Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-27 / 170. szám

Szegted képzőművészeié 1k Nyilassy Sándor Szeged kiemelkedő egyéniségű festőművésze: Nyilassy Sándor. A sors kegye, hogy munkálkodását akkor kezdi, mikor leszűrheti két hatalmas fcstőgéniuszunk eredményeit. Munkácsy Mihály es Szinuyey Merse Fal Hagy hatással volt Nyilassy kialakulására, anélkül azonban, bogy bármelyiknek utánzójára lett vblna. 1873-ban született Kora gyermekségétől viseli a tehetség terbét-oroméL Budapesten a mintar3jziskolaban kezdi pályáját Megjárja azután Münchent, Parist. Münchenben 1893-ban IIolló sy Simon tanítványa. 'Hollósy-i korának legjohb növelője, ö maga sosem tudta utolérni önmagát, elképzeléseit Magyarázni, lelkesíteni, tanítani, volt az eleme. Akkoriban, művészi irányt képviselt Párisban ' B a s t i e n-L e p a g e, a 19. századnak egyik legünnepeltebb festője. Ujjito volt, de nem lázadó. A kor Ízlésének leginkább megfelelő. Egyhangúan rajongott érte minden művészi irány képviselője. Elvei, képei és nagy hire eljutott Münchenbe is, hol Hollósy Simon lelkében talált leginkább ..visszhangra. BárBastien-Lepage művészete kompromisszum volt, mindenből egy darab, haladás ós maradás, _ Hollósy csupán azt látta benne, anii művészi elveivel egyezett Ezt tanította hatalmas lelkesedéssel: •A művészet egyedüli hiztos alapja a természet, a szabad természet!* Nyilassyt a szerencse ismét követte. Jókezekbe került. Teleszívhatta magát a levegőről, a természetről zengő művészi hitvallásról. •Leborulni-a. természet előtt* — hirdette Hollósy lázongó élekkel és Nyilassy élete egész munkásságán át leborulva imádta a Természetet. 1894-ben Parisba utazott, a Julién akadémiára. Párisi éve alatt sokat érintkezett Muukacsyv%l. Szeretettel emlékezett mindig vissza, mikor vasárnaponkint Munkácsy fényűző palotájában oaqjdálhalta a nagy mester hatalmas alkotóerejét. Munkácsy val sokat foglalkozott a művészettörtéaelem. Életeben rengeteg gáncs erte, nőm tartották korszerűnek, mert az.ö egyéni művészete nyjn alakult kora ujjitóinak irányelveihez Galériatónosu, aszfaltba ágyazott borongós naturalista kompozícióira! szemben álló Cúrbet realizmusa a francia impresszionisták képeit máranap'Óny hatja at. Munkácsy ízig-vérig magyar fető.akin^k lelkében ni A Iföd komorsága és korának "marói- lélek világi élt, mely művészi attitűdjén orntorjuniszerii orgonabugással zengett Munkácsy művészetének hatását, még legújabb festőnemzedévünk kialakulásánál is észrevesszük; hogyne hatott. volna azokra a művészeinkre, akik a magyar művészi hagyományt Munkácsyn át az ö életében közvetlen benyomásként szívhatták magukba. Nyilassy sem clUclett Munkácsy •közelségében és korába n anélkül, hogy annak hatalmas olapform4zó egyénisége, bonlakozó művészetét no irányította volna. A szegedi muzcuuiban levő •Cigányok* képen, még erősen érezzük a Muukácsy-izt, ő azonban már ismerte Szinuyei Mcrso •Majálisát*, valamint Curbet és Bastigen-Lepage művészetet is. Alakjait áthatják Munkácsy lelki és érzelmi élmeúyü komponáló hatása, ugyanakkor élő szürkéiben ráemlékezhetünk Bastieu Lcpage-ra. Mikor azonban a kép horizontján az ég tisztult színeit látjuk, a vizuális élményektől áthalott Sziunyei Merse Pálra gondolunk. Ne higyjük, hogy Nyilassy a hatások * utánérzések tömegében vívódva elveszti öumagát, vagy. saját, lelkiségére szabott egyéni művészetét meg sem találja. A hatásokra kifinomult művészi lelke rezonál, eredményeket nem dob el felhasználatlanul, dc átszűri azokat. Megemészt-, ve s egybevetve elraktározza magának, hogy azokon tuljutva, lelkiségében felszabaduljon s megalkossa az ő maga művészetet. A milléniuin után két évet, illetve két nyarat Nagybányán tolt. Felrémlik benne a müncheni mult, Hollósy természetiinádata. A nagybányai kolónia fiatalos nagy lelkesedése magával ragadja, bogy örökre hűséget fogadjon a tiszta színek HAVI BUCSUHIA málna*} ciirom* es narancsszörp minden menny iséyhen legolcsóbban beszerezhető ii ftnnsfloi R »ir es liftöiüijérüaís Leesuth Lajos-sugárut 21. Felhívom a "inonteiadók figyelmét arra, hogy a -oriódárok elkerülése védett szükségleteikre! fekcrac gfogdoeLodjanaks 337 harmóniájának, a mindent beborító ádásos napsütésnek. Sikerei gróf András sv Dénes ösztöndíjával kezdődnek. •Vasárnap* c.iraú képét ugy a mükritika, mint a nagyközönség a legteljesebb elismeréssel fogadja. Ez a képe bejárta fél Európát. Mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. Aranyérmeket és sok elismerést juttatott neki. Egy budapesti méltatója a következőket irta a .képről: iVan ebben a képben valami Manet erejéből, a francia impresszionisták hatalmas- természetiuiádásából. Ragyogó szine és csodálatos harmóniája van a képnek, és oly. bámulatosan egyszerű elő-, adása, melyet magyar festőnél alig láttunk*. Ezzel a képével Nyilassy a beérkezett mesterek sorába kerüli. Hazajött Szegedre, hogy nyugalmas • visszavonultságban fessen-alkosson. A festészet minden ágéban egy forma tudással működött. Festett arcképeket, tájat, genre-t. Igazi területe a magyar fold, a magyar levegő és a magyar napsütés volt. Legszívesebben a szabad-, .ban tartózkodott.. parasztjai a levegőn, a napsütésben éltek. — Festészetében mutatkozik valami, kettősség, mikor összevetjük műtermi arcképeit, tájaival, genre-képeivel. Mig az utóbbiakban élt, parászlott. mozgott az élet. s színei játékos kedvvel kergetőztek, addig arcképei akadémikusak, komolyak, kötötek Ez a különös jelenség, hogy Nyilassy más emberré változott, amint elhagyta a napsugarat, érezhető szegedi kortársánál. Hcl1 érnél is. Az, aki a kritika szemszögén nézi tárgyilagos méltatással ezt, talán félremagyarázza és ténvleges , kettősségnek, stilusbizonytalanságnak itcli. Ha azonban 3 kritika szemszögén , tűi. emberi szemmel műhely titkokat is meglátunk, egész más eredményre jutunk. Az arckép, a megrendelés, rfcngeteg kötöttséget jelen*. Nem megengedett vagy elfogadható mentség ez; sajnos emberi .gyarlóságtól non mentes sem a megrendelő, — sem a uiüvészi Kamaráserdő és ax ixmutok kora Hogy Szeged nem lul lármás városi életétől is mentes legyen, kiköltözött kaniaiáserdei villájába. Itt festette azt a a gyönyörű színekbe harmonizált képéi, anielv muzeumunknak egyik dísze, a "Napsütést*. A fények és árnyékok játéka az; hol a meleg szürkéket váltogatják a hideg kékek, hogv a könnyed zöldek és vakító sárgák a szinek szinFoniájúvá nemesítsék a képet. A világháború szomorú vége, s a már óltalánosap emiitett anyagi süllyedés Nyilassy piktúra ját is ingadozóvá telte. Eddig a sors kegyeltje volt, festhette nyugodtan szép álmait, élhette disztingválta® uri eletét, anyagi gondoktól mentesen. A háborút követő idők gondtól terhessé tették az .ö világát is Amit életében eddig sosem tett, kényszerül megalkuvásokra is. Hogy pénzszaga gondoktól továbbra is távoltarlhassa magát, néha áruba bocsátotta művészetét. A pénz sosem érdekelte, volt belőle bőviben, elél te, szétosztogatta. Igénytelen; sorsával megbékélt ember volt, tlc nem birla látni környezetében a nélkülözést. A húszas évek szomorú ideje rákényszeritelle arra is, hogy parvenü igényeket kielégítsen. Nem egyszer magam hallottam, mikor képét — mondjuk a birkanyájat nem zöld réten, hanem a Tisza partján elhelyezve kívánták vagy aliboz ragaszkodott a mégrendelő, liogy a sétáló falusiak csoportjában pár gyerek is szerepeljen... Éhben az időben állítja ki l'csten a • Vclésnézök* képét, amit megvásárolt a főváros, képtára részéi'c. A fővárosi kritika változatlan elismeréssel fogadta. Ennek elleuérc a húszas évek muyészi forrongásában már nem kapta meg azt a jelentős helyét, amit megérdemelt. A Különféle izmusoktól megzavart műértő közönség sem tudott már tiszta képet nyerni az igaz művészetről. A progresszíveket, sokszor forradalmárokat kétkedve fogadta, viszont régi, kipróbált mestereiről is elhitte a maradiság, korszerűtlenség vádját Pedig a korszerűség nem egyetlen igaz értékmérő. , Erre az időre esik a művészet sarlatánjaiiiak előretörés®. Pál tehetséges művészünk külföldi iniutúra bcelgabajodva a teóriák labirin usál'a, keresi az uj művészéthez vezető utat. A tehetség kk-erletezjk, a féltehetség pedig pénzre éhesen aasználja ki a közönségnek, az uj művészetet vá*' ró hitéi Jó idóbe telik, mig végre legujabbkoi i jó művészeink hatásáé?; a művészet kilöki' élőrdiejt. Jén íz abssobjj .festőíség idejs; Egry Józzef, Bernát Aurél. T) et-kc rics Gruli A kiemelkedően nagy tehetségű é\ ludásu Szőnyi István; hogy helyet teremtsen jelenlegi momt* mentális muvézsetünkuek. Szcgedep még sokkal rosszabb vylt a helyzet, mint a fővárosban. Ide a. hivatott kísérletezők nem jutottak eL A város közönsége művészi folyóiratokból értesült a képzőművészet vdjudásáról. A sarlalánok sem a modernség álarcába® lopták magukat közönségünk szeretetébe, hanem vándormukercskedők ütést romboló giccseiben. A város polgárai szép utáni vágyukat örököl* ték, de uiüvásárlásokkal ki uciu elégíthették anya-* gi helyzetük silánysága miatt Hogy mégse ásítsanak üres falak sivár otthonokban, megragadtak az alkalmat, hogy fillérekért díszes keretnél béni képnek titulált Ízléstelenségeket vegyenek. Nyilassy utolsó éveit is megkeserítette hiv»tatlan embereknek büntetőtörvény balárain moagő képutánzatai. A lcgszemérmetleiiebb módon másolták Nyilassy képeit, bogy vele a nagyközönséget megtévesszék. Szegény öregedő mester sokszor panaszkodott emiatt: »Törvényeink a festészetnél nem biztositják a szerzői jogokat*. Családtalan magányos ember volt, aki a gyermekek utáni áliitást, tanítványok sokaságával szerette volna pótolni. Tanítványt, művészi örökösöket kiránt Ha egy-egy tehetségesnek látszó fiatal került közeiebe; felcsillanó lelkesedéssel tudott róla beszélni. Aggódó figyelemmel kisérte minden mozdulását. Magyarázott, figyelmeztetett óvott Tudott reszketni szellemi fiaiért, bógy a^ok eltéve* lyednek a müTészet szerte ágazó ösvényein. Mikor állami ösztöndíjjal FönjáUa utaztam, bucsulatogatást tettem nála. A szegény jó •piktorral* akkor beszéltem utoljára. Mennyi szeretettel biztatott, mennyi szeretettel figyelmeztetett. Elutazásom utolsó percében levelet kaptam tőltt, amely igy szólt: • Biztos vagyok benne, bogy az örök és szent városbau meg fogja találni a piktúra örök és szent igazságaihoz vezető utakat. Szerettei öleli Nyilassy Sándor. 1933 okL 16c AÜS félévre rá halott volt A jó ipiktor* eltávozott, bogy az örök mez&» kön álmodjon tovább a szőke Tiszáról, az egyszerű tápéi házakról, jókedvű iegényekről és lej* nyakról.,, Heffer Ödön Nyilassy művészetétől nem lehet különválasztani a nála 6 évvel fiatalabb Hellcr ödön művészetet. Kortársak, egy utat jártak. A kezdet nála is Budapest, utána München és Páris. A müncheni •Lohengrim-kávéház lelkes szónoka; Hollósy Simon az ö félénk, — kissé ijedt egyéniségébe is beoltotta a természet imádatát. München előtt Bécsben tanult, portréfestőiiek ijidult. Galéria-tónusaira áldásos hatást gyakorolt llollosy magával ragadó lendülete. Nem találta meg hazánk festészetének formát adó lényegét Munkácsyban. Magával ragadta Paris- festészete. A francia impresszionistákat 1 asztotta 'művészi atyjául és forrongva, nyugtalanul keresett uj utakat, uj lehetőségeket A budapesti születésű llcller ödön az Alföldön. Szegeden talátta meg célkitűzéseinek terepét. Nyilassy lelki elmélyedéseken alapuló magyar művészete akkoriban teljesedett ki, önkéntelen hatást gyakorolt a művészetet vizuálisan látó Hellcr re. Tápén tartja műtermét; művészi célja a Ievegö-napfcny és a nép. Baslicn-Lcpago-batás nem érződik rajta, közvetlen természetszemlélettel fest. Alapjában fcstcsi elve a naturalizmus volt; arcképcin nem is szabadult ettől, de genreés tájszcmléletében az impresszionizmus, néha a neoimpresszionízinus dekoratív egységre törekvő hatását is megtaláljuk. Hogy naturalizmusától végleg megszabaduljon, eldobta festekeine kjorcszét és kobalttal, cinóbcrrel, nápolyi sárgával komponált. Nagybánya kék egét s művészi lelkesedését sosem felejti el. Rövid élete a keresés cs nagyotakarás jegyiben telik el. Heller ödön idegenből jött, dc megsejtette at alföldi lelket és tele volt lelkesedéssel a magyar művészetek iránt tl'eiuosTárv József Xh\ pintének nem ellensége, fqomráf is szeren nővenulinst io*qaszt Kapható tpiudec fÖerarüzletbea receptkősy-wsi együtt.-; NÉGYSZEMÉLYES EBÉDADAG esst 44 RiiéH Ahab'*d;plemi'v'a! kitüntetett msí^ar talalreárv