Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-10 / 182. szám

S&aityma&i film i. A Feketesas-uleabólj a Zsótér-ház mögül indul kissé asztmás készséggel, a városi auloouszuztm rozzant delisiucu; 4 Zsótérok ősi tuszkuiaiiutiiai a, bzatymazra. Az indulás előtt jópár perccel ros­kadásig telt mar tériméppel s pár asszunysaggal, uomeg kosarakkal, demizsonokkal, csomagokkal. Késő délutánra jár az idd, mennek a napt roixtt­t>an kitáradt térjek nyaraló családjukhoz. Az autóbusz utasai mind ismerik egymást, a sok ki-bejárásban közös eszmeterületek képződ­nek; mit félórai utou kellemesen megvitatnak. Az utazó népség • nem zúgolódik a rozzant jár­mú nyikorgó-rázó-lökdösQ-rangató mivoitára, meg­adással túri a nyelvharaptató zökkenőket, az egy­más nyakába buppantó kanyarokat. Az sem je­lent sokat, hogy pár üres vagy teli kosár zuhan a pakktartókról, a gőzfürdői melegben izzadó fe­lekre. A transkontinentális etradáról, enyhe kanyarral rátérünk a nyaralók útjára. Jánosszál­lás aa el»é állomás, itt kezdődik az, mit mi sze­gediek oly büszkén emlegetünk, mondván: »5>zaty­rnazon nyaralunk!« Jánosszállástól kezdve a meg­állók villatulajdonosokról nevezettek. A autóbusz­kalauz buzgón jelenti: Fodor-tanya, Pá Ily­nyaraló, öreg Pálly-tanya, Fráter-megálló. Miközben egymás öléből összeszedtük magunkat, egy éles kanyar mesteri behajtása után, megá! lünk még a templom közelében, hogy ujabb zök­kenőkkel elérjük végcélunkat, illetve a végállo­mást: a B á 1 ó-vendéglőt Ebédutáni szundikálás közben rémlik fel ben­nünk a kérdés: hogyan is történt aji, hogy épp gzatyma* lett Szeged üdülőhelye? Kinek jutott eszébe először, hogy az igénytelen homoki tanya­vijágba nyaralni jöjjön? A hűvösre sötétített szo­bában kisért az álom, mégsem hagy nyugodni a kérdés, mi talán sokszor felötlött már évtizedes szatymazi vikendjeinkben, de a választ a tanyai kényelem, a kikapcsolódás vágya mindig elodáz­ta. Félre a lustasággal, turkáljunk kissé bele a múltba, — Szatymaz múltjába! Kérdezni sem keli senkit, a tanya, mely vendégül lát, a negyedik nemzedéket szolgálja már, a falakon s a sublót­ban rengeteg sárgult fotográfia, — beszédesebb az emberi szónál. Hallgassuk hát, amit a? öreg tanya regél... Az első fénykép; a £sótérok ősi kúriája! Ak­koriban a aszatyoiazi Zsótér«-birtokon kivül nem volt uri birtok, villa, tanya vagy nyaraló Szaty­mazon. Kicsiny, párholdas gazdaságok tanyai ős­lakói élték a gazdálkodók dolgos életét. Szeged már kiheverte az árviz saöruyü katasztrófáját. Az Újjáépült délvidéki centrum lüktető forgalmában élő polgárság, nyári pihenést nyújtó »buon-reti­ro«-ját kereste, a könnyen hozzáférhető környék tanyavilágán. lSdööt irtak, mikor Szatymaáou megjelenlek a nyaralók pionírjai, Temesváryék, Polgárék, Kószóék, Fráterok voltak az elsők, kik felismerték Szatymaz jelentőségét; mint a város enyhet adó üdülőhelyét. Nem kellett a saükreszabatt szabadságokat, messzi utazással elért fürdőhelyeken kénvelmet­lenkedni. Méregdrágán 3—4 hetet illedelmeskedni sétányok és burszalonok világában. Nem kelleti a Családfő szabadságára várni, költözködhettek már a tivár legkezdetén, s késő őszig, kevés pénz­ből együtt nyaralhatott a* egész család. A Tér­fiak változatlan elláthattál! városi dolgukat, nem volt fennakadás a munka folytonosságában s mégis nyaralhattak. A félóra} be- és kiutazás esak fokozta a nyaralás változatosságát. Az ut törő familiák összetartottak. Együtt fürdőztek a aombori tóban, együtt söröztek vasárnaponkin! Báló kocsmában. A városiak közöl mitid többrn gyűltek a kezdeményezők köré s 1898-ban Szaty­maz már nyaraló telepnek számított A második féuykép; a szatymazi kápolna. 1898-ban az igényessé vált nyaralók közölt fel­vetődött a kérdés: hol köszönjék meg az Urnák a mindennapi napsütést, az egészséget adó nyarat? Ebben az időben már gombamódra szaporodtak a kényelmes villák-nyaralók. A Báló-köcsmai ta­lálkozók mind népesebbek és gyakoribbak .lettek. A nagy Zsótér-birtok fiatal tulajdoposa, a jókc­délyü szatymazi Zsótér Dazsö örömmel szemlél­te ősi birtoka körül egyre szaporodó vidám vára, si«k nyaralási vágyát. Egy vasáram összejöve­telen vitatták meg először a kápolnadpitás ter. vett. A mindiu vidám, mozgékonyan szervező T e ­mesváry Hona pajkosan dobta Zsótér Dezső­höz az ötletet: — Van itt magának elég nagy darab földje, hasítson belőle a kupolna részére. A gavallér Zsótér nak. tetszett a kérés, szívesen vállalta: — Hol szeretné és mekkora legyen? — Nyolcat lépik előre, nyolcat oldalt, az át­menti ligetben, — egyelőre elég lesz. — ÁU az aiku. Megadom. Gyerünk, mérje ki a nyolc lépéseket! Ez volt a kezdet. Teoiesváry Hona hosszú lába (néha ugrott is a rossz nyelvek szerint,, jó­kora helyet mért. Meg volt már a telek, most már csak a pénzt kellett előteremtem az épitke­zcsre. Tóth Mihály városi főmérnök megtervezte a kápolnát, s ínég ez év nyarán megrendezték bol­gár Lászlóné védnöksége alatt az eiső szatyma­zi népünnepélyt. Kicsődult a város apraja-nagyja, a sok szen­zációt igérö ünnepélyre s dűlt a pénz a tempiom­épitő szent cél javára. 1899-ben a nyári gyűjtések ujabb ünnepéllyel, slafrokbállal, gyermekbátlal, barackbállal, már oly komoly összegeket eredmé­nyeztek, hogy megkezdhették az építkezést. Ez idők rengeteg ötletes vidámságáról irigylendő ké­peket mutat a sok szatymazi sárgult fotografia 1901-ben ünnepéives keretek között felszentel­ték a kápolnát... 5. A szatymazi nyarak kedélyesek, népesek, kel­lemesek. Nagy csoportfelvétel kerül kezünkbe. 1 műkedvelő szinelőadás Szatymazon*. Temesváry Ilona a nyaralók őtlelfprrása közben Zsótér De­zsőné lett. Mindent elkövetett, hogy Szeged nagy rétegének tegye nélkülözhetetlenné a szatymazi nyaralást. 1903-ban megrendezték a szegedi sza badtéri játékok ö.-ét, az első szabadtéri szinelő­adüst Gárdonyi Géza Bor cimü darabja volt az első, mit követett több hires színdarab A Bor szereplő gárdája nagv felkészültséggel, Újházi mester közreműködésével, fővárosi ní­vót meghaladó előadást rendezett Göre Gábort a Mester alakította. Baraes volt Taschler, Ba­racsné Tévői g v i Margit. Juli K ó s z ó n é, Esz­ter Zsótér né. Durbincs. Temesváry Géza. Újházi Edének, a magyar színjátszás nagy­mesterének jellegzetes arca komolykodik egy ko­pott fotográfiáról A fénykép alatt pár sornyi ajánlás: *Csak az tölti be igazán hivatását, fel a közjónak él. Zsótér Dezsönének emlékül Újházi 1903 julius 12* «. Kedves epizód, ami az előadást követő nagy banketten a Mesterrel történt. Akkoi.ban az uj pesti divat a panama kalap volt Kellemes, köny­nyü nyári viselet, Szegeden s kapcsolt részein még nem volt seukinek. Drága divat volt, nyolc­van koronán alul nem is nagyon mutogatták. Új­házi mester büszkén viselte a tanyai napsütésben s fe'nasznált minden alkalmat, hogy dicsérhesse, magasztalhassa a kiváló műremeket. A színját­szást s a vacsorát követő emelkedett hangulat­ban ismét rátért a nagyszerű »Panama« dicsére­tére Irigy kíváncsi bámulattal hallgatta a köré­je gyűlt férfinép a mester előadását: — Puha ez, mint a vaj. Ovürhitel-hajthatod, zsebrevághatod Nem látszik egyetlen gyűrődés rajta Főúri viselet ez! Nem is érzed, hogy ka­lap van a fejeden. Tudós kalap! Egynapon emlí­teni sem lehet más közönséges tők fedőveit Csodálták a drága kalapcsodát, bólintgattak elismerőleg, még itak is a fránya panama sokré­tű tudományára. Mert hiába, tényleg ugy volt az, ahogy. a Mester magyarázta. Kószó Pista bá'vánk is igen »felcsodálta a fene találmányt* s szemében huncut mosollyal, fordult "a Mesterhez: V- Láttuk már mindönképen jelösködni ezt a szalmaesudát, — kipróbálnám én is a tudomá­nyát!? —- Rajta ecsém, nesz©, csinálhatsz vele, amit akarsz! Pista bá' kézébe veszi, megforgatja, n'ézdeti, Elismerőleg bólogat. Most ártatlan mozdulattal leemeli a gyertyatartó üvegburáját, s nagv kí­váncsi várakozással az égő gyertya lángja fölé tartja a kalapot! Az tüzet fog, lángot vet, egy pil­lanat csupán, s gyönyörű fénvözönnel már el fs hamvadt. A társaság dermedten bámul, a mester is zavartan krákog, csak Pista bátyánk bólintgat nagy . nyugalommal, miközben előveszi pénztárcá­ját: az asztalra számol abból 80 koronát, s meg­szólal: — ÜT® fcwasrudj Ntoter, belyöte Bystöa máríkai iswé winl* kajap ez... ügsu pen Szatymaz társadalma éviről-évre bővült. Már CSI VÁSÁR) 1941 szeptember 21-28 lg Díjmentes vízum Vasúti kedvezmények Jelcmhezesi határidő au& 25 Felvilágosítást nyújti a Wiener Messe magyarországi kirendelt­sége, Budapest, V„ Vörösmarty-tur 1, Hamburg Amerika Linie, telefon 183-059, a Néiuetbirodalmi Vasutak Idegenforgal­mi Irodája, Budapest, IV., Váci-utca 1—3, telefon 180-229 és az összes IBUSz utazási és menetjegyirodák nemcsak szegedieket találunk a nyaralók között, de akadnak, kiket a fővárosból csábit a nagysze­rű homok. 1908-ban nyaralót építtet Pártos Gyula hires műépítész, ki feleségével, a gyönyört Bartaluggi Viktóriával, Operaházunk egyik büszkeségével tölti Szaiymazon a kedélyes nyara­kat. Pártos épiti, illetve tervezi a szatymazi ártézi fürdőt, mi ujabb vonzerőt jelent. Földmű­ves tanyákon már ritkán akad nyári bérlő, a vil­lák egyre szaporodnak. Fáryék. Kókaiék, Gál ék, Nóvák ék. Boros ék. Eodorék stb. kedves szöllőskertekkel körülvett tanyákat épi« tettek. A sokat tapasztalt öreg tanya deriis nyugal­mat ad, a szöllőskertek reményt fakasztó zöld szine, á hullámzó búzamezők,, a csillogó homok és vidám gyermek kacaj; feledteti problémáin­kat. gondjainkat. S mig él a Föld és termő a Ho­mok, mig tüz a napsugár és eleven a kedély, a? élet folytonosságában a *Ma« apró epizód csupán! Temesváry József Budapest, V. Szt. István körút 10. Telefon 127-364 hideg-meleg folyóvizes kényelmes szobák. Kitűnő konyha. Mérsékoit árak: Rendeleiek a hivaialos lapban Budapest, augusztus a A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli az iparügyi mhúszieruek. az olajos magvak és az azokból előállított olajok forgalmának szabályozásáról kiadott rendeletét. A rendelet szerint belföldöm termelt olajos mag­vat általában inak a Futóra vásárolhat. A termelő köteles a rendelet hatálybalépésének napján meg­levő olajosmag és olajkészletét a rendeletben meghatározott módon bejelenteni. A rendelet fel­ajánlási kötelezettséget állapit meg az olajosmag­kereskedő, olajosmügot szerződéssel termeltető, len, vagy kender kórét feldolgozó, vagy sajtoló iparop, valamint olajosmagvat és olajat, importáld terhére, a beszerzett, előállított és behozott olajos­magvakra, illetőleg olajra vonatkozólag. A Budapesti Közlöny vasárnapi szarna közti az iparügyi miniszter rendeletét a cseppfolyós tü­zelőanyagok és kenőolajak, valamint a benzin­szesz keverék forgalombahozataláról szóló ro»­deletek kiegészítéséről­Közli a lap az iparügyi miniszter rendeletét is, afflöly itfjrHtcwsta « papB­(saaiparftaa vt vát4ásá4. 4 jóvő&o a? ipawte* vcmatismp ipangawlváafflít fciiüit&át «*e lábét hyfidei, ha szállttásuk a ki­vételes gazdasági viszonyok miatt nem Uiiánatw. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom