Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-27 / 170. szám

Kis kacsa, kacsa . 300 CV-t-S- VZÖCHIfclt. CS Uj.t4.it* Mfóu Uéuc-Wuuiítfj* t DS L M A G Y AR OH !5 Z A 6 iYASARNAP, 1341. JULIUS 27 3 (A Delmsgsarország muukatá-rsától) Julius •égen, augusztus elején valamikor, talán uctu is olyan régen javában uralkodott a. kacsa^zezon... Ilyenkor szúlettek a megdöbbentő és hihetetlen — s ínégis, csodálatos tomegpszikolúgiai jelenség! — szájról-szájra adott történetek. Ki ne emlékeznék még a Loehhéssi szörnyre, amely belekig, sőt hónapokig tartotta izgalomban az egész világ sajtóját. Nyaranta jónéháxiy ökörfejü gyermek született itt, vagy amott, valamelyik nemlétező, istenhátaiiíögötti faluban. Hármas, négyes, ótös, vagy batos ikreknek se szeri, se száma uein volt És az a legérdekesebb a dologban, hogy a nyájas, de tulhiszékenynek nem mondható olvasó valósággal falta ezeket a hireket s kedvenc olvasmányának értékmérője az volt, hogy minél csodálatosabb, minél hihetetlenebb legyén a történet, amit a nyári hiranyagtííány miatt verejtékező újságíró kénytelen-kelletlen feltálal a szórakoztatására. M( a hírlapi kacsa? Régmúlt idő, talán igaz sem volt,.. Ma, amitor zeng és forr a világ körülöttünk s az újságÍrás tüzesszekere kétszázkilométeres tempóban száguld az események nyomában, elnéző tnosolvlyal gondolunk ezekre a kedves, gyermekesén naiv s mégis oly őszintén érdekes icsodabogarakra*. Hadd álljon iU belőle néhány példakép, mint az újságírás lclünt hőskorának szellemidétés«.-is L'egelsősorban is mit jelent ez a kifejezés, hogy »blrlapi kacsa.. ? A »Honderü« 1846-i évfolyama a következő szakszerű meghatározást közli róla: 3C'am^rdttafc(nev'w a francia az olyan cikkekai, amelyek a le> égőből lévén húzva, fillentési kategóriába- tartoznak:.. E meghatározást elfogadhatjuk, mint ahogy elfogadta az ^Életképek* szerkesztője: . (F r a n k e n b u r g Adolf is, aki 1846-ban. folyóirata julius 25-i számában nem •-eresebb, mint 5ó darab hirlapi kacsával kedveskedett nyájas olyasóinak. Ezek közül a kacsák iözül Trőcsányi Zoltán kitűnő könyve: a íMagyar régiségek és furcsaságok- a következőket közli, mint ma is élvezhető nyári Aaesaaiiliekeli: , — Az Életképek szerkesztője gyönyörű villát iipittet magának a János-hegyen, — közel a hóidhoz... • — Egy előfizető az újsággal meg volt eléged— Egy szegény ördög elvette principálisa szakácsnéját s meg most sem kapott — hivatalt. — Bizonyos hivatalnak személyzete három egyénből áll s egy sem áskálódik a másik után. — Valaki jólékonycélra adakozott s nem kívánta, hogy neve a hírlapokban nyilvánillassék t — Egy járásbeli paraszt a íliatjánk végén nem említette szolgabiráját... — Egy fiatal író igen nyájasan köszönt bírálójának. Két elsőrendű színésznő egy színháznál — v legjobb barátságban él és egy ik sem jön ki akkor, amikor a másikat hívják.., X. Y. orvos már három hónapja gyógyít sgv beteget s ez még most sem halt meg... Végül — mint utolsó hirlapi kacsát megemlíti Frankenburg szerkesztő, hogy ce cikkéből egy betiit sem töröltek ...» Gáztámadás, kecskefeiü szörny és eqyéb „hasznos mulatságok" — 300 évvel ezelőtt Érdekesebbek azok az eredeti szemelvények, amelyeket 300 évvel ezelőtt megjelent német lapoéldányok közöltek az akkori csodálatos és ma persze hihetetlenül hangzó újdonságokról. Ezekben a hirlapi kacsákban) — amelyek kétségtelenül minden kcsóbbi nyári kacsasültek ősei —, sz » legcsudálatosabb, iiogy —-maga-a cikkíró is hitte... Ez ugyanis félreismerhetetlenül megérzik a kacsik-cikkek stílusán s meggyőző eroű kódésén. íme néhány érdekes példány az őskacsákboi: »W)en, 30 Martié. Prcesburg felett a napokban egy tüzes sárkány óra khosszat vesztegelt az ég boltján. Ez a levegő megmergezését idézte elő- (Yqch Ord. Zeitung, 163S.) Mi volna ez, ha nem a gaztáraadás víziója — 300 év előtti fantáziával színezve...?! vHirlik ríitl»?t»- »><•ntÁígga! twiHzti FraiiLiaeriiitL'an. hegy márciusra a pápai szék megürül és- ennek következtében többen, akik hitelt, adnak e jövendölésnek híresztelik azt is, hogy minekutána a pápai német nuneius Kötőben volt, ott egy német asztrológus a napa haie|j,irét akkorra jövendölte, amikor üstökös csillag lesz és szörnyszülött jön a világra. Mondják, bogy Rómából érkezők beszélik: a pápa rendeletbe adta Mediciekoek, bogy nyomozzák U azon nőket, akik gyermeket várnak legalabb két éie és ennek nincs. láttatja. Ezeket elő fogják állítani, mert fel lehet tételezni róluk, bogy monstrumot hoznak a világra, — írja a Berliner (Ordinari und Postzeitung 1865-ben. A kacsuhirek terjedésének nagyszerű példázata... »Antorff die 20 febr. 1628. Amsterdamból nagyon megbízható jelentés szerint ottan egy sas meg cgv oroszlán mindjárt a város felett egymással harcbakeveredének. Hosszú küzdelem ntán a sas átharapta az oroszlán gégéjét és megölte. Ezt sok ember végignézte. (Kcchle Ordinari Zeitung München, 1628.). Roppant megbízható jelentés olyan eseményről, amit sok ember végignézett! »London, die i. M^i. Dublinből jelenleg csak annyi jelesebb hír érkezett, hogy ott valami árva bűnöst felakasztottak és a baratai engedelmet kértek eltemetésére. Ahogy be akarjak engedni a sírgödörbe, hát egy sZercsak magához tér. Csakhogy ezt sajnos megtudta a hatóság is — s másnap megint felkötötte szegényt...* (Sönt. Poslilion, 1687.) De olvashatunk az 16'27-bcn megjelent Wochentliche Ordinari Zeitungban olyan híradást is, amelv kecskefejü szörnyről szól. A szerencsétlen szörnyszülöttnek szarva lévén, ördögi csemetének tekintették s azon folyt a vita, hogy mrgégessek-e, vagy eltemessék. sÉgessűk meg — mondottak a városatyák —, hátha még segít rajta!« Levél a másvilágról, szerkesztői üzenet és „pontos utánajárás"... Másvilágról érkezett levelet hozott a posta Hallótól félmérföldnyire, Limbeck község papjának 1687-ben, a Sountagische Merkurii|sz bergení jelentése és jólértesüitsége szerint. Ama bizonyos fimbecki pap a szószéken prédikálás közben levelet vett elő — igy szól a jelentés — és elmondotta, hogy azt a tisztítótűzből kapta, majd felbontotta és elolvasta. A levélben az állott, hogy jobb lesz a hívőknek rendesen a templomba járni, inert most is több ezer lélek szenved a tisziitótüzben a községből, hát ez nem mehet i?v tovább! »A pap nagy ékesszólással bizonygatta, hogy a levél csakugyan a másvilágról jött irja a kitűnő értesültségü újság —, de most a tömlöcben ül, mig ki nem vallja a bíróság előtt, hogy hova való postán jött neki ez a levél é8 kicsoda a postás, aki a kezébe adta?* Az a szerkesztői üzenet sem érdektelen, amit az Anklainban megjelent íReiation Cőnrier* között ugyanebben az esztendőben. A szerkesztő; üzenetek gyöngye igy hangzik: sóhajára, hogv a Sclatioti Conrier 17. számában emiitett ördögjárás felől értesítsük, közöljük, hogy pontosan utánajártunk az esetnek. A dolog sajnos nagyon is igaz, a Grossen Bonfzan (ide egy mérföld) község egyik lakában Karácsony óta csakugyan többször is látták a sátánt. Olyan ruhában jár, mint valami fűszeres, vagy patikussegéd, zöld posztó kötőt visel, szeme failériiagyságu, arca szőrös, mint a szamár bőre. laiba elől olyan, mint a tehéné, hátul meg körmös. A generál superintendens főtisztelendő nr már odarendelt néhány prédikátort, hogy hi'ha tudnának beszelni a fejével. Majd elválik mi tesz az eredmény. Akkor majd tudatjuk*. Különös tünemény, elövi-(járatos hatóság A sSonnt'agische Fa ma* irja 1690-ben! »Genf, die 13 Octobrie 1690. Siam követé nagy kísérettel utazott keresztül városunkon. A követ kövér és mivel háromszor akkora feje van, mint idevaló embernek, a hatóság plakotákkal tiltotta el, hogy várandós asszonyok nem mehetnek ki bámulni az utcára, amig a követ itt tartózkodik*. Minden jótétlélek reménvli, hogy a genfi asz» szonyok be is tartották a hatóságok szigorú tilalmát ... minden kor böszke a tataimányára, arí rbi ad hírt a .-.Harsi s KülfóHí Tudósítások: Diana - sósborszesz oripft tOLÚjeCOÜtCl WAAlfU, fadortAÖli Os oküfódi DIANA $6sborszesz '// A A MdétcüMf ttoP. lS23-ban. A közel 120 éves magyar újság megírja, hogy Angliában s ujabban nálunk is a »«*« brs szekerek által való rlőbbszállitás: csodálatos gyorsasággal vitetik végbe... iLondonból 21 óra alatt 15Ö0 utazó kotsik szoktak megindulni, tnelyek közül 300 vas-ragé tollakon függő Postá-koísi, amelyek oly sebesen járnak, mint a nyíl, — irja a lap, majd igy folytalja: i Bizonyos Stcphenson nr gözkotsít készíteti és igsn elmésen rendelte el. A kotsit* a.k:t» előre, akár hátra kedve szerint indíthatja é? olyan szaporán megy, hojy 10 Anglus mérföldnyire egy óra alatt halad!* Ycgül megírja a lap, hogy a »kofsik* vaspálcákon szaladnak, amelyeket a földhöz cöv ékezték s zárójelben méltatlankodva megjegyzi, hogy; rf'sak nem akarja Stepbenson ur ilyen vaspálcák kai tfletüölelni az utakat!?* Ugyancsak cgv régi magyar újság hiletlenked ve ir bizonvos folyadékról is. amely »Az Ornsv Birodalom Baku-tarloníányában a földből előtört s meggyújtva robbanásszerű, kékszínű láníaai éj:.* A közleménynek ^Különös tünemény* citref adták az akkori újságírók és odasorolták a óvári kacsaként elkönyvelt jHasznos Mulaiaáar'-k> ko/.é, a yCserelK. -rak* cimü rovatba. A cindaV" garak kőzött szcr»pelt egyébként .az'a sboi*«d rendelet* is, amelynek értelmeben a áFí Paael-kanton l-«tvatula<,,'>»e.«-.*-*- ik .«!•» :•--1.-. lat* k-eiktt kivál'amok a bdtó.-.agok-.rrt! .ItPti