürdők helyett ide jött nyaralni, immár csak háziasszony volt, az is a legjavából, dc a nagy nyilvánosság elé csupán jólékonycélra lépett. A sZaiymazi kápolna sok követ, színes ablakát varázsolta elő az ő arany hangja. Rendkivüii szenzáció von ez Szatvmazon. azért a bennszülött aög nem engedte magát lefőzetni.. — Szép. szén. asszonviiai nem ls olvan n^gv tTtmszt, van azért nekünk is hires énekesünk Teszem azt a Tasrhler tekintetes ur. Arnivit beszéltek róla hogy igv. tneg ntrv. tnig egyszer, hngv véaet ér a vacsora, a há zinsszenv aszfalt bont és odaül Tascnler Endre mellé. • — Most aztán a szenátor ur éneket nekünk valmni szépet. (Akkor még tanácsnok volt Tasrhler.) Nagvtata szahadkozfk*. nevet, mire vara ez mikor olvan harmóniában van a társaság fsten ellen való vétek volna szétugrasztani Csakhogy Pártnsné sem enged. Kétségtelenül kíváncsi volt hogy milvenek azok a megragadó naturalista hangok? Nem lett volna művész. ha nem volna kíváncsi rá. niszen olvkor a leglehetetlenebb beíveltről bukkannak elő az énekes szenzációk. Ki tudja? — Ha megették a csirkémet zsörtölődött, ne sajnálják tőlem a szórakozást sem. Én fs szeretem a szénét, hát még milvcn őrömmel vagvok publikum! Ugvan, tegye meg a Ved vemért fejezte be azzal az ellenállhatatlan könyörgéssel, amire csak asszonyok képesek ba ki akarnak valamit vinnf — Én nem bánom, mondta akkor N»Cv!ata. de maguk lássák! — és belekezdett egy u'ötáh'a. Só sincs röla. íTvesmi is ritkán történ'. Szatvmazon. nedig annak a krónikái változatosak és kifogyhatatlanok Hailadoztak az eperfák a hatnis hangoktól, nyugtalankodtak a háziállatok. Nagvlata pedig csak fujta. fújta, bukdácsolt a dallammal, hol e'nynjlof fa," hoi megszakította, egyszer mégis befejezte. ~ Ez is megvolt., sóhajtott fel meekflrnryebbülfen. A háziasszony kínosan mosolygott, fpszengett az eresz nmdnkHó alatt, hanem azért 1 tapsolt a leglelkesebben — PotnPás. ignz.án nagyszerű R'iektuflása nincs ugyan, mert hiszen stáa uem tanult, hanem a hanganyaga elsőrendű Óriási karai fogadta a kritikát, a bázíasz «Zonv most iőtl csak zavarba, de nsva rákkor felhangzik a beiárat felől egv irHeg érr»s hang. ugv fogia azonnal a szivet nda'ha suba pleres7tp:)! sem nkaro-l — Ki az? — kérdi a művésznő felfedező uagy lázában. — Az öcsém, az ugyreyepstt Kisebbik, feleli Tasrhler. —' Talán... akkor felSn voltaképpen f> az énekes és nem a tanörsnek ur. . — Életemben. most énekeltvn elősző'- vallotta hu Neo-rt-tá Sose mert hógy nem is tudok.' Dc a Józ.sep nagyon érti. — Eassa, mondta szelíd szemrehiuyássflf rá rt ós né. milyeo túlzottan udvarias ember maga. Miért hagyott meg a tévedésben, olsz*n én csak a Taschlcr nevet hallottam, hoglf ilyen hangja van, meg olyan, dc a személyek, kel nem voltam tisztában. Amire Nagytata igen büszkén kidüllesztcfe te a mellét. — Már engedelmet kérek, dc a család becsületét csak meg kellett menteni. 4 íj® —OQO—> — Szülöfalujábau orvul agyonlőtték egy voTt szabadkai bankigazgató apját. Szabadkáról Jelentik: Gsufiina Máríou, az Első Horvát Takalékpénztár szabadkai fiókjának helyettes igazgatója legutóbb Zágrábba költözött A bankigazgató magával vitte édesapját is, aki nagyon vágyóuotl rá, hogy szülőfaluját, a likai hegyek között megláthassa.-Az idős ember cl,is ment szülőfalujába,, ahol orral agyonlőtték. Az öregember soha nem politizált, egyetlen bűne az volt. hogy horvát A horvát kormány rendelete szerint egyébként Zágrábba csak Lülöu engedéllyel lehet utazni — A TISZA VÍZÁLLASA. A rendörtsés s«S gedi rét kapitánysága közli; A Tisz? vizállá&a október 11-én reggel 7 órakor 04, hőmé seklete 11 fok Celsius, a levegő hőmérséklet® 4 fok Celsius volt — A szabadkai gazdasági főfelügyelő autószs» rencsótleuségc. Szabadkáról jelentik; Kabay látván gazdasági főfelügyelő, a Kereskedelmi Hivatal szabadkai kirendeltségének a vezetője súlyos autószerencsétlenség áldozata lett. Szabadka felé haladt autójával, amikor egy csikó a gép elé ugrott Kabay félrefordította a kormányt, közböa azonban ncltizuhant a szélvédő üvegnek, amely, uek szilánkjai összevagdosták cgcsz testét Suiyoe sérülésekkel kórházba vitték. — Egy hódmezővásárhelyi úriasszony sajnál*, tos balesete. Hódmezővásárhelyről jelentik: Érdekes. bár sajnálatos eset miatt szállitották be a szegedi klinikára özv. Vörös Gáborné ismeri hódmezővásárhelyi uriasszonyt. Tóm János mtlomigazgaló nővérét Vörös Gábor tégy hónap, pal ezelőtt csonlszilánkot nyelt, amely torkában megakadt Az úriasszony a csontszilánkot el akarta távolítani s uffv érezte, bogy ez sikerült ifl neki. Később azonban enyhébb láz lépett fel nála és torkában tályog keletkezett. Beszállították a szegedi klinikára, ahol műtétet hajtottak végre rajta. A lályogbaa megtalálták a csontszilánkot amely libahúsból származott. Sajnos, a beteg állapota mérgezéssel komplikálódott s igy hossz* ideig eltarthat még, amig özv. Vörös Gáborné ftb laDotáhan javulás áll majd be. —«Oo— Virágzó gesztenyeia a körúton . . . Senki elött nem titok, hogy módfelett hideg van. ludja ezt maca a termeszei is, de azért megengedheti maganas azt a luxust, hogy uem cppeu a hideg október közepébe való íré* fát csinál. Ilyen októberi tréfa az, hogy a Londoni-körut cs a Kálvária-utca sarkán tgy hatalmas gesztenyefa virágba borult Ez a virágzás, bárhogy is vesszük, nem egészen egyszerű valami s külön érdekességet ad nekiau a té.iy, hogy a szóba nforgo geszienyefáu egyetlen levél se zöldeL, vagy sárgu már: mind elhordta az ágakról a kemény októberi szól. Ritkaságszápiba nienő természeti jelenség: virágzó ia, amely elhullatta levelét, A fehéi virágok a tavaszt, a nyarat juttatják az ember eszebo, de amiül"összerázkódik egy kicsit, azonnal azt az illúziót kellik, hogy a levéltelen, virágzó fát hó borítja. Szép nevető arca vau ennek a fának, de aa. ért nagyon bánatos lehet. Bánatos, mert hiszen már csak virága van, fehér fiatal virága, amit hullatnia kell, majd az októberi hidegben. Ezek a virágok már nem Ígérnek gyümölcsöt, nem bordozuak magukban jövőt, mert meg kell balniok, le' kell hullaniok az öszi hidegben, a tél küszöbén. Az öreg levelek fanyar, őszi pusztulási megszokott természeli törvény, de a virágok, a fehér, tiszta virágok öszi halála nagyon szomorú... Lehet, hogy erről a szomorúságról eemmil se tud ez a körúti gesztenyefa. Mert bolondul virágzik; azt hiszi, az ö virágzási ideje vau itt. Botorul hazudja azt ez a fa, hogy tavasa van és hogy nemsokára érik a gyümölcse. Szegény fa... Megérdemli, hogy egy kicsit, egy najjyOE kicsit sajnáljuk. ^