Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-29 / 196. szám

He ttwrüSR! incfiir, \&m Hosszabb imt fen iovoi cflifonúfói: biztosítson feelürísos looast hár ellen! Tisztitó munka Euróoasxerte a kommunisták ellen Berlin, augusztus 28. A francia rendkivüli törvényszék szerdán tartotta első tárgyalását több kommunista vádlott bűnügyében. Egy halálos és több súlyos börtön- és kényszermunkáit,életet hozott. Fellebbezésnek helye nincs. A marseillei katonai bíróság deganllpárti személyeket ítélt' 10—10 évi kényszermunkára. Bulgária fővárosában Kommunista ifjúsági szefivezefelE vezetői felett Ítélkezett a törvényszék'. Koppenhágában Ismerétlen szabotálok és merénylők' vasgerendákat raktak Esbjerg Vasútállomásnál a sinre. A merénylet nem sikerült. A merénylők ellen széleskörű nyomozást indítottak. A zágrábi rögtönitélő bíróság ha lálraifélf három kommunista büjtogatót. A megszállt francia területen több kubai állampolgárt letartóztattak a német birodalom biztonsága ellen elkövetett bűncselekmények miatf. Bern, augusztus 28. Zürichben több* embert letartóztattak kommunista vropagandagnygg terjesztésért. (MTI) Érdekes életjáradék pert indítótf egy szegedi kereskedő Életjáradék fejében á'r;>!iázott bérházának értéke kétszeresére nfiif, ennek megfelelően felemelt életjáradékot követel (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes polgári per kerül rövidesen a szegedi tevényszék elé. A próbapernek számitó ügyben egy ismert szegedi kereskedő adta be a keresetlevelet a törvényszékhez a Magyar Életjáradék Biztositó Intézet ellen. Keresetlevelében egy évekkel ezelőft a biztositó intézettel kötött szerződés egyik pontjának érvényesítését és ezzel összefüggésben a részére a biztosító intézetnél kikötött életjáradék felemelését kérte a kereskedő. A felperes, aki jómódú szegedi kötélkereskedő volt, még évtizedekkel ezelőtt feladta iólmenő üzletét s Horthy Miklós-utcai kétemeletes házának jövedelméből élt. A kereskedő ekkor; 60 éves volt. A hatalmas bérházzal járó bajok és gondok arra az elhatározásra juttatták a nyugalomba vonult kereskedőt, hogy szépen jövedelmező és mintegy 80.000 pengő értékű bérpalotáját életjáradék fejében átruházza valamlylk biztosító intézetre. Több biztosító intézettel folytatott tárgyalásokat, míg 1933 február 27-én Horthy Miklós-utcai bérháráf átruházta a Magyr Életjáradék Biztositó Intézetre. Az átruházó szerződést olyan 'értelömben kötötte meg a felperes, hogy az intézet ávi 5500 aranypengő életjáradékot fizet neki élete végéig. Ez az összeg havi 458 pengő 33 fillért életjáradékot jelentett a volt kötélkereskedőnek. A biztositó intézet azután átvette a bérházat és azt nyomban a törvény által megszabott életbiztosító díjtartalékba jegyezte fel. Teltek multak az évek, a Kereskedő az évek során havonta pontosan megkapta a biztositó intézettel kötött szerződésben részére megállapított évi 5000 pengőt, illetve Kavi 458 pengő 33 fillér életjáradékot. Az ntóbbi években azonban az ingatlanok értéke emelkedett és igy a Horthy Mikiós-uteái bérpalota értéke 80.000 pengőről szakértők szerint kétszeresére, 160.000 pengőre ugrott fel. A kereskedő még az elmúlt hónapokban is csak Havi 458 pengő 33 fillér életáradékot kapott, pedig a biztositó intézettel kötött szerződés 4. pontja értelmében' az életjáradéknak is emelkednie kellett volna a ház értekének emelkedésével. A szerződés 4. pontja ugyanis a kővetkezőket tartalmazza: JA jelen szerződés alapján fizetendő életjáradék aranyértékben teljesítendő, vagyis a penaó kifizetés mindenkor 0.26317.58!) gramm színarannyal egyenlő értékű ősszegben eszközlendő, miután az eladó értékálló ingatlant adott életjáradék ellenében A szerződésnek erre a 4. pontjára hivatkozva indult azután az érdekes élettjáradék per. A felperes érvelése szerint a biztositó az elmtilt hénsookban is jhavi 458 oengő 33 fillér élefjáradékot fizetett számára, holott a hivatkozott színarany éréke jóval magasabb mini 1933-ban a szerződés megkötésének időpontjában volt. Ezért a biztositó intézetnek mint a rizikó vállalásával ipar szerűen foglalkozó vállalatnak a színarany értékének megfelelő őszszeget kellett volna már évek óta folyósítani. Az érdekes próbaper Rövidesen a bíróság elé kerül. A jogi körök, nagy érdeklődéssel tekintenek az életjáradék-per kimenetele elé. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ ÁrdrágilO hentesehet és serfésiiízlalóhat ifélt cl a törvényszék (A Délmagyarország munkatársától) Árdrágitási bűnügyekben ítélkezett csütörtökön a szegedi törvényszék uzsoráhírósága Ungvéry János tanácselnök vezetésével. Héder Ferenc és Zsemberi Pál hódmezővásárhelyi mészáros- és hentesmesterek május 31-én a borjúhús kilogramját a hatóságilag megállapított 2 pengő 40 filléres ár helyett 3 pengő 20 filléréri árusították. A hentesmesterek tagadták bűnösségüket, azt adták elő, bogy a borjúhús kilogramját a megállapított áron hozták forgalomba. A lefolytatott bizonyítás igazolta a vádat és ezért az uzsorabiróság úgy Hédert, mint Zsemberit 50— 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Bőrös zsírszalonna drágításért állott az uzsorabiróság előtt Fett József somogyitelepi hentes és felesége. A vád szerint Fettné férje megbízásából 2 pengő 20 fillér megállapított ár helyett 2 pengő 60 fillért számított egy kilogram bőrös zsírszalonnáért. A bizonyítás során a vádat képviselő ügyészségi alelnök bizonyítékok hiányában Fettel szemben elejtette a vádat, míg feleségét á törvényszék a tanuk vallomása alapján 20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Húsz pengő pénzbüntetésre ítélte az uzsorabiróság árdrágítás miatt Széli János szegedi napszámost. Széli az elmúlt év decemberében a sertéspiacon egv 143 kilogram súlyú élősertés kilogramját a megállapított 1 pengő 30 filléres ár túllépésével 1 pengő 45 fillérért adta el. Hasonlóan 20—20 pengő pénzbüntetést kaptak árdrágítás miatt Patyik János és Csábi István kiskundorozsmai gazdálkodók is, mert 1 pengő 36 fillér helyett 1 pengő 68 fillért kértek az élősertés kilogramjáért. Aí ítélet valamennyi vádlottal szemben Jogerős. Toll-heggyel A világháború előtti időben reggel félhétkor ir.dult Szegedről Pest felé az élső gyors, vonat, — de ment délelőtt tízkor is egy, Buda. pestről az ellenvonat éjjel féltizenegy táján indult és félkettőkor érkezett Szegedre. A leg. ideáli sabb összeköttetés volt ez, egész napot el lehetett tölteni a fővárosban, aki megkívánta a színházat, abban is gyönyörködhetett, idehaza pedig még alvásra is futotta. Szegedtől aztán a vonat átalakult személyvonattá, úgy ment tovább a délvidéknek, Temesvár, Orsova felé. Az a boldog idő járta, amikor a vasárnapi kirándulásokat a vasúti jegyen kívül öt koronával le lehetett bonyolítani. Igénybe is vették a vonatot sokan, főleg a szabadjegyesek. Ilyen jókedvű társaság vonult fel egyszer a fővárosba, velük tartott Barta Dezső ügyvéd is, de csak Ceglédig. — Sajnálom, hogy nem mehetek veletek", az apámat kell meglátogatnom, azonban viszszafelé jövet együtt lehetünk megint. Csak tudjam, melyik kocsiban lesztek. A vonat meglesetősen hosszú s hátha elalusztok. — Azon könnyen lehet segíteni, — mondták neki. _ Menj végig a vonat mentén és kiáltsd, hogy „Szeged szebb lett. mint volt* — Ez a leghelyesebb, úgy is teszek. A szegediek tovább mentek, Pesten elköt tötték minden garasukat, megkönnyebbedve tértek haza. Előre örültek a ceglédi találko zásnak, amint azonban közeledtek az állómáshoz, elsötétítették a kupét és behúzták a függönyöket A vonat megáll s a perronon kiválik • nép közül egy futkosó alak. ~ Szeged szebb lett, mint volt! Szegéé szebb lett. mint volt! — kiabálja. Belül tökéletes csend és összehűzódzkodá*. de aperron szónoka iramát gyorsítja, hangját fokozza: _ Szeged szebb lett, mint volt! - erősiti makacsul _ Hallja az úr, — kiált rá egy pocakos alak ,— mit dicsekszik? Azért Debrecen se kutya! _ Bánom is én . . . Szeged szebb lett, mint volt ... — és fut tovább. — Szép, szép a lokálpatriotizmus, — dörmögi egy temesvári utas, — de minek verik fel azért álmából az embert? A vonat tartózkodási ideje letelt, Barta Dezső még hallatta igéit, végül is kénytelen volt felugrani, mert a gözbika megindult. A kocsikat végigjárva, ráakadt a szegediekre, akik hiába szimulálták az alvást, csak" kitört belőlük a kacagás. — Gazemberek, miért nem jelentkeztetek? 'Jé, tén kiabáltál? Az ember a maga Hangját sem hallja ebben a nagy tolongásban. * Mikor Balassa Ármin, a Bánffv-párl megteremtője, fellépett Rósa Izsó ellen Széli Sándor tanyai költő így jellemezte a helyzetet: _ Most van csak igazi szabadság; küzd az izraélita az izraélita ellen. A Bánffy-párlban nagv szerepet játszó Hock Jánosra mondotta Jászai Géza akj belvárosi plébánosként halt meg s sebenicrt) címzetes püspök volt: — A János voltaképpen zsidóba oltott kálomista pap. Polgár László szatymazi birtokost felkereste egyszer egy idősebb ismerőse, ügyvédi írnok. _ Rendkívüli a strapám, valami nyngo dalmasabb állás után áhítoznék. Polgár úr F barátságban él a városi urakkal, ugyan segítsen hozzá. Laci Bácsi jóhumor'fl. tréfakedvelő <*nbe? volt. fiatalabb korában lelőtte a kocsiról eg? barátját, mert az meg akart szökni a mulatozásból, Polgár pedig a vendéglátást a Végte lenségig húzta volna, .^. nagyon komoly *r cot vágott a kérelemre. — Tudnék valamit, ami talán Bevélik'. Jöjjön el Szatymazra haranglábnak, annál ov* godalmasahbat hamarjában magam se találw jjVirC /