Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-19 / 213. szám

romszo'r, meg azt, — „poióknak-egérnek lészen pusztulása"! Ez a módszer nem Csupán mint patkányírtó, de mint látványosság is nagyjelentőségű lenne, — érdemes hál kísérletet tenni vele. Az asszonyi . mezlelenkcdésnek nem csupán az említett haszna van, Szatmáron a tűzveszélyt hárítja cl a családról, — ha a ház egy vénebb asszonyra, pótén körül kóricálja azt. (Ez azonban korunkban nem ajánlható, mer| vénasszonyok hiányában úgysem lenne célravezető.) Ismerek még jó pár uázi lanácsot, sajnos városi körülményeink miatt nem igen hasznosíthatók. Egyet mégis elmondok, hátha akad valaki, aki felhasználhatja. Hajnalban a mezőre kell menni és lepedőthúzogatni a. harmatos füvön, miközben „Szedek is — hagyok is" varázsnioiidalot mormoljunk. Ha a lepedő súlyos már a nedvességtől, úgy levét bögrébe Csavarjuk. majd a harmattal telt bögrét a tehénistálló környékén elássak'. Sok jó tulajdonsága lesz a barmatültetésnek, fessék esak kipróbálni. Ha nem akadna az összkomfortos körül tehénistálló, talán a Lichthof 5s megteszi. A fenti tanácsokat főleg azért, ismertettem, mert Szeged környékén ezek nem ismeretesek. Ne higyjük azonban, hogy a mi népünk mentes a babonaságtól. A mi vidékünknek is megvannak jól bevált csodái, mikben. — dacára a nekilendült népnevelésnek, törhetetleniil hisz a nép A beteg jószágra még ma is ráolvas a javas ember, mert olcsóbb mint az állatorvos tudománya, meghat, úgy cselekedett már az iiköregapja is. Vágott srbbrr nagyon jó a piszkot pókháló, mig szúrt sebre a trágya egészséges, A jónniltkoriban n nép tévelygéseinek csődálatosan elképzeléséről hallottam. Kisleányommal séláKam és Szigethy Vili bátyámmal találkoztam össze. Nagy gyermekbarát, örömmel vizsgálgatta leánykám mosolygós vonásait, miközben uagybőségű emléktárából az alábbi történetet mesélte: — A napokban a hetipiacon járkáltam, mikor tanyai kocsi tövében egy gyönyörű kis tanyai leánykát látok álldogálni. Hejre kis fehércseléd volt, értelmes nagy szemekkel szabályos szép vonásokkal. Szeretem a gyereknépet, odamentem és elgyönyörködtem benne. Indulóban voltam már, mikor a leányka anyja megfogja a kabátom és nem ereszt: — Várjon T.*ak as úr! Ha man mögcsudálta, hát köpjön bele a Icán szájába!! — ftt — — Ha nem tudná, — az a szömmel való verés orvossaga . . . Rijó A világháború óta évről-évre csökken Szegeden a válóperek száma 1919-ben 130 válást jegyeztek be az anyakönyvekbe, az elmúlt években csak 35 —50-et DEL MAü VAKüHSÍAü PÉNTEK. 1P4L szeptember 19. Egynéhány jótanács csélcsap tdőrárás szeszélyei ellen Ebben az össze-vissza időjárásban; mikor a legszebb nyári meleget szinte pillanatok alatt váltja a zordra vált télidő. vagy mikor a gyönyörű napsütésből jeges vihar szakad a nyakunkba, jó ismerni néhány régi néphitet, amivel védekezést nyerhetünk a csélcsap időjárás szeszélyei ellen. Hiába találták ki az aneroidot, annak segítségével esetleg következtethetünk az eljövendő időkre, de javítani rajta nem tudunk. Milyen bosszúságot jelent, mikor ernyő és kabát nélkül indulunk útra a délutáni napsütésben, hogy pár perc múlva ázott ürgeként ugorjunk száz elfoglaltságunk közepette enyhejt nyújtó kapu alá. Milyen jó ís tudni az ellenszerét, viharfelhőktől terhes időknek, mikor, esetleg az imádott édes illetővel tartandó szabadtéri légyottra indulunk. Nem kell keseregni az esőtől zavart randevún, nem kell szidni a kajánul sötétlő felhőkárplfót, mikor yan rá néIfi tudományunk, hogy változtassunk ezen. A vihar ellenszere toppant egyszerű! A bácskaiak szerint Csupán fejszét kell ragadnunk » Udvarunk közepén a földbe csapni. Az ő hitük szerint e jeles müvelet után, „a terhes jogot hozó felleg, szelíden húzódik el feletted'. . . Hasonló nagyszerű védekezés a somogyiaké is, akik esipövasat és lapátot fektetnek keresztbe az ajtón- A zalalak viszont sarlót szúrnak a földbe. De talán a legcélravezetőbb, ha jő székely szokás szerint öröklött flintával a levegőbe lövünk, mikor is a fránya, nem kívánt felnő, rongyokra szakadozva oszlik szerte szét. A ssdngók viszont arra esküsznek, hogy legjobban eliszol a vihar, ha nyársat és vaskanalat mutogatnak neki. Van több jól bevált módezer is, ezek a legegyszerűbbek, — tessék yálogatni közöttük. Nem mondom nekünk városi népnek kissé bajos dolog akár fejszét, sarlót vagy vaskanalat ragadnunk összkomfortos kombináltjainkban s azokkal szállni harcba a vad elemek ellen. Mindegyt Megteszi az öröklött pnska is, hsak jól célozzuk meg boldogságunkra orvul támadó felleget. Ámbár satáriális időkben ez Is meggondolandó. Ha városi létünk meg is akadályoz abban, hogy a légyott fellegeit elűzzük, találhatunk népünk bőfantáziájú szokástárában nagyszerű ksodaszert. ami a légyott elkészítésére szánt manőver idejét szükségtelenné teszi. Nem kell ángyon messzire menni érte. A jó kalotaszegiek megtanítanak, hogy a „nevendék üjjból pár. csepp vért kell ereszteni hasas pohárba, kortyantdsnyi borral elkeverni, s a fehérnéppel megitatni•" A hatás elmaradhatatlan! A leányzónak szíve indulatja, törhetetlen hajlik feléd! De ha netán nem a férfinépnek lenne szüksége Hy praktikákra, hanem a leány sóvárgó szive lenne az, amely nem találja meg választottjának hozzá való hajlandóságát, úgy erre U van javallat. Kisujjának cseppnyi vérét, azon melegiben a rideg legény hajára kell kenni, mintán ia az nem md máéra gondolni sem. Aranyosszéki csalhatatlan szívszerelmi Bsodaszer, ha a leányzó hónapszámos ingét kimossa és ennek vizéből „vakarát" készít s azt megéteti a bárgyú legénnyel. Ha már az időjárás, sőt a sziv viszontagságai körül sincs semmi veszély, vagy javítandó, — jó pár háziakban használható néptanácsot ismerni. Teszem azt elszaporodott a házbörül az egér-patkány s más eféle rusnya féreg. Nem kell mindjárt a főorvoshoz szaladni engedélyért, hogy strivhnint vehessünk a patikában, hogy avval a nagy méreggel szerencsétlenkedjünk házunk táján. Nem kell a mérges gyógyszerek elkészítésének mikéntjén töprengenünk, mikor oly egyszerű népünk szerint a megoldás. Tehát nera kell semmi más, — minthogy a ház úrnője Szent György napjának éjjelén, menjen ki a temetőbe, ott vetkezzen anyaszült meztelenre, faragjon keressóef magénak s azonmód rühátlAmil térjen tisssa házához, kerülje ka* (A Délmagyarország munkatársától) „A házasságok' az égben köttetnek és a földön bontatnak fel" állítja egy régi közmondás. A szegedi törvényszéken hetenként 20—30 válópert tárgyalnak, sok válóperben 3—4 békéltetési és 4—5 bizonyító tárgyalást is tartanak, míg a döntést meghozhatja a híróság. Mindaddig azonban, míg a perlekedő házastársak eljűtnak odáig, hogy válóperük ügyében átlépik a tárgyalószoba küszöbét, be kell tartani a törvényben előírt határidőket. N incs válóperes láz Ismert szegedi jogásztól kértünk' felvilágosítást a szegedi válóperes frontról. — Hála Istennek, nincsen „válóperes Iád1 — hangzott a válasz. — 'A világháború után mondott ki a törvényszék Szegeden legtöbb válást, azóta az ügyvédek számára esak kis százalékban akad válóperes megbízatás. A házasság áldása, a megélhetés ezernyi gondja, a gyermekek és egymás megbecsülése ma olyan köteléket a házastársak között, amelyek megakadályozzák a válóperek nagy számát. — Ma már az ügyvéd is sikettel IépEet közbe — folytatta a jogász — egy-egy válás megakadályozására, A felek legtöbbször már as ügyvédi irodában kibékülnek. Az összebékitéa különösen kötelessége az ügyvédnek akkor, ba a válni szándékozó házastársaknál gyermekáldás is volt. Ebben az esetben akkör hozzuk öszsze leginkább a váló házasfeleket, ha idősebb házastársakról van szó. Kiderül, högy a válóokok között leggyakrabban az elhidegülésnek van a legnagyobb szerepe, válóokként kifogásolják olykor az asszonyok a férj gyakori kimaradását. — A kibékülő felek sök'szor ^kikötéseket" szabnak ki. Az asszonyok igényesebbek, — mondotta informátorunk. — „Megbocsátanák, ba többet nem maradna ki" — kikötéssel kezdik és a konyhapénznek egyösszegbeii való kiadásával fejezik be a békülésnél kikötött kívánságukat. A férjek — érthetően — nem szeretnek a bíró elött alkudozni, rövidre szabják a feltételt: ..Majd otthon mindent megbeszélünk!" • . . Az anyakönyvi hivatal házassági könyvébe évenként 35—50 „utólagos bejegyzést" vezetnek be arró. hogy a házasságot bíróilag felbontották. Hogy példaképpen említsük, 1919-be» 130 cselben bontottak fel házasságot. a háború óta évről-évre csökkent a bejegyzések száma. As 1910. évi anyakönyvbe bejegyzett több mint 600 házasság közül eddig egyet sem bontottak fel, de közel 200 gyermek születését. írták be. Házaspárok reprize az anyakönyvvezető előtt Az utóbbi 21 és házasságleveleit vizsgálva, öt esetben találtunk olyan bejegyzést, amelyből kiderült, hogy öt házaspár időszakonként megszakította a házasságot és egy-két év Után újból házasságra lépett. Három házaspár már háromszor lépett as anyakönyvvezető élé. Gyakran a régebben szétváltak meggondolták a dolgot és újra házasságra léptek egymással. NenJ tudtak egymás nélkül élni. A szegedi nők és férfiak a város százötvenezernyi lakosságát tekintve, lehetőleg elutasítják a válást A hetenként tárgyalt 20-30 válóper közül csak i—5 válóper esik szegedi, házastársakra, a többiek hódmezővásárhelyiek, makóiak és környékbeliek. A válások 70 százaléka „csendben" zajlik le. Beszélnek olyan válóperekről is, amelyek már 5—12 év óta folynak. A férj akar válni, a feleség nem. Vagy fordítva. Ezek az úgynevezett elmérgesedett perek, amelyekben már a válni szándékozó házastársak el is felejtették, hogy mi volt az ok, amely miatt szétmentek és Inkább azt keresik, hogyan tudnának megszabadulni egymástól és a pereskedéstől. 30 éven felül » H* m ntóbHí tiz év Házasságkötési adatait vizsgáljuk, kiderül, hogy a bejegyzett válások főként a 30 éven felüliek házasságánál szerepelnek. A fiatalok között elvétve találni elvált férfiakat, yagy nőket- Ezt a tényt a következőkkel magyarázzák: — A nehéz gazdasági helyzet miatt a fiatalok jobban meggondolják a dolgot, mielőtt házasságot kötnének egymással. A házasságot éveken keresztül tervezik, alkudnak az élettel, Igényeikkel, míg végre elhatározzák, hogy egybekelnek- Ezeket a hásasulókat az élet ia összeköti egymással, nehezen szakadnak el Alap®* san meggondolják a Házasságot, a válást mer jpbban.