Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-26 / 219. szám

dbcmagyarorszag PÉNTEK, 1941. szeptember 26 darrt-áruknál már bevezették. Kctting T.ajos véleményező bizottsági tag n trxiilkcrcskcdők helyzetét ismertette és a bruttó haszonkulcs legsürgősebb megállapítását kérte a kereskedők erdekében. Bejelentette ezután, bogy megalakult a Textilnagykereskedők Országos Egyesülete s mint az egyesület figyvezető-alelnöke kérte, hivják össze a délvidék tcxtilnagykcrcskedőit, hogy beszámolhasson előttük. Szíjgyártó Endre füszernagykereskedő a szakma sérelmeit ismertette. Kérte, hogy a kamara hasson oda, hogy a füszernagvkercskedők a nettó árakat számlázhassák a kiskereskedőknek. Bakay János zentai kiküldött kérte, hogy kötelezzék a gyárakat az áruknak a megrendelés napján érvényben levő árakon való szállítására. Dr. Gyuris István kamarai titkár kimerítő jelentést tett a szabadkai és újvidéki átképző tanfolyamokról és bejelentette, bogy a kamara a közeljövőbcu Zcntán, Zoniborban és Magyarkani:r,án tervez hasonló tanfolyamokat. Ür. Deniénv főtitkár a magyar ipari törvénynek a Délvidéken való alkalmazásáról tájékoztatta a gyűlést és azon reményének adott kitöjpzést, hogy. az ipari jogosítványok felülvizsgálása is bekövetkezik. A tanoncvizsgáztató és mestervizsgáztaló bizottságokról is tájékoztatót idott, majd az ipari társulatok és egyesületek kérdését boncolgatta. Teleuleg a Délvidéken még -iucsenek ipartestületek, azonban ezek megszervezése is küszöbön áll. A délvidéki ipartestületek hálózatának kiépítése során az eddigi 68 testület helyett csak 28 lőg működni a nagyobb helységekbem Tamás Miklós fogalmazó az anyagellátási kérdésekről adott elő és kifejtette, bogy ennek a kérdésnek megoldása csak központi irányítás mellett lehetséges. Beszélt a vas kontingensének várható felemeléséről a Délvidékre való tekintettel, a cérnakiosztási zavarok megszüntetéséről és az cpilöipar válságáról. A kamara az épitőanyagki'íztásnál a docentralizáció megvalósítását sürscti. Bruckncr Ede a vaskercskedök panaszait tolmácsolta, Kokron József hódmezővásárhelyi kiküldött a vidék hátrányos helyzetét domborította ki a fővárossal szemben az épitöanyagelosziás terén. Erdélyi András ópitészvállalkozó, K roller Mátyás szilakészitö, Krénaisz hajú kiküldött, továbbá Szentes és Bácska több képviselője szólt még hozzá a kérdéshez. Ketling Lajos és Wirtb István is konkrét panaszokat túrt elö az anyagellátással kajicsolntbaii Kctting Lajos szerint oz anyagok 00 százalékát Budapest és 10 százalékát a vidék kapja, holott fordított aránynak kellene lennie az elosztásban. \V i r t h István a fémgyűjtés komoly meg szervezését sürgette. Dr. Kocsondy Gyula kifejtette, hogy ezek mind országos problémák, amelyek megoldásán fáradozik a kormány. A kamara oda fog hatni, hogy a vidék méltányos elbánásban részesüljön Szekeres Ferenc fogalmazógyakornok a cukor sulyhiányáral kapcsolatos panaszok ügyében adott véleményt ismertette. A kamara véleménye -zerint a kiskereskedelemben 2 százalék, nagykercskcdeleinbcu t százalék povlást az érdekeltségnek biztosítani kell. Dr. Prágai Béla fogalmazógyakornok a kilábaló vcndéglátöipari jogositvánvok számának korlátozása tárgyában elfoglalt kamarai álláspontot ismertette. Dr. Lengyel István fogaliiTozpgvakornok a kisipari és kiskereskedelmi hileivkcióró! számolt be. Dr. Deniénv Alajos főtitkár a vevőket és áruhitelt közvetítő ipar pvakorlásáról készített rendelettervezetet ismertette, beszámolt a tanoncotthonok ügyéről. Az Indítványok során Szeitz Fcrene elismerését fejezte ki a kamara tisztikarának Megállapította. hogy a fiatal fogalmazói kar tagjai is ki váló felkészültségről tettek tanúságot. Dr. Kocsondy Gvula szavaival ért véget azg 111 és. Ágyonlövik azokat a franciákat, qkik seqitséqet nvu'tanak angol repülőknek Paris, szepfemjier 25. Fölhívást telt közzé a párisi német megszálló hatóság. A felhívás szerint azokat a férfiakat, akiket a. jövőben lelten'érnek, hogy segítséget nyújtanak az ellenséges repülőknek, bírói eljárás nélkül agyonlövik, e nőké' német internálótáborokba szállítják. A világszellem A mult század második felében Szeged egyik legmozgékonyabb embere volt Krikkay Guszti. Ha két ember csoportosult, ő feltétlenül közéjük állt harmadiknak. A hatvanas években ujságjróskodással kezdte, volt biztositó társulati ügynök, rendőrségi tisztviselő, főleg azonban bálrendező és humorista. írásai már kezdetben is rapszódikusak voltak, olyan hatásosan el tudta velui a sulykot, mint az olimpiai bajnok, állandóan reformokat sürgetett a város megszépítése érdekébcu s lelkendező dicséreteket irt jórészt olyan emberekről, akikről ma azt sc tudjuk, kik voltak. Alacsony, széles vállú, zömök alakja mindig a fórumon mozgott, népszerű is volt, a nagyjából való felfogás mégis azt tartotta róla, hogy nem egészen tökéletes. Az állapota pedig igy haladt fokozatosan. Azt lehet mondani, bogy beleszeretett önmagába, amire elvégre előtte is, utána is találkoztunk már példával. Azért elég rendes emberek, nem bántanak senkit, közel is lehet hozzájuk menni. Lám Gusztink is ügyvéd lelt az idők folyamán, később mellékesen sem maradt az, mert átalakult zsenivé és világszellemmé, aki felülmúlhatatlan irodalmi a'kutasokon dolgozik. Rengeteg volt e müvek S2áma, szekrényeket töltöttek meg abban a Bajza-utcai régi házban, amelyik valamikor az övé volt. Csak kiválasztottaknak olvasott fel részleteket, de való, bogy mélységükbe közönséges halandó nem hatolhatott, magasságukba fel nem szállt." A /szükeszü* emberiség érthetetlennek minösitelte ezt az irodalmat, (tudja Isten, van ez így néha még manapság is), a felolvasásokon unatkozott s azt merte hirdetni, hogy a /világszellem megháborodott*. Adok példát is. 1889-ben például ezt irja Dankó Pistáról, akit akkor kezdett felvetni a bír: /Termő erő telve eredetiséggel, alkotó ereje a hazában ritkítja párját. Ismeri bensöleg a magyar ember világát, kedélyét, szivét, eszét, szokását, egyéni tulajdonát. Tárgyait az clctből nieriti, megfigyelő esze észrevesz mindent. Hatalmas szelleme, veleszületett nemes érzelme, nemes sziv>világa, a magyar faj igazi ismerete, népszokás, népélet közvetlen figyelete, költőcigány alkotásának bő tápanyaga szép hírnevének, emelkedésének biztos alapja*. Ugy-e, milyen szép! Bcnno van minden, csak a csizmadia, meg a kéjgáz hiányzik. Akkor kezdtek gyanúsan nézni rá. Krikkay Guszti azonban gyorsan megvigasztalódott, kijelentve, bogy az igazi nagyságokat csak a haláluk után 300 évvel fedezik fel és méltányolják. (Ezek szerint meg korai cz az írásom is.) Viszont az ellenkező nézeten levők többsós ben voltak s igv vonult be egv napon a millennium évében K. G. a Lipótmezőre. Csodálatosképpen, mert hogy mindig mondjuk, valami baj van az idekünn levő világban, ott megértették. Most már boldog megelégedettségben clt, ugy is, mint doyen, önérzetes mamiit továbbra is, azért szeretetreméltó és barátkozó. Valósággal fürdött a dicsőségben, ami után any nyira áhítozott, az időnként rendezett szórakoztató estéken, sziuielöadásokon miut előadóművész ragyogott. Ifuszouöt évet töltött benne, 75 éves korában balt uieg 1922 tavaszán. Háromezernél több vers, 40.000 /bölcs mondás*, számos regény maradt az irodalmi hagyatékában, köztük egy /Félnadrág* cimü. Munkáit gondosan letisztázta, bekötötte s egy főorvosnak adta letétbe1, ne bogy clplagizálják. Csak Shakespeare!, Soplioklest és Petőfit ismerte el magával egyenrangú értéknek. — Hát Arany Jánosssal hogy állunk? — kérdezte egyszer valaki. • _ Csak utánam! — harsogta Gusztáv és büszkén égnek vetette a fejét. A legnagyobb melegben is feltett kalappal, karján felöltővel, kezében bottal sétált az intézet körijében s világszellemhez illő leereszkedéssel szólította meg a szembejövőket. — Nos, bogy állunk azzal sz apró ésszel? Határozottan elérte azt, ami után annyit sóvárgott: boldog volt. A Lipótmezön épp kabaréclöadás volt. mikor ravatalon feküdt. A kotiferancier szerepét P. riiewrcwk István töltötte be, valamikor Szegeden is újságíró, törzsökös lakója az intézetnek, ahova ugy jáii be vikendre, majd betekre és búnapokra, ahogy a hangulata diktálta. Szünetközben a szegény bolondok bementek Guszti ravatalához s megdöbbenve álltak meg az '< számukra is kivé'clcs' tnbzt.'kiim előtt Aztán visszavonultak a konceiltereie.be kacagni. Nemzett nifeiintézet r. f. Zálogháza KÖLCSEY U. 7b. TELEFON l*-7» Aranyra,, ezüstre, ékszerre és minden értéktárgyra, mindenféle ingóságra előnyös feltételekkel magas kölcsönt nyújt. 464 Rendelet a vízkárok sújtotta földbérlők bérfizetési kedvezményéről Budapest szeptember 25. A MTI jelenti:" A •rendkívüli árvizek cs belvizek az ország egye© vidékein ezévben ismét nagyméretűek voltak és ezért a kormány haszonbérlel fizetési kedvezmények nyújtásával segítséget kív.nn biztosítani a vízkárok által sújtott azokpuk a földhaszonbérlüknek, akik ilyeu kedvezmények nélkül az elkövetkező gazdasági évbeu termelésüket másként nem tudnák folytatni. A rendelet szart nt autómat k us haszonbér mer siklóét vehet igénybe az a haszonbérlő, akinek Krletóban lévő ingatlanok iöldadóját a vízkárok miatt l*9alább felerészben törölték, ba a haszonbérlett szerződés hat évet meg nem halad, négy évnél kevesebb bérleti idő Tan bálra, cs az ingatlan 100 katasztrális holdnál kisebb. A" haszonbérmérséklés 50 százalékos ndólörlcsnél 25 százalék, 75 százalékosnál 50 százalék cs 100 százaiét4 kosnál 75 százalék. r r i A rendelet a továbbiakban intézkedik arrét, bogy kik és miként yelietnek igénybe haszon•» bérfizetési halasztást. Must-rendelet Budapest, szeptember 25. A MTI jelenti! A. kormány rendeletet adott kl, amelyben a must besüritését engedélyhez kötötte. A rendelet ér® leimében az 1941. évi termésű mustból besűrített mustot csak a földművelésügyi miniszteri engedélyével szabad előállítani. Az engedély iránt a kérelmet az illetékes szöllészeti és borászati felügyelő útján kell előterjeszteni. A termelők sajúttcrmcsű mustjukat saját üzemeik® ben suját termelési mustjaik és boraik feljavítására engedély nélkül is besűríthetik. A kassai statáriális fanács rendes biróság elé utalta két tolvaj ügyét Kassa, szeptember; 25. A kassai törvényszék rögtönítélő tanácsa csütörtökön délelőtt össze, üif, hogy Skramka, másnévon dr. Sebes Gynla 26 éves fogtechnikus és Blaskó Ádám 23 éve© kárpilossegéd lopási ügyét tárgyalja. A bíró* ság egyórás tanácskozás után az ügyet rendet bíróság elé utalta, (MTI) Olaszországban itsos a Sóversesu Berlin, szeptember 25. Milánói jelentés sze® rjut az olasz földművelésügyi és erdőügyi miuiszter azonnali hatállyal eltiltotta a láger.* senyt. (MTI) Fájdalommal megtört szívvel jelentjük, bogy édesanyánk özv. Soitzer Hifcsáité sz. WOLF KAROLINA f. hó 24-én délután rövid szenvedés után 78 éves korában elhunyt. Drága halottunk fuidi maradványait f. hó 26-án délután 3 órakor kisérjük utolsó utjárn a cintercmből. A gyászoló 8PITZÉR MIKSA ós ÖTÉIN MÖR családok.