Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-07 / 179. szám

Batáafyasjuhm^ÍH Ua cselt... jCíítcfyatcU a ftéiecuáuuU wodatei/'á Uzty.cn üílmatjvarurslaü CSOTWrrflK. IMI. augusztus 7 Orvosi dliásoh szervezést o fUdöbeteif-gondozODan Vitéz dr. Tóth Béla tiszti főorvos ismertette, hogy a kormány és a város között létrejött megállapodás szerint a tüdőbeteggondozóban és a tiidőbetegottbonban orvosi állások izervezhetök. \ megszervezendő állások a következők: igazgató-főorvos nyugdijigénuyel, VIII. fizetési osztályú kezdőfizetéssel; szakorvos IX. fizetési osztályú kezdőfizeléssel, nyugdíjigénnyel; két kisegitő orvos 125 pengő havi fizetéssel, lakással, élelmezéssel: két tiszteletdíjas asszistensnő; egy gondnok, évi 1200 pengő évi tiszteletdíjjal és végül egy házfelügyelő az ujszegedi otthonban. A közgyűlés elfogadta az Orvosi állások megszervezésére vonatkozó kisgyülési előterjesztést. 'A közgyűlés ezután hozzájárult ahhoz, hogy Sr. Telhisz Istváu t városi főügyész néhai elődjéhez hasonló különmunkaátalányt kapjon, elfogadta a rendőrségi székház építéséhez felveendő 500.000 pengős M.4111-kölcsönnek 800.000 pengőre való felemelését. Átengedte örök használatra a püspöki tnnonPotthon mögött lévő területet. A szegedi görögkeleti egyház templomépitéséhez vnló hozzájárulás címén a közgyűlés három évre 5000. összesen 15.0000 oengőt szavazott meg. \ rendkívüli tid7adómcntcsseg meahosszabülldsa Tavaly december 31-én lejárt a rendkiviill Ideiglenes hnzndómentességről szóló rendelkezés hatálya. A polgármester javaslata alapián a kisgyűlés azt az előterjesztést tette a közgyűlésnek, hogy írjon fel a kormányzatnak a város, h'opry a rendelkezés hatályát toráhhi három évre hosszahhitsa meg. A közgyűlés elfogadta az előterjesztést s igy a város kérni fogja a kormányzatot, hogy a rend ftvűU házadóment csség további három évre fennálljon. A fehértói halgazdaság utáni társulati adóra, valamint az anyagbeszerzésre pnHiitelf engedélyezett, a kögyiilés. 4000 pengő póihifeli szavazott meg a hivatali távbeszélődíjakra, mert kiiünt, hogy az előirányzott összeg nem elegendő. Ifyivó Ferenc tb. főjegyző Ismertette • városi állatorvosi állások megszervezéséről a*óM kisgyülési előterjesztést. A város pályázatot hirdetett az állatorvosi állások betöltésére, jelentkező azonban egv esztendő folyamán nem akadt. F.zórt válik' szükségessé az állásoknak nem pályázati Uton, hanem megsezrvezés utján valŐ betöltése. Fzntán 41 tárgysorozat! pontot egyszerre fogadott el a közgyűlés, amennyiben az öszazee alapok és alapítványok zárszámadását ígyütteRen elfogadta. Következett az önálló IndtványBk tárgyalása. Halász Andor utcaelnevezésekre vonatkozó Indítványát nem kívánta tárgyalni a közgyűlés. Halász második inditványát, amely • róknsl MÁV müKely és leszámítoló hivatal visszahelyezésére és a központi pályaudvar feépitésére vonatkozik, a kisgyűlés! előterjesztésnek megfelelően kiadták előkészítés végeit. Halásznak a szegedi katonai iskola felállítására vonatkozó inditványát Ugyanfesak nem tárgyalta a közgyűlés, a többi indítványt kiadták előkészítés végpft Meabizásból Keleti perzsa szőnyegek eladók. Modern Képszalon Kievó-utca 1. Pétervárad, julius. (A Délmagyarors/ág munkatársától) Beieúikozik a templom falába a hát** iák mellett tovasuhanó szél, megbirkózik egv ullo gyenge niészda labbal. koptatja és málasz'ja ezután, majd liavas Boldogasszony úi, népéit '. multai idézi.., Tőre Péter, Gurwey fia Ezeikettőszáz és néhány évet irlak akkor. Magyarország trónján 11. Endre, a király balján pedig Gertrúd királyasszony ül. Az ország népe lázong, elégedetlen az idegen királyasszony miatt, akinek megölelésére Gurwey fia. Tőre Péter szerémségi nemes kap megbízást. Tőre Péter a parancsot végre is hajtja, a királyasszony véréért 1227-ben II. Endre adoinánylevélben a mostani Újvidék és Pétervárad helyén birtokot adományoz a véreskezű nemesnek. Tőre Péter birtokát az ezerkettőszázharmincas években veszti eL, araikor II. Endre fia, IV. Béla király 1235-ben Péterváradra cisztercitákat telepitett, akik ökörd községben a Fruskagóra tövében kolostort építettek. IV. Béla ekkor királyi levelet intéz az apátságnak, amelyben Tőre Péter birtokát az apátságnak adományozza: >A Szerémségben _ szól a királyi adománylevél _ Péternek Gurwey fiának örökös javait, amelyek az illetőnek hűtlensége miatt, mivel a király anyját megölvén, felségsértcst követett el, a királyi kezekre visszaszállottak. Ámbár kedves Anyánk lelkiüdvéért, a fentemiitett Péternek, kinek gonosz merénylete folytán öletett meg — öszszes javait Isten egyházának kellett volna adományoznunk. mindazáltal ezen birtokokat saját és édesanyánk lelkiiidvéért örökös alamizsnaképpen adjuk a fennemlitett egyháznak* — fejeződött be a királyi adománylevél. A hálás eisztereitarend ezután a Pétervárad környékét Bélakntn»b, a kolostort pedifi Bélakuttemplomnak nevezte el. Ebben az időben 1252-ben kezdték meg a cisztereiták a péterváradi erőd építését is és a munkálatokat rövidesen be is fejezték. 1716 augusztus 5• A történelem folyamán Bélakut többször véltoztatta nevét, a törökdulás idején Vásáros-Várad nevet kapott a település. A mohácsi vész alkalmával a település is a törökök kezébe került, a péterváradi erődítmény pedig teljesen elpusztult. A város az 1665-i adóösszeirásokban már PéterVáragy néven szerepel. Amikor az ezerhétszázas évek elején megindul a nagy európai összefogás a törököknek Magyarországból való kiűzésére, a dunamenti település is erős harcok középpontjába került. 1716-ban újra rázudult a városra a háború vihara. A törökök ismét felépítették és megerősítették a dunaparti várat, amelynek ormán ekkor még büszkén lengett a félholdas lobogó. Pedig ekkor már az erőd sórsa megpecsételődött. Savoyai Jenő herceg diadalmasan haladt előre felszabadító seregével és Zenta eleste után a felszabaduló sereg Pétervárad felé közeledet. A nagyvezér 1716 augusztus 2-án Karlóca felől haladt a Duna felé, hogy felvegye a harcot Jenő herceg seregével. Futak felől pedig gyorsan közeledett a vár felé Jehö herceg. Az ütközetre augusztus 5-én került sor. A törökök töméntelen raja sürü rohamokat intézett a felszabadító sereg ellen, de Ettgén herceg fortélya kifogott az anyagi erőkön. A török sereg kuszált rendetlenségben fuáásnak eredt, maga a nagwezér a csata tüzében esett el, sokan pedig • futásban lelték halálukat. Máriaschnee A csata eldőlt, Savoyai Jenő herceg diadalmasan elfoglalta seregével és az Eg beleavatkozásával Péterváradot. A monda szerint augusztus 5-én, a csata napján a hajnali órákban bjrtclen fehér felhők, tornyosultak ae égen, a csodák csodájára, augusztusban hó esett a péterváradi csatamezőre. A régj Bélakut-templom helyén már akkor is hársfák dacoltak a széllel, a hársfák töveben pedik törökök táboroztak. Az augusztusi hóban és fagyban a könnyedén öltözködő janicsárok nagyrésze magfagyott, ugy találták meg őket később a magvar seregek, amint csak élettelen arcuk látszott kl a derékig érő hóbóL Az 1716 augusztus 5-én a péterváradi csata véget ért, diadalmas emlékét a történelem sárga lapjai és Savoya Jenő herceg emlékére állitott latin feliratú emlékmű őrzi- Az augusztus 5-i csoda azor.ban szájröl-szájra járt, a rombadönlött templomot felépítették és a templomhoz uiínden évben augusztus 5-éu, Havas Boldogasszony ünnepén ezrek és eziek zarándokolnak a matiaschneei mezőre, a templomhoz és a hársiákhoz. Ahol Ferencz József és Erzsébet királyné imádkozott öt kilométer nyílegyenes ut vezet el a pétere váradi vár mellett" amelynek ormán a horvát trikolor, 4 piros-fehér-kék színű zászló leng, a péterváradi templomhoz, a mariaschneci bucsujáróbelyre Kihalt a templom környéke, alig egy-két öreg nénike imádkozik a templom előtt, a hárs-1 fák alatt. Az egyik hársfa oldalán egy Máriakép, alatta márványtáblák magyar, német, szerb és horvát köszöntő sorokkal. Évszázadok alatt sokan jöttek el ide a mariaschneei zarándokhelyre bénán, nyomorék lábakkal, karokkal és gyógyultan távoztak el. A monda ugy tartja és sokan vannak, akik állítják is, hogy a hársfák alatt, a Mária-kép előtt imádkozva megjelent a Boldogságos Szűz és meghallgatta kérésüket. Itt imádkozott I Ferenc József feleségével. Erzsébet királyosszonnyal, a király zarándoklását elmosódott belüjü felírás örökítette meg. A márványba vésett latin szavakból csak a királv és feleségének neve maradt meg. a többi szavakat elmosta a szél. meg az eső. A templomtól néhányszáz méternyire áll a csata emlékére emelt emlékmű, amelynek tövében apró horvát gyermekek iá'.sza doznák fakarddal, fapuskával... Amikor ezek a sorok napvilágot látnak, a mariasehneei zarándokhelytől már elbúcsúztak a zarándokok. a hársfák a templom és egv-két felirat azonban örök időre megőrzi a magyar történelmet... '-7 Na lemeflN tiercetf Ustelles Guörguöf Budapest, augusztus 6. Csütötökön délelőtt 11 órakor temetik el Keszthelyen Festeti c? György herceget a Festetics-család sirboltjá-ba. A* temetési szertartást G z a p i k Gyula veszprémi püspök végzi nagy papi segédlettel Budapestről a keszthelyi temetésre külön sinautóbusz indul. Kiraboltak három József-főhercegtelepi házat (A i)élmagyaroröZug munkatársától) bZCldáia virradó éjszaka bétöröbauda gaiiudaikudott Szegeden. A József lőhercegtéri tisztviselőtelep Hazainak egyik bérlője keuUen éjszaka arra cuitidt, begy a baz kertjein valaki jár. Nemsokkal később az ajtó eiölt hallott motoszkálást. „Villanyt gyújtott, hogy utána nezzen a zaj okának. Mielőtt azonban még az ajtót kinyitotta volna, az éjszakai látogató futásnak eredt, eltűnt az éjszaka sötétjében. Szerdán reggel azután kiderült, bogy a tisztviselőtelep több lakásában kisebb-nagyobb sikerre) próbáltak betörni az éjszakai látogatók. A* egyik helyen az ablakról az égő cigaretta parazsával égették U az ablakra kifeszített szúnyoghálót, bemásztak az ablakon ée több ruhaneműt vittek el a lakásból. Egy másik házban cipőket, ruhákat a néhány pengő készpénzt zsákmányoltak a betörök, A harmadik házba álkulcs segítségével hatoltak be, munkájukat azonban megzavarhatták őket, mert menekülni kényszerültek. A betörölArsaság ártalmatlanná tételére ? rendőrség megindította a nyomozást. Sélley Antal ingatlanforgalmi irodája Budapest, XIV. Füredi-u. 62. Telefon: 4»-7(V7& Közvetít telket, családi házat bérházat, földbirto kot, gyárat, malmot. Fo/dujun mindenki bizalommá) közismert nevemhez! tél.