Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-27 / 170. szám

f J é g szekrény eH | Permetező és mező- | 2ománcozo1t jutányos árban gazdasági gépek edények Legolcsóbban Bruekner vasudvarban ilámtuh***, —yrwj. i n rbanj bolond világ, Istenem!* kiált fel a korabeli tollnok... Azóta nagyot fordult a világ. Ma már senki sem ütközik meg a •földből előtörő, kékszínű lánggal égő folyadékon*, sem a kutyatulajdonosok engedelemcéduláján, de még a vaspálcákon sem, amelyekkel néhai Stephenson ur teiekálozta a világ útjait... Viszont kevesen akadnak, akik elhiszik, hogy a lelkiismeretes és fürge riporter utánajárt a grossen-bontzaui ördögnek s talán még interjút is csinált vele... CSANYI PIROSKA. átalánybiztosltás keretében biztosíthatja legolcsóbban! Beszélgetések a szegedi fákról II. A szegedi erdők törtenetéből Szeged 142.000 holdnyi területéből 8000 liobi az erdő és ebből a régiek elpusztulása, kiirtása, sokszor leégése ulan 7000 holdnál többet Kiss Ferenc ültetett be. Hogy mi volt itt a múltban, arról rengetegei ind az erdők apja, biszen ismer minden lat is, nemcsak minden adatot. — Balla Antal hites földmérő 1779-ben térképet készitett a külső területekről s ebből kitűnik, hogy csak a jelenlegi Kissor elnevezés alatt ismert részen volt három holdnyi erdő. Sehol semerre más fásitas. Nagy nevezetesség-szántba mehetett akkor minden csemete, hiszen a térképrajzoló azt is feljegyzi, hogy ez »Kajla fája«, amaz pedig > t'óth iája*. iVedres István. Dugonics András mellett a régmúlt Szeged legnevezetesebb fia, állandóan sürgette a fásítást, hogy megkössék a veszedelmes homokot. (1789-ben Kistelek is védelmet kért a kegyúr Szegedtől, mert házaikat az ablakig elárasztja a homok.) Kifejtette az is, hogy ha erdeje lesz a városnak, nem szükséges, hogy »a Bakonyiak Kaesikát. ekéket, szekereket, a biharmegyei oláhok tsónakokat, vályúkat, a Békésiek Kaszanyeteket. villákat, az Aradiak Teknyőket. a gömöri tótok Vedreket. Dézsákat szállítsanak*. (Ma már Szegeden. Főleg Dorozsmán, készítik akácfából az országszerte hires homoki kocsikat.) Vedres vetette fel először az erdő nélküli alföldön »Magyar -Brdösz Oskola* felállításának szükségességéi. Közel száz évvel később. 1883ban meg is nyilt az Erdői Szakiskola. Elsősorban a nyárfaféléket ajánlja, mert kitűnően fogamzanak s a legalkalmasabbak a siványok elfojtására. A már megfogott területre aztán "lehet fenyőt iiltelni. Nagy irodalmi munkássága mellett állandóan ostromolja a Tanácsot is. mire 1790-ben VoiFerd József polgármester előterjesztésére kimondták, hogy •minden házas gazda két esztendőnként 100 darab fát az Tngeniw által kimutatandó helyen, tavasszal mindjárt, elültetni tartozzon.* de felveti a Tanács azt a kérdést is, »neni jó volna-e a Privátusok között bizonyos helyet a végte felosztani, hogy azt ki-ki a maga számára a fáknak különféle nemével beültetni köteles legyen?* A LEGRÉGIBB ER.DO, Wnolyről okmányokban említés történik, a Maty partján leve Tevőre (fő-éri) erdő, valószínűleg a torok uralom alatt pusztult cl. InneD szállítottak az alsóvárosi barátok templomának födélfáját a XV. században. Egy másik erdő a Szil tér partján terült el. Maradványa 1799-ben — egykorú írás szerint — csak >70—80- öreg la, koruk a honfoglalás idejében szereplő hősnőjének mai korához basonlittatik*. A város környékén az árterekben is volta s Szegednek erdei, erre a csőszöknek a 18-ik század elejeről való eskümintájából lehet következtetni Abban a csősz megesküdött a többek közt arra is, hogy -az erdőkre és a füzesekre* is vigyáz: A legrégibb, okmányokkal is igazolható, mesterségesen ültetett erdő a Dugonics Antal polgármester által telepített füzfadugványokból létesült 1760-as evekben Felsővároson. Mária .Terézia rendeletére Szegeden tölgvmakk-vetések történjek. — ez a Makkos erdő eredete. Nagysága 1822. ben még huszonkét holdat tett ki. A kommünben irtott ki végleg a fa-ébes lakosság, Az első telepítésből azonban máig i» megmaradt egv kocsányos tölgy. — Ha elmegyek mellette, mondja Kiss Ferenc, akinek ezt a sok és még elkövetkező adatot köszönhetjük, mintha most is hallanám az árvíz miatt oda menekült emberek segélykiáltásait Akkor ínég több régi nagy fa volt. ágain lesték a népek a mentőcsolnakokat. 1790-ben telepitette Vedres István a Sziltér partján »Etelka erdejé«-t, 6000 füzfadtigványról, Dugonics András tervezete szerint. Csak a neve maradt meg, az egyik közelfekvő utcát azonban Etelka-sornak kivják ma is. Voltak azonkívül természetes uton települt füzfaerdö a Boszorkányszigeten, Szeged Felett a Maros és a Tisza mentén. (Lásd a ma is használt elnevezéseket: »Vesszős«, •Nagyfüzfás*.) A város 1805-ben szánta rá magát a nagyobbszabásu erdősítésre főleg feketenyárral, iiizf a dugványokkal, de megpróbálkoztak mással is. Kétszázötvenhold területet erdősitett igy be Pil; lich József tiszttartó, a későbbi erdöinspektor, :gen kiváló szakférfiú. 1808-ban már nagy deputáció vonul ki Csengeléie. feltekinteni az eredményt. Egykorú irás igy sorolja fel aezen a Tsengelei Siványon elültettetett és megfogan! két esztcndőbeli fáinak Summás Eaistromát. amint következik*. •Eperfa fiatal agátzfa Vad körte s alma Tölgyfa Nyirfa Szilfa Fűzfa íiözgő Nyárfa" 82 421 152 18 21 15.78 83568 286.899 Öszveséggel: 372294 1816-ban már 2,408.787 fát tartottak nyilván, ebből 2/425.586 darab a nyárfa. A talált fák száma 2508 holdnak felel meg. Az ákáckultusz még nem fejlődik, nyilván rosszul választották meg számára a talajt, vagy nem sikerültek az ültetések. Visszaesés is van, mert az 1808 évbeli 421 darabbal szemben nyolc év után csak 100 maradt. — Valószínű, mondja Kiss Ferenc, hogy nem merték a mozgó homokba ültetni, pedig itt nagy sikert értek volna el. A mult század harmincas éveiben telepítették a Müller, Tabán, Sutka, Cédulás, Száraz, Bagynr és Rocska erdőt Felsötanván, továbbá Alsótanyán a Kazi-erdöt. Ezek területét 30 év lejárta után íz erdők kiirtásával bérbe adták. Ma termőföld. A Kazi-erdöt 1885-ben irtották ki, szöllüt ültetlek a helyébe. Az erdősítési munkák ezután meglehetős szakszoriiségjgel TolytalS, különös megemlíteni való sokáig nincs, a kezelésen kivül mással nem törődtek. 1854-ben kap a város Fendt Antal erdőmester személyében hozzáértő szakembert, aki Pánczer József föerdészszel és Vedres János erdőfelügyelövel (Vedres István fiával) kezdi meg az erdősítést. Az erdők területe hamarosan 7341 holdnyi lesz a s»¥;edi és 102 hold a tápéi határban, MÁSODIK KORSZÁK Az erdősítések második korszaka 1865-beu kezdődik a csengetei erdőben erdei fenyők telepítésével, dc magánbirtokokon is megindul a munka. Atokháza kapitányságban a szabadkai eredetű Magyar-család a Süvegbokor nevű Hüllőben 209 hnlri homokot ültet be. nagyobb részt csnnioros-nvárfával, de ákáceal is. Az erdő ma is megvan. Ugyanekkor keletkezeti a ma már Ottömftshöz tartozó kb 260 holdas erdő Magvat Imre kúriai biró nevéhez Fűződik telepítésének -mléke. Nagyrészt akácos Magvar Imre oda is lepiettclte magát kedvenc erdejebe, erdei es téketefenyők őrzik az almát. Rókabögyösön Krisztin Pál telepített igeu sovány homokon 97 hold erdőt. (Később ezt kiirtották, ma kadarka terem a helyén.) Ez a korszak kezdi megbecsülni az akácot Tölgyünk alig van, mert kevés az olyan talaj, mely a tenyészetének megfelel. — 1868-tól 1873-ig mintegy 26u0 üold fciég jókarban levő erdőt telepítettek, mondja Kiss Ferenc. Ekkor egy leltár szerint a felső részen van a Müller erdő 57, a Tabán 15, a butka 26, Csöngőié 379, a Códiulás 58, a Száraz 21, a Bagyur 1, a Rocska 97 holdnyi területen. — Az alsorészen a karahomoki erdő § hold, Gerencsér 147, Ruki 553, Mérges 495, Pálfy 370, öttömös 550, Csórva 413, Ásotthalom 1907, Rívó €57, Körösér 261, Süveg 201 és Kazi 71 holdon. •Ezen erdők nagyobb része annak alig mondható, mondja az 1873. évi polgármesteri jelentés s hasznot a városi tár részére is keveset hajtanak*. Az 1879. évi erdőtörvény már magas szakképzettséget kiván s Szeged is állami kezelésbe adja erdeit, évi bért fizetve a kezelésért és a művelést munkálatok teljesitéseért. 1866 január 1-én jelentkezik a szegedi polgármesternél Kiss Ferenc erdcsz a ezzel kezdődött meg az uj korszak. Legelső feladat volt az üzemterv elkészítése, majd jöttek a vágások 20 éves vágásforgóval, 30 évessel, a szükség szerint; előkészítették a tatajt a mesterséges erdősítések számára, megállapították a folyton változó homoktalajok minőségét, szakadatlan kísérletezés, tanulmányozás folyt, valóságos uj honfoglaló munka. Kiss Ferenc ideje javarészét az atföldi talajéletnek, a talaj javításának szentelte s írásban épp ugy. mint élőszóval, elérte azt, hogy kezdeményezése nem csak hazánkban fejlődött magas tudományos lókra, hanem Svédország után már Németországban i» igen nagy fontosságot tulajdonítanak neki. — A homokos talajon vadon élő növényeket a természet, mondja Kiss Ferenc, olyan nagy mértékben felruházza a létfeltételükhöz szükséges szervekkel, hogy tápanyag- és vízszükségletüket a legnagyobb akadályok legyőzésével is megszerzik. Miután ezen tulajdonságukkal » fákat túlszárnyalják. egyúttal legnagyobb ellenségeikké válnak. Ezl a létért való harcot csak ugy fordíthatjuk az ültetés által egyensúlyában megbolygatott facsemeték javára, ha az ültetés előtt a talajon élő növényeket eltávolítjuk. Ezért szüksége* az előzetes talajművelés a homokon. Ez aztán már olyan magasrendű tudomány, annyi a részlete, hogy feltétlen szakismeret kell hozzá és részletezése nem tartozhat a napisajtó körébe. Kiss Ferenc munkálkodása vetette meg alapját a tanyán most már igen szépen virnló gyümölcstermelésnek is. Még Darányi Ignác* miniszter rendelte el a gyümölcsfa-iskola létesítését. Ez Szegeden a bilisiesi tó melletti 12 holdas területen született meg. Eredménye, bogy ma már van Szegeden sikulai. aranv-parmen. Moos-páratlan. jonatbán. törökhálint alma; kajsziba rockból magyar legjobb: körtéből Vilmos, téli esperes, vajkörte: cseresznyéből cobnrgi és germersdorfi; meggyből pándi és szentesi, őszibarackból Vezerle, korai Alexander, Olga királynő és szögi duránci, szilvából besztercei és nagy zöld-ringló, dióból félpapirhéjn sebeshelyi Szö'ő perme'ezö szerek. Rézgálic ftia'ósáqi utalványra). Alumiaiumsulfá*. Cinksulfát továbbá kénpor, Dornianl Wasb, Neodendrin. bernyéenyv. sebkátrány. mindenféle nttvényvéde'mi szerek. olajok, lestókáruk megbízható és olcsó bevásárlási helye az 53 éves KAPDOS f e sték Üzlet iZEtíLD. VALÉRIA TÉR t 063 l