Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-31 / 198. szám

7T— W RM/ szórakozóbudapesti , , , hely Minden este 9 órától éjjel 2 óráig Ragyogó Sanghay-görlök Directrcc : Kiváló varieté - műsor. Tánc La Bella Novotha MHBnmBBH Horthy Miklós-ut 60. Tel. 25-74-30 R földhaszonbévek emelésévei akavgák egyensúlyba helyezni a vávos jSvő évi kotiségveiéséi Dr. Pálfy József polgármester nyilatkozata Rövidesen hatályba az ország közellátási érdekednek veszélveztetését megtorló törvény Budapest, augusztus 30. A kormány minden igyekezetével azon vaD, hogy a közellátási kérdéseket a rendelkezésre álló eszközökkel megoldja és így az ország biztonságát gazdaságilag is alátámassza. Minthogy mindig akadnak olyanok, akik a háborús viszonyok okozta különleges helyzetből hasznot akarnak húzni, szükséges, hogy az állam súlyos büntetésekkel sújtsa azokat, akik ma önző érdekből a közellátást veszélyeztetik. A rövidesen hatályba lépő 1041. évi X. t.-c. a közellátás zavartalan lebonyolítását célozza, amikor megállapítja, hogy a termelés, elosztás és fogyasztás káros befolyásolásával az ország közellátását minő cselekmények veszélyeztetik. Vétséget követ el e törvény szerint az a termelő, aki a termelés keretében rendelkezésére álló termelő eszközöket nem a törvény, vagy a rendelet által elrendelt termények előállítására fordítja. Vétkes az a termelő is, aki termeivényeit nem az előírt terjedelemben, vagy, eljárással termeli Ha valaki Részletét a forgaíombahozataltól visszatartja, vagy azt szabályellenesen más célra fordítja, a törvény értelmében vétséget követ el. Ugyancsak vétkes az is, aki a rendelkezésre álló Készleteket nem a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelő módon használja fel, vagy nem gondoskodik készleteinek használható állapotban való tartásáról. Súlyosan veszélyezteti a közt-ilátást és büntetendő cselekményt követ el ma, aki a hatóság által elrendelt bejelentést elmulasztja, hamis, vagy hiányos bejelentéssel a valóságot eltitkolja. A cselekmények elkövetőire egy évig terjedhető fogház szabható ki. A törvény a kísérlete: is minden esetben bünteti. Ha a tettes árdrágító visz. szaélésért, vagy a magyar állam'biztonságát és nemzetközi érdekeit veszélyeztető cselekmény wiatt már szabadságvesztéssel büntetve volt. ügy s tőrvény értelmében büntetése 3 évig terjedhető börtön lesz. Ugyancsak 3 évig terjedhető börtönbüntetés Szabható ki abban az esetben, ha az átengedett termés mennyisége, vagy a készlet értéke a 20.000 pengőt meghaladja. A törvényben mPírba tár ozott bűntett miatt mellékbüntetésként hivatalvesztést és a politikai jogok felfüggesztését is megállapíthatják. Bűntett esetén a bíróság az államkincstár javára az egyéni és vagyoni viszonyokhoz. valamint a közellátás veszélyeztetésének' nagyságához mért vagyoni" elégtételt is meaállapithat, amelv szabadságvesztésre át nem változtatható. fMTP TAVASSZAL ÉS NYÁRON HASZNALJA A Gréf-kenőcsöt hatása biztos Késziti Suriányi József Szent Rókus gyógyszertáré SZEGED, Kossuth Lajos-sugárut 31 sz Ova iodjunk az utánzatoktól! 170 Részletre MINDENKINEK ADOK ÉS KÉSZÍTEK tele hálószobái 300 P-től. _ Külföldi diófa teli bálót S00 P-től. _ Kombinált szekrényt külföldi diófából 260 P-től — Konybaberendezést 160 P-től. KAKUSZI miiasztafos KOSSITQT LAJOS SUGABUT 5 SZ ALATT. IMHOD LalK IR 0 S Z Ű U Ö AJÁNLJA: sajátkés'zitinényü, valódi lendamaszt asztalterítő, szalvéta, törülköző ós mindennemű más gyártmányait, amelyek a müszövészethez tartoznak. SZABADKA, KATONA U. 33. Lev«lbivásra miBtáiawt v«t»lkötale«ett#úg selkai bamatotogj (A Délmagyarórszág munkatársától) Beszámoltunk arról, hogy a számvevőségen teljes erővel folyik a jövő évi költségvetés elkészítése. A törvényes határidőre mindenképpen elkészítik 'a költségvetést, bogy benyújthassák a minisztériumba. A költségvetéssel kapcsolatban sok áj probléma merült fel, újabb kiadási tételek kerülnek be a költségvetésbe, úgy, hogy a városnak gondoskodni kellett arról, bogy megteremtse a szükséges fedezetet. A pótadót nem emelik, igy tehát más úton kell blzosítani a városnak a kiadások fedezésére szükséges összeget. Erre lega!. kalmasabbnak látszik a haszonbérek emelése. A város birtokában lévő föld bérlőivel annakidején szerződést kötött, amelyben lefektették a szerződéses bérösszegeket. Ez csaknem az egész vonalon holdankint 3 mázsa huzat tesz ki. Időköz, ben azonban a termésviszonyok úgy alakultak, hogy a város bizonyos engedményeket tett-s leszállította a bérösszegeket egy—másfél—két mázsára. A vízkárok és egyéb gazdabajok miatt a bérlő gazdák nem tudták volna megfizetni a szerződéses bért s hogy a gazdálkodás folytatását a város biztosítsa: ezért hajlett afelé a megoldás felé, hogy alacsonyabb bért követel a földbérlőktől Most azután a megélhetési nívó emelkedett és (A Délmagyarórszág munkatársától) A horvátországi káromkodásellenes rendelkezésekkel kapcsolatosan a magyar sajtóban több érdekes cikk jelent meg, amelyek arra mutattak rá, hogy a káromkodás régi magyar szokás s nálunk sem ártana leszokni erről a nem éppen középeurópai modorosságról, mielőtt még rendeletileg leszoktatnának róla... A káromkodás nem ősi magyar szokás! Legrégibb történeti munkáink, törvényeink nem emlékeznek meg róla, tehát — mint kiváló népszokásgyűjtőnk: Trócsányi Zoltán is bizonyítja — külföldről importált cikk, amely nálunk a XVI. században vált divatossá. Magyarországon 1563hun hozták az első törvényt a káromkodók ellen. Az 1563. évi 42. tc. azt mondja, hogy a sközelebb elmúlt években® keletkezett az országban az átkozódás. S snehogy az Isten haragja a káromkodók miatt az ország ellen felingereltessék, meggátlásul megállapíttatott s Ferdinánd által azon évi november hó 13-án szentesittetett is, hogy mindazok, akik Istent, a szentségeket és lelket káromolják s azok, akik ezeket hallván a bíróságnál fel nem jelentik, elsőízben nyilván megfenyíttessenek, másodízben megpálcázlassanak, harmadízben pedig mint emberölök vagy más ily gonosztevők megbüntessenek. Ezt a törvényt az 1659. évi pozsonyi országgyűlés megújította és szigorú alkalmazását elrendelte. Száműzetés, megkövezés. halálbüntetés a káromkodókra ! Számos példa van rá, hogy ezeket a szigorú rendelkezéseket a megyei törvényszékek, városi bíróságok és úri székek alkalmazták és kérlelhetetlenül eljártak a káromkodók ellen. A beregszászi városi bíróság például 1748-ban smogla pótoltatásra® és a városból való örök száműzetésre ítélt egy Dukászné nevü asszonyt, aki ilyen szörnyűséges szókat használt haragja levezetésére: »Adta-teremtette ée ménkű!. emelkedtek a város kiadásai is. Drágább lett minden gazdasági tennelvény s ennek következtében arányosítani kell a város kiadásával a bérlők kiadását is. A város azt a megoldást választja, hogy a haszonbért emeli, illetőleg visszaállítja a szerződéses bérösszeget Ez természetesen érzékenyen érinti a bérlő gazdákat, mert hiszen igen sok helyen a víz annyira tönkre tette a földeket, hogy a gazdák nem tudják megfizetni at leszállított "bért sem. Tény azonban, hogy az idei gyümölcstermés, a baromfikár s az egyéb termeivények hozama emelkedett s így talán mégsem lesz lehetetlen felemelni a haszonbért a régi nívóra. Kérdést intéztünk ezzel kapcsolatban Pálfy József polgármesterhez, aki a következőket mondotta: — Valófzinfileg fel kell majd emelni a haszonbért. Ez azonban — ha egyáltalán bekövetkezik' — azt hiszem, nem jelent majd nagyobb megterhelést, hiszen a haszonbért úgysem a gabonából fizeti a gazda, hanem a jószág a kerti vetemény, a gyümölcs hozamából. Mindenesetre azon vagyunk. hogy ne kelljen ehhez az intézkedéshez folyamodnunk s azt hiszem, sikerül majd olvan megoldást találni, amely egyformán fedi a város és a bérlők érdekeit Igaz, hogy káromkodós természete meliett még részegeskedett is s a korhű »törvényszéki ítéleti indoklása kimondja, hogy •jóllehet halált érdemelne arra •ítéltetett, hogy három pénteken egymásután lapótoltassék meg és a városból örökre száműzessék®.,, Ugyanez a tanács 1752-ben egy Fagyas Lukács nevü polgárt 24 lapátcsapásra ítélt s az ítélethez hozzáfűzte, hogy visszaeső bűnözés esetén »kővel verettetik agyon*. Ez a Fagyas Lukács »teremtéttével felette igen káromkodott vala« ...• 1772-ben Orosz Lászlónét hasonló káromkodásért 50 kemény korbácsütésre ítélték Beregszászon. A munkácsi városi tanács nemzetes Eeglédy János uram szolgáját, bizonyos Kálin Jánost^ amiért a város piacán istenkáromló »ördögadt# és teremtetté«-vel szitkozódott, arra ítélte, hogy :a város piacán kővel veressék agyon:. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában va» egy periratcsomó, amely egy káromkodó porérA vonatkozik. A periratok szerint Kállay Bat'nf 1771-ben Biharmegyében káromkodásért lefejeztetett. Káromkodását is részletesen ismerteti * periratcsomó, a nyomdafesték mai összetételei csupán a következő kifejezéseket bírja el belőleí •Kutya disznó teremtette*, —- .Isten nyilája, hal ki s bejár az ajtón, meg az ablakon is*, — Pokol lelkit, teremtésit!* A bíróság lefejezésre ítélte Kállay Bálintot, de előbb a város piacán nyelvét nyilvánosan kiszakították: mindenki épülésére és Javulására..* Az első magyar káromkodás Az első magyar káromkodás a XIV- század-1 ból ered. Domanovszky Sándor professzor és jeles történetíró ismerteti a Dubnicki Krónikáról szóló értekezésében. Nagy Lajos kiráiy 1355-ben Zürich mellett vívott győzelmének történetével függ össze, amelyről a Krónika híven beszámol, egyúttal megmentve az első feljegyzeü magyar káromkodást is. Az »ősmagyar káromköA Uámmkodás* wn mafytyac &zokás tytytapáUlá*, Uatái^ÜHÍeUs. a táuHnUMUca ~~ a köztyUái&a*