Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-21 / 215. szám

s DELMAGYABOBSZAG Vasárnan 1941. «zentem1ipr 21 elmúlt években Szeged egyik legzsúfoltabb iskolája volt. Az idei tanévre 330 hallgatót vett fel az igazgatóság. Az intézettől nyert felvilágosítás szerint a hallgatók létszámának ésökkenéso azzal magyarázható, hogy az idei tanévben ampát két szakosztály működik, mig az elmúlt években három szakot hallgattak a növendékek. „ És végül a tanítóképzőbe 205 növeudék iratkozott be, akik közül mindössze 4 érkezett a •Visszatért Délvidék városaiból. Az internátusok A Szegeden tannló vidéki diákságnak megtnegnjuló problémája a lakáskérdés. Számosan a környékbeli városokból és községekből vonaton és autóbuszon járnak Szegedro, többszázan vannak azonbau olyanok is, akik interná tusokban kaptak elhelyezést. Igy az Árpádházi SzentErzsébet leánygimnázium, internátusában 60 tanuló kapott elhelyezést, a létszám betelés? miatt az internátus igazgatósága 30 jelentkezőt •volt kénytelen clutásiáni. Az igazgatóság ugyancsak a főigazgatósághoz fordult létszámemelési kérésével. Százharminchat növendéket vettek fel a zdrrfa inlcrnátusába, akik közül 50 bácskai növendék. Száztizenket tanuló jár a tanítóképző in* ternátusból az órákra, míg a felsőipar izkola in* icrruilusóban 73 vidéki lauuló kapott lakást és 150 növendék veszi igénybe az intézet menzáját. A Szent Gellért konviktusban 1G1 vidéki középiskolás kapott olbelyezcst, a jelentkezők kü•ziil 10 vidéki tanulót utasított el az igazgatóság. Az internatisták közül 40 bácskai. A MJV-flúH6velő internátusba 159 növendéket veitek fel. A tanév megkezdődött. A szegedi középiskolákban, ebben az évben összeseu 3U3 diák cs diihleány vette fel a küzdelmet a tudás és a meg ismerés frontjánVeszedelmes éjszakai tüz a Bocskay-utcábari (A Délmagyarország munkatársától) Szombatra virradó éjszaka veszedelmes tüz pusztított a Boeskay-uteában. A tüz a 8/b. számú házban keletkezeti Miillrr János diószárítója égett fiatalinas láugokkal. Attól lehetett tartani, hogy u szárítóval szomszédos raktárépület fagerenda! is tüzet fognak. Horváth István főparancsnok és Nemere Lajos főfelügyelő vezetésével kivonult tűzoltóság pillanatok alatt megtámadta 3 tü5 fészkét. Molnár Károly rendőr főtörzsőrmester megtisztította az udvart a kíváncsiskodóktól, majd LELEPLEZES egy le nem leplezett szoborról Tb végigböngésszük a képzőművészettel foglalkozó irodalmat, ideszámítva egyaránt könyveket, szakfolyóiratok cikkeit cs napilapokban megjelent kriftkákat, sőt tréfákat, — az a benyomásunk támad, hogy Magyarországon van a legtöbb gyönge szobor. Sokszor valósággal vérbe megy a bírálat. A közönségnek, mirit egyénnek iü van valami hozzászólása, lehet fejlett, vagy szólamokban tengődő és iskolázatlan izlése, azonban nem zárható el a megjegyzéstől A színpadi iró. meg a színész — mihelyt a nyilvánosság elé lép — egyformán köteles elfogadni a tapsot, meg a kifiity ülést. Tőlük meg vagyok védve, mert ha nincs kedvem hozzá, nem muszáj tudomásul vennem, hogy szinház is van a világou. Épp ugy nem veszem kezembe a rossz könyvet. A szobrot* azoDban mégis csak leginkább a közterekre kerülnek', ha akarom, ha nem, látnom muszáj, mert olt haladok, előttük a robotba — bát miért élvezzen immunitást és kapjon kizárólag csak dicséretet éppen a szobrász, aki végtére is közpénzért dolgozott? Mindezt csak ugy általánosságban mondtuk cl Az ország merev érc-tömegeit nem fogjuk felsorolni; nem a feladatunk, bogy például seregszemlét tartsunk a száz, vagy hány üazai Kossuthszobor* felett, melyik közülük a legrosszabb, viszont elismerjük, hogy szinte emberfeletti feladat ércbe formálni egy-egy eszménnyé finomult személyiséget Mi most csak Szeged egyik szobrával foglalkozunk, amely közel három évtized óta all a Széchenyi-téren cs ma sincs leleplezve. Gróf Széchenyi István szobráról van szó. Az a története, bogy 1910 tavaszán özv. II o I Izor Jakabné ugy a maga, mint három fia yébcD 20.000 koronát adott át négy százalékos magyar korona járadékkutvényben Lázár György polgármesternek. Akkor volt Széchenyi halálának ötvenedik évfordulója s a család störténetünk egy nagy alakja emlékezete iránt mélyen érzett hódolatát* akarta külsőleg is kifejezésre juttatni, hogy a pénzből és annak szaporulatából érc-szobi ct emeljenek Széchenyi Istvánnak. Néhai' jó Lázár szivet nagyon könnyen meg lehetett szobrokkal környékezni, ö szerezte nicg a városnak Szeged szobrainak jelentékeny részét, sokszor igazán olcsón, akció aktualitásába s mcl A szobor ellenében aztan vállalta a város az alapozási költségeket Most is kapott az alkalmon, jóllehet voltak, akik tudták, hogy mindössze a • sorrendben van változás. A Ilóltzcr-családnak közjótékonysági dokumentumra volt szüksége, a problémát pedig Lázár oldotta meg a Széchenyi-szobor ötletével aniiál is inkább, mert meg volt már a szükséges szobor is. Ugy ismerte Lázár a fővárosi mii/észtelepek műtermeit, mint a saját zsebét Pesti hivatalos útjainak jelentékeny részét azokban töltötte. • . ' A szobor, mondták a beavatottak, Stróbl | Alajos műtermében búslakodott. Eredetileg a . • Széchenyi-család rendelte meg, de bogy elkészült, ujabb rendórraj érkezett vitéz Dobay Sándor ós lemondott róla, nem volt vele megelégedve. Szó Vcoh Imre tiszthelyettes vezetésével. Az udvarról tél feCskondő ostromolta a tüzet, nyolc tűzoltó behatolt a raktárépületbe. Gyors, uieafesu'tett munka után sikerült a tüzet lokalizálni Horváth István tüzoltóföparanesnok szerint a "tüzet az Akozta. hogy az egyik diószárító ráma ráesett uz átheviilt kemencére és lángot fogolt A tűzoltók munkája súlyos katasztrófától meniette meg a Bocskay-utcát. A száritóval szom szédos rakőirépület berendezése tiszta faanyag. lentésekben, szobrot ilyen gyorson még nem faragtak ki. Alig hagyta jóvá a belügyminiszter • szegedi határozatokat, 1912. januárjában »már készen állt leleplezésre a műteremben . dc ki leplez le szobrot télen? Stróblt a szerződésébe^ megállapított részletfizetések dolgában az a pont érdekelte a legjobban, amely kimondja, hogy az előlegeken tul a leleplezés után 20 napon belül kap 8000 koronái, azután pedig öt éven át 20Ü0—2000-et. Szóval 18 ezer koronája volt még. benn a városnál, bár ezzel szemben 1912. nyaráig 17.000-ct már felvett Tehát fórban volt ötezerrel. Ezért állandóan sürgette a várost, leplezzék már le a szobrot, amit máskülönben, minden eshetőségre készen, időközben a helyére állítottak és zsákba varrtak. EsS tépázta, szelek kötekedtek a zsákkal, az ünnepség érthetetlen okokból késelt. 1912 tehén azt jelenti dr. G'aál Endre tanácsnok, hogy szobor leleplezése előreláthatólag csak 1913-ban történhet meg«, azonban a művész anyagi zavarokkal küzd, egyébkent is sérelmes és anyagilag káros rá nézve, hogy nincs leleplezés. Művész nem is érdemelné meg a művész nevet, ha nem lennének anyagi zavarai. A vésőt, meg az ecsetet uem burzsujok kezelik, hanem fellegekben járó szellemóriások, akik a kettős könyvvitel tudományában már. diákkorukban alul maradtak. Ki értette volna meg; őket jobban, mint az örökös alkotó-álmodozásokban élő Lázár? Kapott bát 1912 karácsonyára Stróbl további S5D0 koronát azzal a figyelmeztetéssel, hogy »ez már a leieplezés után járó s a leleplezést követő első évben esedékes részlet*. Mielőbb nyugtát küldeni pedig a pénzről oe feledjen cl! Az idő szaladt, kezdő és svungban levő humoristák a szobron köszörülték .képessegüket, elmúlt 1913, már 1914 tavaszán nyugtalankodtunk, bog} mi for r a Balkánon, a leleplezési ünnepségről nem beszélt senki, csak Stróbl jelentette sürgönyiicg, hogy »a nyomor a tetőpontra szállt--. Volt még 6000 hátralevő koronája aminek utolsó részlete 1917-ben lett, volna esedékes, íe érzékeny müvcszlelke megérezte, hogy akkorára egy alapos tízóraira lesz elég cz az összeg. Próbálkozott bankkal, bogy az számítolja le réti, aztán visszavonta az engedményezést s addig ostromolta meghaló levelekkel a várost, míg 1911. juniusábau Lázár polgármester elküldte neki a 6000 koronát. Kölcsön vették valamelyik alapból, aztán később a költségvetési elöirányzatokból téritették vissza. Azt lehet mondani, a légonrainaK jemnteKcny reszc., pUanatban tisztázta Stróbl a dolgát, mert !, belekapcsolódva valamely Apókkal később meggyilkolták Ferenc Szegedre, terelve a figyel- Szarajevóban s a képzőművészeteket a hadművészetek váltották fcL a két halott, a két halott Egymás mellett feküdt és hallgatott.., énekelte a háborús költő. így hallgatott mindenki a szoborról, sőt legjobban maga a szobor Zsákját kikezdte a szél, a sok vihar, •.Szegeden mindenkit kikezdenek!), rések támadtak rajta, u.' kosztümre Holtzerék sem gondoltak, — egy éjszakai orkán aztán letépte róla a vedlett köntöst, reggelre ott állt leleplezve. — Nini, gondolta magában, mennyi szónoklattól szabadultam meg! Azóta is igy van, megszoktuk ünnepély nélkül, hacsak nem megy leleplezésszámba t ennek Írásnak némely adaléka. üreg Krónikás. sincs róla, műremek voltát sosem fogják Iskolai kézikönyvekben tanítani, igen csinos cs ambiciózus jurátus benyomását teszi, aki uz országgyűlési tudósítások másolatán tűnődik, de távolról sem közelíti iucg azt a mttboszt, amely a legnagyobb magyar egyéniséget közelebb hozná hozzánk.A közgyűlés hálásan megköszönte a 20.000 koronás adományt, (amelynek folytatása ötágú korofiás lett) s Lázár indítványára szerződést kötött Stróbl Alajossal a szobor elkészítésére, A a szomszédban beuzinállomás vau. Az eddigíi p0000 .korona tiszlcletdijban _ állapodva meg / : '7** H hiányzó összeg fedezetére nezve kimondta, lm?; megállapítások szerint mintegy kétjnázsc dióbél •roll a száritóbau. ez a lángok martaléka let és teljesen elpusztult a sráritóépület faanyaga is. Két egyetemi hallgatót vagy diákot if les e'iatásra elvállal földbirtokos család. Korrepetálás . is. Buda-, pest, VII. Wesselényi u. 16. I. 9. 4 Szőrmebundát elsőrendű kiv tclben Méhe» és Privtiibzky pirilisí divatszllcsöknél szerezze bc. Kállay A.bert-u la* az öt éven át 2000 koronás tételekben már 1011löl kezdve felveszi a költségvetésébe. Igen ám, de Holtzerék érc-szobrot kívántak, Stróbl müve pedig márványból készült, Erre valóságos bizonyítási eljárás indult meg, hogy a ; uskicai márvány milyen fagyálló, télen deszkaburkolatra sincs szüksége, azonfelül költségesebb és értékesebb a bronznál — ugyan egyezzék bele mindenki, hogy márvány legyen, hiszen nem kerül egy fillérrel sem több pénzébe a városnak! A család neui bánta, legyén márvány, igy érvelt az Országos Képzőművészeti Tanács is, a közgyűlésen azonban 1-' i 11 i c ü Kálmán a bronz mellett kardoskodott és 36 szavazat tartott ki mellette » 73 ruskicai felfogásúval szemben. Ha hinni lehet a közbeeső művészeti Höfcr-jeFERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ Kristóf kárpitos párnázott bútora' •,töra«da«k Nagy raktárt tart a legmodernebb gyermekkocsikból. üzlet: Gróf Apponyi Albert utca 15. ÉRTESÍTEM a nagyérdemű hölgyközöuséget, hogy a Tisza Lajos körút 55. szám alatt, Mihályi füszerüzlct felett gyermekruha szafont nyitottam Kérem a nagyérdemű bölgyközonség szíves pártfogását R, PARÚCZY JÚLIA gyermekruha; szalonja,