Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-22 / 190. szám

Tízhónapi börtönre itéite a szegedi tábla a békéscsabai ipartestület sikkasztó jegyzőjét DELMAGYARÜRSZAG PÉNTEK, 1943. augusztus 32. ható veszedelmeket rejthetett magában s ezért a város a rendelkezésre bocsátott pénzösszegnek megfelelően megkezdte az árvízkárosultak segélyezését. Időközben azonban másirányú és újabb problémák tornyosultak a kérdés gyökeres megoldású elé s ezért már korábban nz a terv vetődött fel. hogy ö'ndlá szervre hízzák az árvízi építkezés ügyvitelét, hogy az minél előbb m minél simábban likvidálható legyen Ez a terv kivihetőnek látszott, abban a pillanatban, amikor a város szneiálls problémáinak megoldásában segítség érkezett a Nép- és Családvédetmt Alap képéhen. Minf ismeretes, a nép- és Ssaládvédelmet s az. ezzel összefüggő szociális kérdések irányítását maga az állam vette kezébe, hatalmas összegeit — mintegy hatvanmillió pengőt — irányozva elő szociális problémák' országos megoldására. Ennek a míínkának keretében megalakult, a kerületi központokban — Így Szegeden is — a Közjóléti Szövetkezeti amely hivatva van az egyes városok törvényhatóságával együttműködve, de attól függetlenül vezetni a • szociális munkálatokat. Ezzel kapcsolatban merült fel az a terv, hogy Szeged súlyos problémájának: az árvizi építkezés megoldását, illetve a munkálatok vezetését és adminisztrációját a Közjóléti Szövetkezet vegye kezébe. Ennek a tervnek' végrehajtása ügyében folytak a tárgyalások a csütörtöki nap folyamán. A város polgármesterének, valamint Valké László szociális felügyelőnek és Kovács Sándornak, a szegedi Közjóléti Szövetkezet ügyvezető igazgatójának tanácskozásai arra az eredményre vezettek, hogy az árvizi ípttkeaés ügye kikerült a várös kezéből. Az árvízkárosultak segélyezésére, a rombadöntött, vagy megrongált házak újjáépítésére előirányozott, 780.000 pengőt a mai naptól kezdve a Közjóléti Szövetkezet kezeli, a szövetkezet szerzi be a szükséges építkezési anyagot s osztja szét a károsultak között. Ezzel az intézkedéssel az akarják elérni, hogy az a szerv, amely abból a fcelból alakult, hogy a szociális problémák megoldásának elősegítője legyen: .a szociális mnnka keretében könnyebben és gyorsabban végezhesse el azt a munkát, amelynek elvég•ése a meguövekedett problémák és munkák mia tt esetleg nem ment volna olya ti könnyen és gyorsan a városnak. A szövetkezet kizár-' lag szociális kérdésekkel foglalkozik és fgv m' %dódik arra, hogy a szociális munka keretében most már a lehető leggyorsabban elintézzék az építkezések ügyéi A munkálatoknak első részét már elvégezte a város: megállapította és összeírta a károsultakat, illetve az árvizi 'juttatásra jogosultakat. Mint arról már beszámoltunk, 1740 jogosultat írt össze a város a külterületen és a tanyákon. Ezek most máir nera a .várostól, hanem a Közjóléti Szövetkezettől kapják majd meg az anyagi juttatásokatt téglát, szigetelőt és egyéb építési anyagot, vagy ahol erre szükség van, a pénzbeli segítséget A szövetkezet azonnal megkezdi ezt a munkát, érintkezésbe lépett azokkal az építészekkel, akik elvégzik a rombadőlt házak felépítéséi. Ezzel azután lezárul az árvizi problémák megoldásának első szakasza. (A Délmagyarország munkatársától) Á sze! | gedi tábla Lehóczky-tanácsa csütörtökön ítélkezett abban az ügyben, amelynek vádlottja Elekes Gyula 50 éves békéscsabai ipartestületi jegyző és Fekete Antalné 34 éves csabai ipartest iileti tisztviselőnő voltak. Elekes és Feketéné ellen a gyulai ügyészség sikkasztás címén emelt vádat. A vádlottak 1930-ban kerültek választás iltjnn a békéscsabai Ipartestülethez, amelynek adminisztrációs ügyeit inlézték. Néhány évvel. később Elekest és Feketénél az ipartestületi pénzlár kezelésével is megbízták. 1938-ban az ipartestület számvizsgáló bizottsága váratlan rováucsolást végaett a pénztárban, ahol közel 20.000 pengős hiányt fedeztek fel A. hivatalos vizsgálat eredményeképpen megállapították, bogy Elekes és Feketéné áz 1932-től 1938-ig terjedő időközben 19.000 pengőt sikkasztottak az ipartestület pénzéből. Megállapították, hogy az ipartestület pénztárába befizetett pénzt Feketéné vette fel, a pénz felvételéről szóló nyugtát pedig Elekes jegyet ellenjegyezte, A pénztárba befolyt összegekből azután az évek során kisebb-nagyobh összegeket vettek kl, a mutatkozó hiányt pedig dgy tüntették el, hogy az ipartestületi pémzrtáre könyvébe kisebb összegeket vezettek be, mini amennyi valójában befolyt a pénztárba. A gyulai törvényszéken magtartott tárgyai láson mind Elekes, mind Feketéné beismert vallomást tettek. A törvényszék Elekest egyévi és egyhónapi, Feketénét pedig kilenchónapi és huszonegy napi börtönbüntetésre ítélte kasztás miatt. A Feketénéra vonatkozó ítélet jogerőre emelkedett, míg Elekes fellebbezel/ a törvényszék ítélete ellen. A tábla Lehóezky-tanáesa i nsütörlöki tir? gyaláson megsemmisítette az elsőfokú bírásán ítéletét és n Volt ipartestületi jegyző büntr* téset (ízhrinapi börtönre mérsékelte. A tahi® enyhítő körülménynek vette, hegy Elekes kő. zel 10 esztendőn keresztül minden ellenőrzés nélkül kezdte az ipartestület pénztárát. Eteké® semmisségi panaszt jelentett be, igy az ügy a Kúria elé kerüL Varga Mihály Kendcrkikéssltff, kötélárugyár és mechanikai hálógyar SzCged, Aradi-utca 4- 2 fillérért mindennap cserélhetnek könyvei a Délmagyarország Kölcsönkönyvtárában Szeged felfedezte Palicsot Szegediek ezres tömegei keresték fel a felszabadulás utáni első Szent István napon Szabadkát és Palicsot — Mérsékelni kell a vasúti díjszabást szabadkai viszonylatban, Palicsra pedig vikend-jegyet kell életbeléptetni Szabadka, auguszus hó. (A Délmagyarország kiküldött munkatársától) A felszabadult Bácska magyarsága 33 esztendő után ismét szabadon és kitörő lelkesedéssel ünnepelhette Szent István király napját, öt nappal ezelőtt megszűntek a Délvidéken az utazási korlátozások, megindult a pol. gári közigazgatás nagy gépezete és az Anyaországból is ezrével utaztak a visszakerült Bácskába. Szegedről naponta ö vonat indul Szabadka felé és Szent István napján valamennyi vonat roskadásig megtelten vitte az utasokat. A bácskai magyarokkal együtt ünnepelték Szabadkán a szegedi vendégek is Szent István király magasztos emlékét. Szabadkának kettős ünnepe volt Szent Istvánnapja. Már napokkal előbb dr. Völgyi János, Szabadka polgármestere nemzetisein keretbe foglalt falragaszokon adta tudtul a város lakosságának, hogy Szent István napján Szabadkára hozzák Szent István király ereklyéjét Kalocsáról, egy többszáz éves Szent István-mellszobrot, amely ezent.nl Szabadkán marad. Különvonat hozta az ereklyét Szent István napján Szabadkára és az ünneplő lakosság már az állomáson nagy lelkesedéssel fogadta a feldíszített, zászlós különvonatot. Az ereklyét azután színpompás körmenet vitte a Szent Teréz-templomba, aho! egész napon át díszőrség állott előtte. önfeledt, lelkes napja volt Szent István ünnepe Szabadka és a Bácska magyarságának. A szabad utazást már az első napokban renge. tegen kihasználták. A jelek szerint Szeged és Szabadka között olyan utasforgalom indul meg, amelyre azelőtt sem volt példa. A Rókus-pályaudvaron állandóan óriási a forgalom, megtelve érkeznek a szabadkai vonatok is Szegedre. Szent István napján pedig többezer szegedi kereste 1*1 Szabadkát és a nyaralótejepát: PalicSfürdőt. A városban és a palicsi parkban folytonosan ipmerös arcok tűntek fel. a szórakozóhelyek, cukrászdák és éttermek telve voltak szegedi vendégekkel. Paljcsfürdő szépsége várakozáson felül meglepte a szegedieket, ftokap nem hitték, hogv Szegedől alie 35 kilométernyire ilyen elragadó nyaraló akad. A 960 holdas zöld színben pomnázó palicsi tó é,s az 50 holdas megkapó szépségű park minden látogatói lenyűgözött A paliesj vigadóban minden asztal foglalt volt és minden másodiknál szegcdi vendégek szórakoztak Megteltek a palicsi fürdők fs, renceten volt a fürdőzök közt ts a szegedi. , Megjelent a palicst uszodában Snent-Györgvi Albert professzor t«, »Vi turaautójin Jött Szabadkára leánva társaságában. Innen aa első utja Falifsra vitte a Nobál-dijas professzort, akit a strandon többen felismertek « swbgdkáiak közül is ggent-Györgri és leánya vitorláét ts bér®lfeli egy röpke órára és vésÖKk*mlflték a Háta P*liesi tavak A palicsi tóval különben nagy tervei vannak most Szabadka városának: a nyári sportok alföldi központjává kívánják fejleszteni és a délvidéki képzőművészek számára mii vésziskolát állitaiLth itt fel. A palicsi fürdőtelep is beruházást kiván} 23 év alatt itt semmit sem invesztáltak a megszállók és most a telep, a fürdőépület javításra, beruházásokra szorul. A palicsi uszodát vasár* nap legalább 3000 vendég kereste fel, pedig mindössze 160 kabinja van. A kabinhiány állandó probléma. Tanulhatna Palics a szegedi nagystrandtól és a váltott kabinrendszert megvalósíthatnák szegedi mintára. A palicsi kávéházban is sok volt a szegedi vendég ez azonban inkább a vendégénekesnek szolt: Mindszenti István, a szegedi színház párévelötti népszerű énekese szórakoztatja jt» magyar nótáival a bácskaiakat. Olyan sikere van, hogy folytonosan prolongálják a szerződését. Palics elindult a fejlődés utján. A szegediek felfedezték ezt a regényesen szép nyaralótelepet Csak az a baj, hogy meglehetősen drága Palicsra az utazás, az alig egyórás utóda és vissza személyvonat 3-ik osztályon 4 pengőbe kerül. Be kellene vezetni itt is az olcsó vikendutazást és ezzel egészen közel lehetne hozni a szép PgHesot Szegedhe». Aránytalanul drága a szabadkai útiköltség IS, itt feltétlenül mérséklésre van szükség a két vá* ros kölcsönös forgalma érdekében. 0 betegségbiztosítási kötelezettség kiterjesztése Budapest, augusztus 31. A kormány — amint Jelentettük — fontos uj rendelkezéseket léptetett életbe a társadalombiztosítás terén. A rendelkezés értelmében ezentúl a házitanító ls betegségbiztosításra kötelezeti Kiterjesztik a kötelezettséget a niagánKéPÍármüvezetekre, a msgáutiUiárokra s az efféle szolgálatot ellátó és legalább négy középiskolát végzett munkavállalókra. A bi*t©fülott javadalmazásába, munkabérébe nem számit bele a gyermeknevelési pótlék, továbbá a nem rendszeresen élvezett túlóradíj. A rendelkezés értelmében emelték a szoptatási, gyermekágyi és terhességi segélyeket. A táppénzes a felesége után 5 százalék, gyermekei után két-két százalék táppénpótléket igényelhet. Katonai szolgálat alatt szerzett betegségek gyógyítását is vállalják a rendelet értelmében az intézetek. As öregségi biztosítási ágazatban biíloaitésra kötelezettek leltek a háztartási alkalmazottak, a házfelügyelők ós gédházfejügyelők, a hírlapárusok ós birlapkihore dók. Fontra rém » rendelkezésnek aa is, amfefy kimondja, hogy a biztosított BŐ íórjfeewneiéá* •setén aa utána lerótt járulékok összegének Msázalókál vágkislágitóskénl kézi,ez kapja