Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-07 / 204. szám

Magyar szó Erdélyből (Hegegűs Nándor könyve: „Nincs beKe igazsag nélkül") Nemsokkal Eszakerdély íelszaúadulasa ulan • Erdélyi levelek« címmel vaskos kötet jeJeat .Váradon, amely összegyűjtötte ilegedus Nándornak, a kiváló erdélyi köziróuak és politikusnak azokat a vezércikkeit, amelyek a raiisag évei alatt rejtekutakon, cscmpeszosvei.ye­ken jutottak at a román sorompókon és ncvleJt­niil jelentek meg országos feltűnést keltve, az európai lelkiismerethez szólva a • Pesti Napló* hasabjain. Az .Erdélyi levelek* a bujdosó hangot gyűjtötték össze, amely keresztültört a grauiesár­hörtön falain, amelynek minden veszély és koc­kázat ellenére mégis meg kellett szólalnia, mert ez a torok cs. ez a sziv elpusztult és .szétpattant .volna a fojtogató némaskgban. Most itt fekszik előttünk Hegedűs Nándor másik kötete, amely ugyancsak Váradon jelent a közelmúlt napokban, amely ugyancsak gyűjtemény és amely ennek fl magyar lelkiismeretnek azokat a tanulmányait dolgozatait, publicisztikai kis remekműveit fog­lalja össze, amelyek a román megszállás legfék­telenebb éveiben odabent Erdélyben, a börtön fa­lain belül jelentek meg a granicsarók és szigu­ránca főnökök szemeláttára, tiltakozva, lobogva, figyelmeztetve, emlékeztetve, követelve. •Nincs béke igazság nélkül* mondja ennek a kötetnek címoldala, megváltozhatatlan igazságot hirdetve a jövőnek és jobbára azokat a finom wfivű, pompás lendületű dolgozatokat foglalja ösz­sze, amelyek leginkább a dr. Jakabffy Elemér szerkesztésében Lúgoson megjelenő .Magyar Ki­sebbség* című nemzetpolitikai folyóiratban láttak napvilágot a román megszállás utolsó évtizedé­ben. Egyszer eljő még az idő, amikor erről a Lúgoson megjelenő >kls vidéki* szemléről külön tanulmányt kell irni a magyar, hősi küzdelmek történelme számára. Mert Jakabffy Elemér, a volt magyar képviselő, a bukaresti kamara tagja csak azért vállalta és alapította ezeket a kónnvü papíron elkészített kis füzeteket, azért vállalta az anyagi, erkölcsi é» fizikai kockázatot, hogy le­gyen a megszállás börtönében egy fórum, egy nívós, mégsem nagyképfl és magvas, dc mégis népszerű kiadvány, amelyből kiáradjon az erdé­lyi magyar lelkiismeretek iparkodása. vágya, bar­ea, hogy ezekben a sorsot vállaló magyar lelki­ismeretek megfürödjenek és uj erőre kapjanak. Ez a kis vidéki — lúgos)! — folyóirat maga is történelem. Hegedűs Nándor ezekben a füzetekben mon­dotta el a szomorú és majdnem reménytelen har­mincas években azt, amit egyáltalán cl lehetett mondani, ami szükséges volt: kiáltás, jajszó, erőt adó bizalom a nyomorúság és rabság bilin­csei között. Az ember nagyokat lélekzik, amikor végigolvasna ezeket a ma már részben pust fes­tem hangzó tanulmányokat: volt ilyen bátorság ennyi áldozatvállalás, sokszor merészség hogy a gránicsárszuronyok szemeláttára ennyit kimon­dott a kisebbségi magyar sorsról, — ezek a dol-( gozatok már önmagukban is bősi teltet jelölnek.' Hegedűs Nándor nemcsak elalkudbatatlanul és elhallgat hatatlanul magyar, de mély magyar helyt­állása mellett pompás közíró, a toll és a szellem hajlékony finomságával, a felkészültség kultúrá­jával, a műveltség gazdagságával, a történelmi tudás és szellemiség átfogó erejével. A legbra­vurosabb publicisztikai müvek közé tartoznak ezek a bátor, merészen lesújtó, árnyalva színező és szabatosan ábrázoló tanulmányok. Valóban érdemesek arra, bogy kötetbe foglalva őrizzék két mohácsi évtized tanulságait és bizonyságait. És ezenfelül ragyogó írói teljesítménnyel bizo­nyítja az igazságokat egy kis vidéki folyóirat részvétlenül forró hasábjairól: Nincs béke igaz­ság nélkül. "A »Magyar Kisebbség* tűzte napirendre első­nek a békeszerződé«ek-tererotette népkisebbségek kérdését, problémáit. As első bang a tiltakozásé, amellyel a Magyar Párt szatmári gyűlése kiáltott oda a talpig fegyverben álló őröknek 1980 októ­berében, bogy a bukaresti kormányok kisebbségi politikáját az ámítás, a hatalmaskodás és az erő­szakoskodás jellemzi, ez a gyűlés tiltakozott Ma < niu, Mironescu és Titulescu uraknak a világ köz­véleménye felé tett kijelentései ellen, mintha a kisebbségek boldog állapotban, a méltányosság és egyenlőség áldásai közepette élnének. Hegedűs Nándor az ötvenéves G'oga Octavianról a poli­tikai arckép klasszikus példáját vázolta fel ta­nulmányában olyan verwel, amely e műfaj va­lóságos mintaképe. Nem olvastunk még Olyan vi­lágos. szines és szabatos rajzot erről a magyar iskolákban nevelkedett elragadó nemzeti költő­nek készfiit és elbukott politikussá fett rómán egyéniségről 6oga fellengős élete kéről felbukkannak a •feke­te szemű szerzetes* árnyal megraizolia azokat az A hires budapesti Minden este 9 órától éjjel 2 óráig Ra9yogó Sanghay-gőrlök Kiváló varieté-műsor. Tánc 11 UTE'IMTELLMMWI Horthy Miklós-ut 60. Tel. 25-74-30 szórakozó" h e-1 y Dircctr'cc : La Bella Novotha időket, amikor a j^önnyclmű magyar életben a rontán szellemi centrum lassan átszivárgott Sze-' binböl Aradra. Az akkori magyar politikai vi­lág egy kis keresztmetszete nyílik ebben a pom­pás portréban és a hatalom kellős közepén van bátorsága rámutatni arra is, hogyan virradt fel Gogátmk is, Maniunak is a monarchia ösz­szeomlása után. Isteneknek való látvány. — Gcga a .morbus habsburgianus* ittrekedt kép­viselőjének nevezi Maniut, aki »még mindig nem tudja elképzelni, hogy Itománia egységes állain a Tiszától a Dnyeszterig . . .* Hegedűs végül is azzal fejezi be a mintaképül bató rajzot, hogy Goga Trianonnal elérte célját, nyíl­ván ezért következett be emlékezetes drámája akkor, amikor végre elérte a hatalom csúcsait és dicsfényét. Dc az irás és az objektív gondolko­zás embere azt sem hallgatja el, hogy mégis ez a fellengös és elbukott román inkarnáció volt az, aki lefordította Madách Tragédiáját. A kisebbségi panaszokról szóló dolgozatok egész sora következik a gyűjteményben és megál­lapítható. hogy alig van valaki, aki alaposabb, műveltebb és felkészültebb ismerője lenne a ki­sebbségi problémának, mint ő. Hivatkozik Cse­key professzor tanulmányára iés széles me­derben volt bátorsága ismertetni — 1932-ben! — a Népszövetséghez benyújtott magyar kisebbségi panaszokat. Egy másik kitűnő munkája a kül­földi propagandával foglalkozik és e kérdésnél hivatkozik Voltaire példájára, aki kétszer ült a Baslilleban. öregkorára mégis diadalmenetet kapott, hivatkozik Heinére, aki Párisban irta meg Deutschtand-fát é« hivatkozik Martino­vicsra, akinek hóhérbárd alatt hullt le a te­je.., Végezetül pedig kimondja az igazságot:! • Egyetlen elnyomott nép vagy vallás sem mond­hat le a nagyvilág védelméről, — — Kossutln angliai előadásai olyan eleven erejűek voltak, liogyí meg tudták hiusifani Bécs minden akciójának si­kerét*. Félelmetes erővel van bátorsága igy kiál­tani a szuronyok között: »Az utódállamok uralko­dó nemzetei már ették könnyek között kenyerű-/ ket, nekik tsmerniök kellene tehát az égi hatalé mak erejét...* Helytállás, bátorság és példaadás ez a megszállásalatti kisebbségi munka. Rendkívül figyelemreméltó az az I931'-Ben irt dolgozata, mely a kisebbségek helyzetérő! szól é Zsivkovics-féle emlékezetes jugoszláv diktatúrád ban. Pompás politico-historico tanulmányok szót* nak a kisebbségi szerződések anyagáról és ezeK már szánionkérések, sőt többek ennél: éltetőek? a reménytelennek látszó éjszakában. Sorra le* hetne venni még valamennyi dolgozatot, azt is* amely a román cenzora fojtogatásáröl szól amely Gyárfás Elemértől elvette Bethlen István londoni előadásait. Jakabffytól elkobozta Szekffl GylllY könyvét, tőle pedig a magyar kormány franci a< nyelvű kiadványát. Csnpa számonkérés, felelős* ségrevonás. öntudat, helytállás, hit és kockázat­vállalás. Hegedűs Nándor kisebbségi .dolgozatai ma már történelmi dokumentumok, egy megingat­hatatlan magyar szellem vigasztaló helytállásá­nak visszahamgzó állomásai. Magyar szolgalhf volt kötetbegyűjteni ezeket a keményen vállalói alkalmakra készfiit de időknek szóló hallódé mes­terműveket l-r.t Franki Lili tornaiskolájában a tanítás szept. 1-én megkezdődik, felvétel 2 es lei eves Kortól a idieKos dlmroszllKoj boiref, öfcroboflha SZinpifdl fdncszohokr*. Fogyasztó és kondíció tréning csoportban és külön órában. OrtílOíiad gyógytorna orvosi vizsgálattal és a legmoder-' nebb felszereléssel. Jelentkezés 4. o. 5—7-Ib. Deák Ferenc v. 22. Telefon 21-51. Háziasszonyok mennyországa, hiúság vására a magyar honvédek zsákmánya es az őszi vásár-bazár forgaiagaban Budapest, szeptember 6. (A Délmagyarörszág munkatársától) a Városliget belsejébe vezető ut nem hosszú, de most bízvást a •népek utjának* lehetne nevezni. Egymás mellett ül itt alacsony lócán a Bácska aljából idekerült bunyevác, az, erdélyi vidékekről errefelé származott székely, Dunántul hallgatag népe, a Felvidék vídámképü serege s ki tudná még felsorolni mindazt a népi válfajt, ami ezen a nemzetközi uton képviselteti magát. Ha valaki azt hinné, hogy pusztán ezért jöt­tek ide, hogy lócán üljenek, vagy álljanak a hir­telen jött meleg őszi napon, akkor nagyot téved. Árusok ezek egy szálig. Ködmönök, szőnyegek, cserépedények, müáészi fafaragások s egyéb szép­séges áruk halmozódnak előttünk a kavicsos uton. A budapesti őszi lakberendezési vasár előfu­tárai. Beljebb már alig érti az ember a saját sza­vát. A hangos híradó stentori hangon adja tudtul a legújabb értesüléseket, a sátrak, •árusító kabi­nok* alól gitárzene, vagy gramofonmelódia cseng kl S ebben a szines hangzavarban nem kevésbé szines az a kép, is, amit •Nyngot* paviiloqja felé vezető uton a kiállítási boaok, sátrak, fülkék tö­mege nyújt A faóra és a zenélő ítalszekrén Egymás mellett sorakoznak fel a Bácskába te­lepitett bukovinai székelyek sátrai, bódéi. Házi szőttesek, szőnyegek, meleg gyapjú kabátok, mű­vészi kivitelű faragványok és szobrocskák között visz az ut egyrfe beljebb a vásár területén. Itt a korondi székelyek tányérai és kancsói aratnak nagy sikert a közönség körében — emlékezetes szegedi sikerűk ls sz ipart vásáron —, amott az egyik bukovinai székely család nagyszerű »tftre­leraiáteka* kelt őszinte bámulatot. Meuz is érdem­li: egy minden izében fából ké-zült hatalmas, áll* ványos óra ez, amely ntinden egész órában a bács­kai indulót zenéli s köriiljáratja az óra külső ke­rületén az irredenta szobrocskák tömegét. Az órW mellett a Buják, Inotá s a szépséges Erdély cgylÜ falujának és városának lakosai sorakoznak fel csaknem exotikusan ható szinorgiával a maguk* szőtte szőnyegeken és ruhákon. Egyik sarokba* •zenélő italszekrény* foglal helyet. Az italos fiveé gek még azokat is *bünre« csábítják, akik messzw ről sem szerették látni az alkohol fajtákat s háf ehhez a nagyszerű és Ízléses tálaláshoz még bőst* záképzeljük. hogy az üvegek kivétele esetén meW szólal a szekrény belsejében a rendkívül ügyeset* elrejtett gramofon, talp alá való magyar Csárdá­sokat és andalító tangókat, meg egyebeket zsong­va a gyanútlan iddogáló fülébe: akkor mér me$ is alkottuk magunknak annak a hatásnak mérté* két, amelyet ez a zenélő borosszekrény előidéz. Háziasszonyok mennyországé és a nőt purgatórium Ha netán fáradtak lennénk ennyi ut után, ak* kor vezessük csak a női nem képviselőit a •házi­asszonyok mennyországa* felé. Van itt mindea mi szem-szájnak ingere; A burgonyát, a gyümöl­csöket spirál-álakban vágó kések és fúrók, a va­jat millió változatban kipréselő •vajpttmpák*, szagtalan faszéngázvasalók s a konyha művésze­tének megszámlálhatatlan sokasága szerszáma és segédeszköze minden bizonnyal annyi ideig itt tartja hölgyismerősünket, amennyi idő alatt raí alaposan kikóstolgatjuk a zenélő ItalszekrénJ ízes nedűit Utána azonban induljunk uj utakra* mart számtalan, itt még a látnivaló a Ur sseriní szeptemberben m|r korán sötétedik. ' A háziasszonyok mennyországa után a reodkt®

Next

/
Oldalképek
Tartalom