Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-24 / 167. szám

A két ház együttes bizottsága megegyezett a házassági javaslat módosításában Ma az alsd- és felsőház plénuma elé terjesztik a javaslatot ( D £ L M A L CSÜTÖRTÖK. Budapest, julius 23, A képviselőház és a felső­ház igazságügyi és közjogi bizottsága állal kikül­dött l&ű tagu együttes bizottság szerdán délelőtt 10 órakor Töreky Géza elnökletével a felsőház üléstermében ülést tartott. Bocsáry Kálmán és Bezerédj István is­mertette a képviselőház, illetve a felsőház állás­pontját. Ezután a képviselőház részéről vitéz Bárczy György, Maróthy Károly, gróf Es­terházy Móric országgyűlési képviselők, a felsőház részéről Ravasz László püspök és G> z a p i k Gyula veszprémi püspök felsőházi tagok szólaltak fel. Ezután Bárdossy László mi­niszterelnök újból összefoglalóan ismertette a kor­mány álláspontját. Esterházy Móric javaslatára az együttes bizottság ezután 24 tagu albizottságot küldött ki, amely azonnal összeült. Al albizottság háromnegyed 3 óráig tartó ta­nácskozásán Bárdossy László miniszterelnök is mindvégig résztvett. A tanácskozás befejezté­rel az albizottság a szövegező bizottságot küldte ki, amely a 4 órára összebivott együttes bizott­ság üléséig elkészült munkájávaL Az együttes bizottság ülését 4 óra után Pé­cby László elnök nyitotta meg újból és Bocsá­ry Kálmán előadó ismertette az albizottság ja­vaslatát, amely a következő: A törvényjavaslat uj cime: A házassági jogról szóló 1894:31. te. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvé delmi rendelkezésekről. Aa aj ». f: Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. Zsidónőnek külföldi állampolgárságú íem zsidóval kötendő házassága nem esik a jelen szakaszban megbatározott tilalom alá. A jelen pa­ragrafus alkalmazásában zsidó az, akinek leg­alább 2 nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagja­ként született, úgyszintén tekintet nélkül szárma­zására az, aki az Iraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek 2 nagyszülője született az izraelita hitval­lás tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjakért született és az is maradt és emellett mindkét szü­lője házasságkötésük idejében keresztény hitfele­kezet tagja volt. Az Ilyen személynek azonban nem­csak zsidóval, hanem o'yan nem zsidóvá' is tilos házasságot kötnie, akinek egy, vagy két nagyszü­lője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kí­vül született gyermekekre is alkalmazni kell, ha It a természetes atyja anyakönyvvezető előtt, vagy közokiratban magáénak elismerte, vagy az atyai elismerést a bíróság megállapította. Atyai elismerés hiányában a házasságon kivül született az a gyermek zsidó, akinek legalább egy nagyszü­lője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az; akinek csak egyik nagyszülője született az iz­raelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidók­kal egy tekintet alá. ha ö maga keresztény hitfe­lekczet 'tagjaként született és az is maradt és emellett az anya a gyermek születési idejében ke­resztény hitfelehezet tagja volt. Zsidónak a jelen tőrvény haálybalépése után kötött házasságából eredő leszármazó! is Zsidók, tekintet nélkül arra, bogy nagyszülőik mely bitfelekeaet tagiaként szü­lettek. A jelen paragrafusban fogialt tilalom meg­szegésével kötött házasságok tekintetében a zsi­lókkal esik egy tekintet alá az is, aki keresztény bitfcJekezct tagjaként született és az is maradt és emellett mindkét szülője házasságkötésük idejű­len keresztény bltíeiekeaét tagja volt és nagyszü­lői közül Csak kettő született az izraelita hitfelo­keset tágjaként. A jelen paragrafusban foglalt ti­lalom ellenére kötött házasságból született gyer­mekek is e zsidókkal esnek egy tekintet alá. Az izraelita bllfelekezétbe a jelen törvény hatályba lépése után áttért olyan személy, akinek a jelen paragrafus értelmében tilos lett volna zsidóval házasságot kötnie, ha az izraelita hitfelckezct tagjaként kőt házasságot, a zsidókkal egy tekin­tet alá eső személy marad akkor is, ha utóbb ke­resztény hitfelekezet tagjává lesz, A jelen parag­rafus rendelkezései nem érintik az 1Ö9LXXXI. tc.­nek azokat a rendelkezéseit, amelyek külföldi há­zasulónak Magyarországon kötött házasságára irányadók. Az igazságügy miniszter különös mél­tánylást érdemlő okhol kivételesén felmentést ad­hat a jelén paragrafusban foglalt tilalom alól nem zsidó és ólyan zsidó között kötendő házasság te­kintetében, akinek csak két nagyszülője született aa izraelita hilíelekezet tagjaként és ő maga ke­resztény hitfelekezet tagjakónt született, vagy éle­te 7. évének betöltése előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett és mindkét esetben az is maradt Ezt a rendelkezést a házasságon kivül született gyer­mekre is alkalmazni kelt Az új 15. szakasszal vétséget követ el és 3 évig terjedő fogházzal, hivatalvesztéssel és po­litikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével büntetendő az a zsidó, aki magyar honos, tisz­tességes nemzsidó nővel házasságon kívül ne­mileg közösül, vagy aki magyar honos, tisztes­séges nemzsidó nőt házasságonkívüli nemi kö­zösülés péljára a maga, vagy más zsidó számá­ra megszerez, vagy megszerezni törekszik. A cselekmény bűntett és büntetése 5 évig terjed­hető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése, ha 1. a cselek­ményt csalárdsággal, erőszakkal, vagy fenye­1941. július 24. getéssel követte el- 2. Ha a cselekményt hoz­zátartozó, nevelésre, tanításra, felügyeletre, rá­bízott, vagy neki alárendelt személy ellen kö­vette el. 3. A cselekményt akkor követte el, ami­dőn a nő életének 21. évét még nem töltötte be. 4. A cselekményt annak ellenére követte el, hogy a vétség miatt megbüntették és bünteté­sének kiállása óta 10 év még nem telt el. Abban a tekintetben, hogy a jelen paragra fus alkalmazása szempontjából ki zsidó, ille­tőleg ki nem zsidó, a 9. paragrafus rendlke­zései irányadók. Az ebben a paragrafusban meghatározott bűncselekményekre az 1878:V, t.-B. 7. papragrafusának a rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttes bizottság 3 tag kivételével, tehát majdnem egyhangúlag elfogadta az albizott­ság fenti javaslatát. Az elfogadott javaslatot csütörtökön a felsőház és a képviselőház plénu­ma elé terjesztik. ÚJSZEGED FELTÁMADÁSA Husz év előtt szabadult fel Újszeged és a torontáli háromszög a két és fél­éves — szerb megszállás alól (A Délmagyarország munkatársától) Meg­álltunk a szürkertthás katona előtt, felmutat­tuk a szükséges átlépési igazolványt, amely bi­zonyította, hogy hídontúli lakosok vagyunk. Aztán pár lépés után — diákkorunk minden csúfolódó kedvével. — visszafordultunk és nyelvet öltöttünk — a határi felé. Hiába fogtuk szaladásra a dolgot, utóiértek a nehézcsizmás lábak és karunkon, hátunkon nagyokat csattant a bikacsök. Ez történt abban az időben az Újszegedre vezető közúti hídon. Odaát, Szeged „rózsaluga­sában" szerb katonákat szállásoltak el, szerb uralom alatt volt Újszeged. 1921-et írtak . . . Néhány hét múlva éppen húsz esztendeje lesz, hogy Újszeged felszabadult a szerb ura­lom alól. Rendkívüli ertekezlet a városházán 192L augusztusában egy napon gyors érte­kezletre hívta össze a sajtót dr. Aigner Károly főispán- Közölte aa újságírókkal, hogy augusz­tus 18-án a katonaság Janky Kocsdrd tábornok vezetése alatt zenével átvonul Újszegedre haj­nali négy órakor- A magyar katonák a Rudolf­térről indulnak, a kivezényelt századokkal együtt lépi át „Újszeged küszöbét" a város pol­gári hatósága is, hogy a katonai parancsnok­sággal együtt átvegye a felszabaduló Újszege­det. Újszeged átvételével egyidőben történik meg a szerbek által kiürített tor.ontáli három­szög átvétele is. A területet a magyar csapa­tok megérkezéséig egy megbízott ántánt tiszt veszi át s ő adja át a magyar (csapatok pa­rancsnokának Újszegedet és a torontáli hárfiiu­szöget­Másnap, amikor már egész Szeged ujjongva várta, hogy a magyar haderő bevonulhasson Újszegedre s végre megnyíljék a lezárt híd, a lapok rendkívüli kiadásban közölték, hogy Újszeged kiürítését 18 órával elhalasztották. A szegedi körletparancsnokság — mint a rendkívüli kiadás közölte —, a következő hiva­talos táviratot kapta: „Grosset angol ezredes szerint a szerbek ed­dig a kiürítésre purnngigt nem kaptak, ezért a komplikációk elkerülése végett Grosset ezre­dessel megállapodtam, hógy a hadműveletedet 48 órával eltoljak. Soós tábornok". oucsu 1919-ben ... Az elhalasztott, de mégis közeli átvételről másnap a kővetkezőképpen emlékezett meg. a sSze­ged„ cimü lap; — Nemcsak az illetékes polgári és katonai ha­tóságok, hanem a város egész közönsége szivre­pesve várja Újszeged felszabadulásának közeledő óráját. Somogyi Szilveszter polgármester volt az utolsó, aki 1919. februárjában, kemény téli idő­bén bucsut mondott az elszakított városrész la­kosságának. Ekkor vették Újszegedet szoros zár alá a szerbek. A polgármester a közeli viszontlá­tás reményében búcsúzott az ujsregediektől. Ak­kor az a hir terjedt el Szegeden, hogy emiatt a polgármestert a szerbek odaát letartóztatták. A hir nem felelt meg a valóságnak, csupán annyi volt igaz a dologból, hogy Somogyi az utolsó percig ott volt az ujszegedi magyarok között, akik könnyekig meghatottan lestek a podeszta aj­káról a vigasztaló, biztató szót. Alig volt ideje Visszatérni a szerb őrségen keresztül a városba. Felszedett sinele, szétbontott járványkórház.. . <— Azóta nehéz küzdelmekben leltek a hónapoR és az évek. holnap hajnalban ismét Újszegeden le­szünk,'hogy a hü lakosságot keblünkre öleljük. Az eddigi értesülések szerint Újszeged és Szeged kőzött hamarosan helyre áll a legteljesebb köz­igazgatási harmónia. A posta, a telefon és egyéb szolgálatot már hétfőre beszervezik _ írja tovább a lap. A hídon hamarosan lefekteti a köztiti vil­lamosvasút részvénytársaság a felszedett sineke* és remény van rá, hogv a vilinmo-forgalom is ha­marosan megkezdődik a hídon át. Itt említjük meg azt is, hogy dr. Wolf városi tiszti főorvos a ta­nács megbízásából holnap szintén átmegy Újsze­gedre. Meg fogja tekinteni, hogy a járványkórház tájéka hogyan is áll tulajdonképpen. Mint ismere­tes, a szerbek még a tavasz folyamán lebontották az uj építményt, a palflköveket és faalkatrészeket elhurcolták. Csupán a járvánvkórház mellett levő kolérabarakkot hagyták meg, amelyet a főorvos most át fog venni. Valószínűleg ide helyezik át a szegedi járványkórházat, amely utóbbit viszont az egyetem céljaira fognak használni.* Ezzel a híradással egyidejűleg közölték" azt: is a lapok, hogy »a kormány rendelete értelméhpn Sipos Kálmán, a szegedi törvénvszék h. elnöke, Újszeged. Szöreg. Deszk. Fereneszállás, Kiszom­bor. Kübekháza. Ó- és UjszenMván valamint Klá­ráiéivá községek területére kihirdette u statáriu­mot, Virágesos vasárnapi hatna! Augusztus 21-én, vasárnap ébredt Ujs/ege'd » felszabadulás hajnalára. A háromórai harangszó­ra már talpon volt sz egész vá«>6. Egyszerű mun­kásemberek. előkelő személyiségek, fejkendős né­nikék és »cifra kalaoo* nri dámák* sokasaira lep­te el a híd körnvákét Mindenki látni akarta, ha osak távol rét fs Újszeged feltámadását A Rndolf.téren táborozott a katonaság. Már szombaton éjjel kívezénvelték a Rudolf-térre a csapatokat, amelyek állandó rfadókészültséstíen várták uó átvonulási ielként megadandó tromb'-

Next

/
Oldalképek
Tartalom