Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-30 / 197. szám

Kogútowicz Károly rehtor nyilatkozata a Horthy Miklós Tudományegyetem második esztendejéről Jogikar, egyetemi építkezések, mezégazdasági tanszék (J Délmagyarörszág munkatársától) A Horthy Miklós Tudományegyetem szeptemberben kezdődő évének munkaprogramjáról nyilatkozott pénteken délben a sajtó képviselői előtt dr. Kogútowicz Károly professzor, az egyetem rektora. Dr. Kogútowicz Károly személyében ismét kiváló tudós került a Horthy Miklós Tudományegyetem élére Szent-Györgyi Albert, a Nobel-dijas- tudományos yilághiresség után. Kogútowicz Károly rektor, a kitűnő geográfus, •kinek tésképeit mindenütt ismerik és használlak, ahová az enrópai kultura eljutott, Trianonban együtt barBolt Teleki Pál gróffal, Magyarország tragikusan elhunyt miniszterelnökiével a a tödomány fegyvereivel igyekezett kicsikarni azt, arait a barbár elvakultság fegyvereivel szemben lehetett. Az uj rektor tudományos hírneve és lehiggadt, körültekintő, konstruktív jelleme mát előre is kezesség ar.ra, hogy Kogútowicz Károly vezetése mellett a Horthy Miklós. Tudományegyegyetem toélbb halad azon az uton, amelyen Szent-Györgyi Albert nagyszerű, lendületteljes szervezőkészsége és nagyvonalúsága elindította. Hómann Bálint lulfuszminiszter: nem időszerű" Mielőtt dr. Kogwtowic2 Károly pqrogmjái Ismertetnénk, rátérünk arra, hogy a Horthy Miklós Tudományegyetemmel kapcsolatos kérdésekben munkatársunk Balatonfüreden kérdést intézett dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Megkérdeztük, hogy « közoktatásügyi kormányzat az elkövetkező esztendőben mit tesz a Horthy Miklós Tudományegyetem fejlesztése érdekében, mit várhaJttfnk a jogi kar felállításával kapcsolatban és mi az, ami a visszatért Délvidék kulturális Vonatkozásainak Szeged felé irányítására lör. lénik? Hóman Bálint kultuszminiszter válaszában arra utalt, hogy a feltelt kérdések most nem időszerűek s azéít ezekre ezidőszerint érdemleges választ nem adhat. Ebből is látszik, hogy a háborús viszonyok tnilyen kihatással vannak az egyetemre és aogy milyen nehéz esztendő elé néz a Horthy Miklós.Tudományegyetem s milyen súlyos feladat vár annak vezetőire." Kogútowicz Károly .rektor azért komoly higgadtsággal és céltudatos tervekkel lát hozzá az egyetem fejlesztéséhez, természetesen olyan keretek között, amelyekhez módol ád neki a nehéz idők lehetősége— Inkább kevesebbet tűzni ki Célul, annyit, Imennytt biztosaD végre is tudunk hajtani! — ez az uj rektor jelszava, amelyhez- hozzáfűzi? ' — A sok tervezgetésbe el forgácsolódik az 8tő 8 a szívósság, amelyre oly nagy szükségünk van a mai nehéz időkben. — Két nehéz feladat áll előttünk az egyelem elkövetkezendő esztendejében, — mondotta Kogútowicz rektor, majd közbevetőleg meg magyarázta, hogy az űj egyetem teljesen a felépítés stádiumában van még, hiszen a meglévő karokon és intézményekben is szervezkedés folyik. — Ez a két sülyos feladat: keresztülkiizdeni magunkat az egyelem első háborús esztendejének nehézségein és megbirkózni az anyagi, költségvetési nehézségekkel. Éppen ezért egy-két olyan problémát kell kiválasztanunk, amelynek megoldását remélhetjük s ennek érdekében teljes erőnkkel és legjobb tudásunkkal kell munkálkodnunk 1 Kogútowicz Károly rektor rátért ezután arra, hogy miyew kérdésekkel érdemes fogUlkozDE1. MAtiYAKÜBSZAO # r SZOMBAT. 1941. augusztus 30 "1 ni abból a. szempontból, hogy a megvalósítás, reménye is biztat? I két leofftbb feladat: a jogikar felállifása és az egyetemi épiikezések megkezdése — Az első és legfontosabb fájdalma ennek az egyetemnek a jogikar kérdése, — mo'ndotta. — Ezügybcn a közoktatásügyi miniszter úrral még nem találtam személyes érintkezési, azonban a miniszteriális körökkel a kapcsolatot állandóan fenntartva arra a meggyőződésre jutottam, hogy mind a miniszter urnák, mind a közoktatási tényezőknek szívügyük Teleki Pál gróf Ígéretének beváltása. Az elhunyt miniszterelnök — mittt emlékezetes — a Horthy Miklós Tudományegyetem megnyitása alkalmával Hóman Bálint kultuszminiszter előtt tett ígéretet arra, hogy amennyiben a Délvidék visszatér, Szeged egyeteme is visszakapja a jogi fakultást. Hóman kultuszminiszter urunk és Szily államtitkárnak ÍR eltökélt szándéka, hogy a Horthy Miklós Tudományegyetem jogi karát 1942. őszére felállítsák. A jogikar felállításával szorosan összefüggő kérdés az egyetemi építkezések megindítása. KogittowiCz rektor ezt jelöli meg a másik legfontosabb problémaként, amelynek megoldására mindent elkövert ebben az esztendőben. — Az egyetemi építkezések meginditása városi érdek, hiszen a Horthy Miklós-Tudományegyetem végleges megalapozásához az építkezés okvetlenül szükséges. Az elmeklinika építkezése igen előkészitett stádiumban van s előtérben áll a zuj központi egyetem felépítése is. Ezzel kapcsolatos a könyvtárépület megvalósítása is. Az a tervem — a városi tényezőkkel egyetemben —, hogy az egyetemi könyvtár épületét a Somogyi-könyvtárral együtt kell megoldani, természetesen gondot fordítva arra, hogy az alapító rendelkezéséhez híven a Somogyi-könyvtár külön legyen kezelhető. Nagy megtakarítás volna ea mind a városra, mind az egyetemre nézve, nemcsak tisztviselőkben és alkalmazottakban, de a beszerzések körül is. Azt hiszem, hogy a város is szivesebben hoz ilyen formában áldozatot a köny.ytár felépítéséértAlföldi Tudományos Intézet és mezőgazdasági tanszék A harmadik, csaknem megvalósulás elfltfc álló kérdés az Alföldi Tudományos Intézet felállítása. Ennek kezdeményezése teljesen Kogútowicz Károly professzor, a neves földrajztudó® érdeme. A Horthy Miklós Tudományegyetem megnyitó ünnepségein igen sok szó esett az Alföld egyetemének arról a feladatáról, hogy aa. alföldi nép s a föld viszonyát, titkait és tudományos életmegnyilvánulásait felkutassa, kidolgozza és tanulmányozza. Az alföldkurtatás nagy fontosságát kihangsúlyozta kormányzó urunk is megnyitó beszédében, midőn az egyetemnek az Alföddel kapcsolatos missziójáról beszélt. Szily államtitkár a megnyitó ünnepség után felszólította Kogútowicz Károly professzort, hogy a kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézethez hasonló Alföldi Tudományos Intézet felállítására megfelelő javaslatot tegyen. Fedezete volna rá, igen jelentős összeg áll rendelkezésre, amely elege rálő arra, hogy a komoly kutató munkát megindítsák. Kogutowirgz Károly professzor megtette javaslatit s ennek értelmében: — Reményünk va# *á, Hogy még eboen 90 esztendőben fetatíitkatjuk az J.1 földi Tudatná-' n'/os Intézetet. — jelentett* In örömmel a rektor, akinek érthetően szívügye ez a kérdés, hiszen mint geogrúfiís „ki akarja használni" rektori puvoárját és megvalósítani évek óla dédelgetett. kedvenc álmát... Kogútowicz rektor egyébként a harmadik földrajztudós, aki valaha magyar egyetemen rektori székben ült. Teleki Pál gróf a budapesti Műegyetem és Princz Ovula a pécsi egyetemen töltötték he mint geográfusok a rektori széket. Az Alföldi Tudományos Intézettel kapcsolatos érdekes {ervei vaDnák Koff"t°wicz rektornak, egyrészt a különböző karok vonatko* zásai, a tudományos kutató munka kiépítése, másvészt — ez későbbi terv — egy mezőgazdasági fakultást helyettesítő mezőgazdasági tanszék felállítása a természettudományi karon. Egységet jelent-e a SzEI, fagy sem ? Végül az egyetemi ifjúság helyzetéről éé megmozdulásairól beszélt Kogútowicz rektor. — A legfontosabbnak tartöm, högy miután az elkövetkező egyetemi év háborús esztendő lesz, az egyetemi ifjnság egész viselkedése en< nek hatása alatt álljon. Sokkal fokozottabb' munkateljesítést kívánunk mindenkitől, aki idehaza van s nem a fronton és lemondást kell követelnünk' az ifjúságtól is, a háborús idők jegyében. Az idei farsang nem lehet oly»n, amilyen szokott lenni. Nem mondom aat, hogy most már az ifjúság tejesen visszavönujon, de a nagy halaknak, mulatságoknak most nem éljük az idejét. Kérdést intéztünk Kogútowicz rektorhoz, Hogy SzEI működésével kapcsolatosan vannak-e tervei! Kijelentette, hogy tervei vannak, de ezekről csak ké-sőbb beszél, ha koch Sándor progesszort, a SzEI tanár-elnökét és Sik Sándor professzori, a Színjátszó Társaság tanár-elnökét megkérdezte terveik felől. Ami a SzEI-t illeti, a rektor tudni akarja, bogy valóban egységet jelent-e, vagy sem s akkor döut majd további programja felől... A délvidéki városok kulturális kapcsolatai* nak kiépítése, az ottani tudományos alakulatokkal való összeköttetések és egyéb értékes tervek szerepelnek még az uj rektor programjában, amelynek megvalósulása nemcsak Szeged s a Horthy Miklós Tudományegyetem, de az egész ország és elsősorban a most vissza* tért, magyar kultúrára kiéhezett Délvidék ér" deke és magyar létkérdése... Ma egy éve... Ma egy éve, 1940. augusztus ,M-áo a ráért híreit lestük szívszorongva, az újságok lapjait forgattuk izgatottan, várva, mit határoz az * konferencia, ameiy a bécsi Belvedere-patotában ült össze dönteni Erdély sorsa felett. És amikor • a kora délutáni órákban megjött a híre a régi császárvárosból, hogy Erdély egy* része visszatért, sírt és nevetett egyszerre • Királyhágón innen és túl minden magyar, Hdszonketéves rabság bilincséinek egy darabja hullott le ismét ezen a napon azzal a dö© téssel, amelyet Magyarország javára hozta® meg az ország nagy barátainak, Hitlernek és Mussolininek támogatásával, a Belvederébea tanácskozó államférfiak. Egy év telt el azóta, az öröm könnyeket le* töröltük, visszatért erdélyi testvéreinket keblünkre öleltük és megkezdődött a komoly munka a kincses Erdéllyel megnagyobbodott Országban, amely magától értetődő természetességgel kapcsolódott bele ismét az anyaország életrendjébe s ma már velünk él, velünk küzd. dolgozik az új Magyarország kiépítő sén Ennek a munkának lázas ütemét hadd szakítsa meg egy pillanatra az emlékezés, emlékezés azokra, arra a két nagy magyar államférfiűra, akiknek hatalmas részük' van Északerdély hazatérésében: gróf Teleki Pálra és gyó# Csáky Istvánra, akik sajnos, nem átbrtték meg munkájuk eredményének agyérves fohuóját, augusztus 80-án. a bácsi döntés évfordulóján emlékezzünk Teleki Pálra és Csáky Istvánra . ,v