Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-03 / 149. szám

Általános belvízrendezést Kér a város a fOldmOveiesfigQi minisztertől Csatornák és szivattyútelepek sürgős megépítését kerl a polgármester felirata (A Délmagt/afország munkatársától) A közigazgatási bizottság júniusi ülésén ismét napirendre került a szegedi belvízi helyzet. Wagner Gyula felszólalásában rámutatott arra a kárra, amelyet a vadvízáradás az ősszel és tavaszszal Szeged területén okozott. Felhívta a város vezetőségét, minden eszközzel hasson oda, hogy fl jövőben ne fordulhassanak elő ilyen belvízkárok, mint az idén. Javasolta, intézzen a város feliratot a földművelésügyi miniszterhez a szegedi belvízi probléma általános, szélesvonalú megoldása érdekében. Dr. Tóth Béla helyettes polgármester Wagner Gyula indítványának megfelelően szerdán a következő feliratot intézte báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszterhez: „A közigazgatási bizottság ülésén Wagner Gytila törvényhatósági bizottsági tag szóvátette a környékbeli tanyák' káros belvizeit és a szükséges intézkedések sürgős megtételét szorgalmazta. Nevezett felszólalása kapcsán tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, méltóztassék a szegedi vadvizlevezetés csatornáinak, szivattyútelepeinek elkészítését sürgősen elrendelni. Az évek óta tartó súlyos belvizhelyzet folytán ugyanis a város tanyai lakossága lassankint anyagilag teljesen tönkremegy. Eddig is sokezer tanyai lakóház és gazdasági épület pusztult el, az értékes szöllő és gyümölcsös beruházások rohamosan puszlulnak ki, a szántókat nem lehet megművelni, a kaszálók folyton víz alatt állanak cs elvadulnak. A Halasról és Majsáról lefolyó vizek a szegedi tározókban visszatartva, az egész vidék talajvizét katasztrofális magasságban tartják fenni és pusztulást okoznák. 'A végzetes belvíz-helyzet nemcsak Atokháza és Királyhalom kapitányságokban áll fenn, hanem az összes alsó- és felsőtanyai kapitányságokban, azonfelül a Tisza balparti városi területeken is. Az előadottak alapján tisztelettel kérem Nagyméltós'ágodat, méltóztassék a szükséges intézkedéseket sürgősen megtenni. Polgármester." 2449-cel több a nő, mint a férfi Szegeden 74.958 férfi, 76.757 nő — 11 év alatt alig ezerrel szaporodott a város lakossága — Érdekes számok a szegedi lakásviszonyokról a népszámlálás adataiban (Á Délmagyarország munkatársától) Az év elejéin történt népszámlálás adatainak őszszeáJlitásával most készültek el véglegesen. Az országos eredmény kimutatásait nemrég hozták nyilvánosságra s ebben a statisztikában érdekes keresztmetszete mutatkozik meg Szeged életének. A népesség számának alakulása közvetlenül összefüggött látszólag távoleső eseményekkel is: ilyen például a vadvizáradás is. Szegedi kivándorlók A Szegedre s általában Csongrád megyére vonatkozó uj adatokat igen tanulságos öszszehasonlitani az 191U-es népszámlálás adataival. Csongrád vármegyének 1910-ben 136.7.V lakosa volt, ebből Szeged 118.328 embert nyelt el. A vármegyei lakosságnak a nagyváros íelé való gravitációja tehát már akkor igen szembetűnő volt. Á vármegye lakosainak mai összlétszáma 151.715; Szeged területén 136.37.' lélek lakik. Az arány tehát nagyjából megmaradt. A növekedés a vármegye területén igen csekély: mindössze 14.957 — közel 11 százalék — magában a városban pedig 18.047 személy, vagyis több mint 15 százalék az 1910. évi népszámlálás óta eltelt 31 esztendő alatt. Szomorúbb képet nyújt Szeged lakosságszaporodása akkor, ha az 1930-as adatokkal hasonlítjuk össze. Az azóta eltelt 11 esztendő alatt Szeged lakossága alig több mint ezer lélekkel szaporodott, ami tehát az jelenti, hogy a halálozások növekedése, a születések csökkenése és a Szeged területéről való elvándorlás következtében Szeged szaporulata évenként alig haladta meg a 100 főt. A természetes szaporodás mértékének legújabb adatai némi emelkedést mutatnak: Szegeden 3244 a természetes szaporodás. Ebből azonban le kell vopni a Szegedről elvándoroltak számát, ami 1040 embert tesz ki, vagyis a tényleges szaporodás összesen 1304 fő. Kevesebb a férfi, több a nő Csongrád vármegye lakosságának nemek szerinti tagozódása akként oszlik meg. hogy a vármegve területén összesen 74.958 férfi és 76.757 nő él. Szegeden ez a számarány igy alakul: 66.963 férfi és 69.412 nő, vagyis Szegeden 2449-ccl több a nő, mint a férfi. 1910 óta 7211 a férfiszaporulat, a nőké 10.836. Minden ezer férfira 1037 nő jut Szegeden. Paradicsomi állapot 23.013 lakóház Ha már ilyen behatóan ismerjük a lakosság számának részleteit vizsgáljuk meg azt is, hogy hány lakásban lakik Szeged lakossága. Az országos kép a lakások, illetve házak számának emelkedése tekintetében kedvező arányt mutat. 1910-ben 1,800.000 ház volt Magyarországon. A trianoni csonkaországban a megindult építkezések csakhamar felnyomták ezt a számot s ma már a visszatért területek házait nem is számolva 2,GOO.OOO lakóháza van az országnak, a növekedés tehát 42.9 SZÍ) zülék Egy lakóházra 1910-ben C, 1941-ben 5 lélek jutott. Ennek a jelenségnek örvendetes voltát több körülmény zavarólag befolyásolja. Ilyen például, hogy a koreltolódás következtében a családalapitó, külön lakásra igényt tartó népesség a népszaporodás országos átlagánál nagyobb mértékben gyarapodott számbelileg, vagyis a rendelkezésre álló lakás kevésnek bizonyul, másrészt pedig a zsúfoltság enyhülése nem érvényesül az egész vonalon, mindenütt és minden társadalmi rétegben. Az 1910-es és az 1941-es lakóházforgalom sem azonos. 1941-ben ugyanis minden különálló lakott épületet külön háznak számítottak'. Nem igy 1910-ben, amikor egy telken lévő lakóházakat, vagy lakott melléképületeket egyetlen házként vettek fel az adatok közé. Mindez mutatja, hogy az építkezési kedv nem tudta utóiérni a 'lakásszükségletet. Csongrád vármegyében 1910-ben 25.417 lakóház volt, 1941-ben ez a szám 36.073-ra ugrott. A gyarapodás tehát Csongrád vármegve területén harminc év alatt 10.656 lakóház. Szegeden harminc évvel ezelőtt 15.138 ház volt, ma 23.013 lakóháza van a városnak, a gyarapodás tehát 7857 ház. A magánlakások száma Szegeden 38.010, vagyis egv lakóházra összesen 1.65 magánlakás jut állagban. 'Az összehasonlításból kitűnik, hogy egy lakóházÚÉLMAGYAROKSZAO CSÜTÖRTÖK, 1941. július 3, S Pácolt füstölt fíatai sertéslapocka frissen füstölve, főzve, é§ 1M0m giftmfiiS Ecetes tormával finom, nyersen kapható I i&ff • A PSUgOa ajánlom 163 Rlbizsár Klauzál-tér 3.. Petőfi SáRdor-suflárut 27. ra átlagban 6 személy jut, egy magánlakásra pedig 4. Vagyis mig a magánlakások zsúfoltak, addig nincs megfelelő számú olyan lakóház, amely nagyobb lakótömeg részére biztosithatna megfelelő lakást: nincs elegendő számú városias emeletes épület. Ennek következménye az, hogy a város szétterül, az építkezési kedv csupán kisebb házak készilesében nyilvánul meg s igy a város területén nincs elegendő lakás. És ne felejtsük el végül azt sem, hogy lakóháznak számitották az adatok felvétele 'során azokat a házakai is, amelveK sok esetben már az árviz előtti idők óta őrzik a maguk nedvességét, dohosságát és egészségtelen levegőjét s igy mint adatok szerepelhetnek ugyan a statisztikában, de mint lakások" aligha tölthetnek be szerepet a város lakosságának életében. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ A Kúria érdekes döntése a Koltzer-örökségi ügy ujabb mellékhajtásában fl tábla ujabb bizonyítást fo ylat le és azután hoz Ítéletet a hamisianuzási perben (A Délmagyarország munkatársától) K* évek óta húzódó Holtzer-féle örökségi ügy egyik mellékhajtásában hozott érdekes döntést a Kúria. Az örökségi ügy táblai tárgyalásán kihallgatták - Vida Imre szabómestert, majd a táblai tárgyalás után feljelentést tettek Holtzer Dániel ellen azzal, hogy hamis tanúvallomásra akarta rábeszélni Vidát. A szegcdi törvényszék előtt tartott főtárgyaláson Holtzer Dániel kijelentette vallomásában, hogy nem birta rá hamis vallomásra Vidát, aki önként ajánlkozott vallomástételre. A törvényszék felmentette Holtzer Dánielt azzal, hogy a vád nem nyert bizonyítást A tábla bűnösnek mondotta kf Holtzer Dánielt és háromhónapi fogházra ítélte. Holtzer a bűnösség megállapítása miatt semmisségi panaszt jelentett be az ítélet ellen és így került az ügy tegnap a Kúria Gergios-tanácsa elé. A kúriai tárgyaláson a vádat Misfcolczy Ágoston koronatígyészhelyeltes képviselte, a védelmet dr. Refch Zoltán látta el. A Kttria részletesen ismertette az ügy előzményeit, majd a koronaügyészhelyettes felszólalása után dr. Reieh Zoltán védő kifejtette, hogy nem történt hamis vallomásra való rábírás, amint azt a törvényszék is megállapítottaA Küria megsemmisítette a tábla Ítéletét <?•• új eljárásra utasította. Megállapította döntésében, hogy több olyan homályos kérdés van, amelynek tisztázása~nélkül az ügy nem bírálható el. Az iratok most visszakerülnek a szegedi ítélőtáblához, ahol lefolytatják a Kúria által megjelölt bizonyítást és azután hoznak üf ítéletet. AZ OLVASÓ ROVATA Igen tisztelt Főszerkesztő ürt 'Jü Délmagyarországban olvastam, hogy a Tisza Lajoskörnton egy ház áll teljesen üresen. Ezzel kapcsolatban azt kérném, hogy nekem, feleségemnek és négy gyermekemnek, ha lehet, eszközöljön ki a házban lakást. Szivárvány-utcai lakásomból ki kellett költöznöm ós gyermekeim miatt sehol sem kaptam eddig lakást• A kérdés szociális vonatkozásán kívül városi szempontból sem helyénvaló, hogy egy ház üresen álljon a város egyik legszebb részén. A polgármester urn&k gondoskodnia kellene arról, hogy lakásínség idején minden lakás kihasználható legyen. Igaz tisztelettel! (aláírás).