Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-24 / 192. szám
8 DELMAGYAR0RS2AG Vasárnap, 1941 augusztus 24. idősebb követte a kiszemelt áldozatot, aki mindenesetre bőségesen rászolgált a »p:;li« névre... Egyébként minden úgy végződött, mini a regényekben szokás: a bűnösöket lefülelték, az áldozatok — költői igazságszolgáltatási — visszakapták pénzüket... A szőke tündér, a kutya es a méltóságos ur... 'A költői igazságszolgáltatás nem volt ilyen kegyes ahhoz a méltóságos úrhoz, aki szintén egy »pillnngő« hálójába kei üli Balatonfüreden. liz a pillangó már stílusosabban aposztrófálható, mert nőnemű lény' volt és úgy tűnt fel Balatonfüreden, mint egy' csillogo, aranyszárnyú, libbenő és kecses lepkecsoda... Feltűnően szóké, karcsú, magas és az utolsó budapesti divat szerint öltözött hölgy volt; senki sem ismerte, de mindenki érdeklődött iránta. Hogy ezt hogyan csinálta, annak'külön története van. Aranybarnaszőrű japán lörpepincsivel jelent meg egy este a Grand Hotel terraszán, ahol miniszterek és egyéb méltóságok vacsorázgattak s vidám cigánymuzsika szolgál lat la a hangulatot... A szőke baJatonlündér se jobbra, se balra nem nézett, büszke, jéghideg előkelőséggel vitorlázott lova az asztalok között és apró csodapincsije társaságában leült s vacsorát rendelt. A vacsora elsőrendű volt, mindent kihordatott, ami drága és finom esak szerepelt az étlapon. Az édes kis kutyus számára külön melegített tányért rendelt s elsősorban megvacsoi áztatta a drága kis ebet, csak azután kezdett maga is csipegetni az eléje tett drága ételekből. Az ételek nagyrésze szinte érintetlenül került vissza a konyhára s a platinaszőke nyaraló-csoda fáradt hangon, imigyen szólt: — Pezsgőt kérek... rA főpincér maga szaladt a pezsgőért, csillogó ezüstvödfirben hűsölt hamarosan a pezsgő a szőkecsoda asztala mellett. A hölgy meglátta a pezsgő márkáját és elhúzta halványvörösre rúzsozott, keskeny száját: — Ó nem, francia pezsgőt kérek! _ suttogta bágyadtan. Percek alatt szétfutott a hír az étteremben: ófrancia pezsgőt iszik, valami milbcmosnő ldiet!« Minden szem a platinahajú íelé szegeződött, a kissé elhízott, fáradtszívű pol gárasszonyok szinte áhítattal néztek rá: »iine, ilyen egy igazi úrinőU — villantak össze a pillantások. A francia pezsgőből is a kutvus kapott először, apró vörös nyelvévej mulatságosan szürcsölgette a tányérjáról, majd a szőkecsoda is ivott belőle egy pohárkával. Aztán odaintette a cigányt: — .látszd el az én nótámat! — szólt hozzá halk előkelőséggel és kezébe csúsztatott egy Mátyás király portré jával díszített banknótát... 'A cigány ettől kezdve csak neki játszott. Húzta, búzta érzelmesen és érzelgősen. köz-, ben áhítatos, imádó pillantásokat vetett a szőke balatontündérre... De a bölgy rá se hederített- Unottan hallgatta a tüzes magvar nótákat, aztán felkelt és jéghideg előkelőséggel távozott. Nosza megindult az érdeklődés hadjárata. Ki lehet a szőke csoda, honnan jött, merre tart? A cigány volt a főtudakozóhely: — Szólítottuk bárónőnek, méltóságos grófnőnek, meg csak nem ls rőponzált rá! — lelkendezett a cigányprímás. — Valami fenségesnő lehet! — suttogta mmdenttudóaa. .Másnap este megismétlődött az elbeszélt* { 'elenet. Vacsora a kiskutya társaságában, jégúdeg nyugalom, unott fölény, ötvenpengős a cigánynak a kedvelt nótáért. Az érdeklődés tetőfokára hágott, mindenki csak a »feiif,égcsnő«-vel foglalkozott, őt bámulta, őt figyelte. leghívebb bámulója egy magasállású úr volt, elegáns, jóvágású és vagyonos agglegény. Odaintette a cigányt: — Hallódé Jancsi, ötszáz pengőt adnék, ba esak a kezét megcsókolhatnám! A cigány elgondolkozva vakarta a fülelövél. Aztán nagyot és merészet cselekedett, odasornfordált a »frnsége*nő« asztalához s miközben érzelmesen fülébe búzta a nótájátigy suttogott: — ötszáz pengőt kereshetnék most fenséges asszonyom! Ha megengedné egy előkelő úrnak. hogv megcsókolhassa a kezét... A ,,fenscgcsnö" eitünik... A »fenségesnö« fagyos megbotránkozással nézett rá: — Miféle badarságokat beszélsz? Ki az az úr? A cigány megmutatta. Mondanunk' sem kell, hogy a »fenségesnő« sokkal jobban ismerte az illető úr életrajzát, vagyoni helyzetét cs egyéb intimitását, mint bárki- Balatonfüreden. de azért döbbent mcltatlankodással szemlélte. Aztán unott Karádv-hanghordozással szólt: — ötszáz pengőt kereshetnél? Hál nem bánom, hadd legyen egv jó napja az életednek ... Minek szaporítsuk a szót? A magasall^sö úr odaült az asztalhoz, megcsókolta a balatontündér kezét és _ elveszett ... Két hét alatt ráköltötte vagyona nagyrészet a »fenségesnő«-re. aki két hét múlva ékszerekkel és egyéb földi javakkal megrakodva ismeretlen helyre távozott... A méltóságos úr is eltűnt Balatonfüredről, mond iák, más balatoni fürdőhelyen szerény panzióba költözött s ott álmodik a kegyetlen szívű balatontündérről. J. Az » üzleten* a cigány — előttünk dicsekedett vele — 1800 pengőt keresett... Hát vannak még romantikus mesehősök nyárnak bolondos ide jén a Balaton mellett .» Csányi Piroska önt szívesen látja a díjmentes rádiópróba bemutatókon minden nap Szeged legnagyobb rádióraktára Vételkényszer nincs. Csereakció. Részletfizetési kedvezmény. Bruckner Elemér műszaki- rádió és import vállalat Tisza L. krt. 39. Melegvizkutnál A jövőben közmunkáknál dolpeztatja a város a fizikai szükségmunkásokat A Szilléri-sugáruí áíjárí, az Efelka-sori vizfároíó és a rendezií-pályauilvar eléUi tér csaíornázésa az ftszi-iéli programban (A Délmagyarország munkatársától) A városrendezési ügyekkel szoros kapcsolatban áll az időjárás. Amint beáll az esős időszak, amint mélyebben megyünk bele az őszbe, annál sürgősebb azoknak a munkálatoknak- elvégzése, amelyek már nem tűrnek halasztást. A rendezési munka azonban nemcsak az időjárással függ össze, hanem számtalan más probléma is melléje szegődik: ilyen többek között az a kérdés, hogy a mull évek fizikai ínségmunkásait hogyan és milyen munkáknál dolgoztatja majd « város. Ismeretes, hogy a város még ina is ad ki a rendelkezésére bocsátott alapból segélyeket, kisebb inség-kölcsönöket az arra rászoruló Ínségeseknek. Ezit a juttatást az Ínségesek ledolgozzák olyan munkák keretében, amelyeket a várös szükségesnek lát- A múltban gyakran megtörtérit, hogy ezek az elvégzett munkák nem hoztak sok előnyt a városnak, mert vagy nem voltak feltétlenül szükségesek, vagy ha azok voltak, rendszerint „utána kellett dolgoztatni". Most essen változtatni kíván a város. A rendelkezésre álló alap is kisebb, az inségmunkások száma is megcsappant némileg és így sokkal inkább alkalom nyílik arra, hogy pontosan kidolgozott tervek alapján foglalkoztas| súk az idei őszön és télen a fizikai inségmu* ' kásákat. |A város már le is fektette azokat a terveket,. amelyeknek alapján közmunkák keretében dolgoztatja az inség munkásokat. A terv szerint az idei őszön és télen elvégezik a Szilléri-sugárúti átjáró földmunkálatait. Ennél a munkánál felhasználják a város csilléit is. A második igen fontos munka az Etelka-sori víztároló medence kitisztítása, illetve tökéletes kiépítése. Ezzel az Etelka-sor megszabadul attól a veszedelemtől, amely talajvíz formájában állandóan fenyegette. A harmadik közmunka a Rendezőpályaudvar előtti terület rendbehozatala és csatornázása és ennek elvégzése után a tavasz folyamai történő fásítása. Ez a munka a várös egyik leggondozatlanabb részét öltözteti elfogadható formába. A tervezett közmunkákat a tél folyamán i« el lehet végezni s elvégzésük körülbelül ki is tölti azt az időtartamot, amely alatt eddig is az inség munkásokat foglalkoztatták. —————immmb Párisi Nagy Áruház Rt. Szeged (Csekonics ésKiss-utca sarok élbuuszekek J&rö" buskívonatos 2 tojásos levestészta 1 doboz Libamájkrém 1 doboz Likőr, vagy szörp essencia 1 üveg Mazsoia szöllő 10 deka Tortalap szegletes 4 drb Krémpor, bármilyen Íziben Rizspótló fél kg Kafelka kávépótlék negyed kg Pörkölt árpa 1 kg Szardella paszta 1 tubus Málnaszörp fél kg László féle gulyás Hiarhahusbó' negyed kg Bruttó Mustár Nettó 40 deka (üvegbetét —.20) C karamella t> drb Ryl karamella 12 drb Sósperec 10 deka Tojásdrazsé 10 deka Mézescsók 10 deka Sósforgács 1 csomag Méz. maláta, vagy töltött savanyu —üti -m -m —23 -.36 e--44 —.43 —.63 —.62 P 1.40 P 1A5 P 1.08 -24 -24 — 20 —jw —2u Radnai bucsu Szegeden At alsóvárosi plébánia közli: A világháború előtt minden évben szeptember 8-án a szegediek a tanyai hívekkel együtt a gyönyörű Mari aradna kegyhelyre zarándokoltak. 23 óv óta várjuk Ós óhajtjuk ismét azt az időt amikor újból felhangzik a radnai Szűz kegy képe előtt: ..Hozzád sóhajt. Előtted térdeL Szeged város búcsúé népe." A Gondviselés egyre vér, hogy kívánságunkat teljesítse. Már az idén szerettünk volna Máriaradnára zarándokolni. Míg akadályok tornyosulnak, addig minden évben, szeptember 8-én a szegedalsóvárosi Segítő Haviboldogasszony kegytemplomba zarándokol Szeged népe, tanyavilága és környéke. Az idei radnai búcsú programja: Szeptember 7-én, vasárnap este 6 órakor szentbeszéd, majd Szentséges körmenet a Mátyás-téranSzeptember 8-án, hétfőn reggel 5 órától szentmisék, gyóntatás és áldoztatás. 9 órakor ünnepélyes szentmise és szentbeszéd Délután 8 órakor veesernye. Este 6 órakor szentbeszéd fa litánia.
