Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-19 / 163. szám

4 DGLMA6YX1I0BSZK6 SZOMBAT. 1941. JULTITS 19 képviselői részére lehetséges lett volna a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadása A püspök ezután arról beszélt, hogy a megke reszteltek között nagyon sok olyan van. kit nem lehet újjászületett embernek nevezni. A keresztény származásúak között is van sok ilyen, de természetes, hogy sokkal több a zsidóság között, amely az egyházak hibája következtében minden má* szempontból, csak éppen nem lelki szempontból vélt kereszténnyé. Ezeknek kereszténnyé tételét kell az államnak is szolgálni és ebben az egyház mindenkor támogatni fogja, ö a magyar vérből az ötven százaléknyit sem dobná el, ba fajvédő volna. Püspöktársainak és a református egyház Főgondnokainak nagy többsége nevében kijelentette, hogy a házasság keresztényi voltának nemzeti szempontból való megítélésénél döntök csakis a lélek és a szellem normái lehetnek. — Ez a javaslat törvénnyé válása ésetén maga után vonná a házasságon kivül együttélők tömeges elszaporodását, általában az ország lakosságának megkeresztelt és meg nem keresztelt rémében és az annigy sem erős lábon álló erkölcsiség njabb romlását és éppen azoknak a vérkeveredéseknek ellenőrizhetetlen folytatódását. A javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök ebédszünetet rendelt eL A délutáni vita A felsőház délutáni ülését báró Rudvánszky 'Albert alelnök délután 5 órakor nyitotta meg. Folytatták" a házassági törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját Viczián István általánosságban, elfogadja a képviselőház által módosított javaslat szövegezését, Kapy Béla evangélikus püspök hangoztatta, hogy nem fogadja el a javaslatot, mert ellenkezik az egyház hitvallásával. Kiemelte, »zt, hogy a kérdésben az a beállítás tapasztalható, hogy az, aki a törvényjavaslatot megszavazza, a nemzet iránt hazafias kötelességet teljesít, ellenben az, aki meggyőződése szerint a javaslattal ellentétes álláspontot foglal el, a nemzethűtlenség és a nemzet exisztenciális érdeke ellen váló hűtlenségnek gyanújába kerül. Ennek a lehetőségét is el kell hárítani magunktól és ki kell jelentenünk felelősségünk teljes tudatában, hogy mi, akik elvi okokból nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megszavazzuk ezt a javaslatot, éppen olyan forró szeretettel, önfeláldozással és szolgálatkészséggel szeretjük hazánkat, féltjük nemzetünket és munkálkodunk törvényhozói tisztségünkben a nemzet Jobb jövendőjéért, mint azok, akik ebben a törvényjavaslatban a nemzet, egyik exisztenciális érdekének biztosítását látják. Az állam odaáll az egyház kapujába és az egyház számára megállapítja azt, hogy kiket részesíthet házasságkötésben és kiket nem. Az egyház kell, hogy ezt sérelmesnek találja. De lehetetlenné teszi számunkra ennek a törvényjavaslatnak elfogadását az a körülmény is, bogy nem a zsidókról, hanem keresztényekről van szó. Az ítélkezés és a tiltó rendelkezések nem azokra vonatkoznak, akik zsidók, hanem azokra, akik név szerint, lélek szerint és vér szerint is keresztény egyházuk valamelyikének közösségébe tartoznak. A javaslatot nem fogadja el. Orsós Ferenc szerint Magyarországon legfujjobb 3 faj él: a kaukázusi, a zsidó és a ci gúny. Ezért kéri, hogy a javaslatot terjesszék ki a cigányokra is, a javaslatot egyébként a képviselőház által elfogadott formájában elfogadja. Szabó János hangoztatta, hogy a magyar faj,védelem szempontjából szükségesnek tartja a javaslat elfogadását. Ezután Uadoesiey László igazságügy miniszter válaszolt a felszólalásokra. Kijelentette, bogy a 9. szakasz valóban kényes problémái vetett /el. Felvetette mindenkelőtt az egyházak állásfoglalását, amely szerint keresztény és ke fceszlény. házassága tekintetében nem szabad faji alapon kü'bnbséget tenni. Elismeri, hogy •zzel kapcsolatban emberiességi aggályok merülhettek fel, mert hiszen a szónokok is rámutattak arra hogy a kereszténnyé lett zsidók 'igen ie Jelentós számban, akik nemcsak Külsőleg keresztények, hanem valóban keresztény lelkiéletet élnek. A miniszter mélyen átérzi, hogy ilyen szempontból valóban lehet olyan gyéni lelki meghasonlás is. amelyet fájdalom nélkül bírálni és sajnálkozás nélkül foglalkozni. nem lehet. Nem ismerheti el helyesnek azt a megállapítást, hogy a javaslat tömegtragédiókat, okoz, mert a javaslat nem akadályozza meg a keresztény zsidót abban, hogy kereszténnyel házasságot kössön. A keresztény vallású zsidók ezentúl is éppen úgy fognak ke reszténnyel házasságot köthetni, mint eddig, természetesen olyan kereszténnyel, akiket a javaslat nem érint. Legjobb meggyőződése szerint azonban a fajilag vegyes házasságok kötése nem kívánatos, sőt káros és veszedelmes. Nem lehet tagadni, hogy a házasság révén a zsidóság a maga különleges lelkiségét és szellemiségét, amely idegen a magyar nemzettől, belevitte ezekbe a rétegekbe. Az 50 évig tartó asszimilációs kísérlet nem vezetett jóra, ennélfogva át kell térni a teljes disszimilációra. A keresztény egyházak állásfoglalását mélységes tisztelettel fogadja és természetesen nem szándékozik azzal vitdbaszáihji. Hozzátette, bogy gondosan mérlegelték a törvényjavaslatot abból a célból, hogy a kitűzött szándék veszélyeztetése nélkül minél kevesebb fájdalmat, úgynevezett tragédiát okozzanak. Báró fíadvánsjau alelnök ezután elrendelte a szavazást. 'A felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául 53 szavazat ellenében, 65 szavazattal elfogadta. A 3. szakasz tekintetében »l elnök elrendelte a szavazást, amelynek eredményeképpen a 9. szakaszt az együttes bizottság által javasolt új szövegezésében 50 ellenében 77 szavazattal szitttén elfogadták. Ezután Khueti-Héder.váry Károly kérte az igazságügyminiszt'ert. hogy a végrehajtási utasításban gondoskodjanak arról, hogy a házasságkötésnél szükséges különféle irományokat könnyebben lehessen beszerezni Radocsay László igazságügyimniszter kijelentette, hogy a kormány a lehetőséghez képest igyekezni fog* megkönnyíteni az igazolást cs nem fog minden esetben okiralos igazolást követelni. A 16 szakasz első bekezdését az együttes bizottság szövegezésében fogadta el a felsőház a képviselőház határozatával ellentétben. A szavazás megtörténte után bejelentette az elnök, hogy a felsőház a törvényjavaslatot « részletes tárgyalás során az együttes bizottság, által javasolt, módosításokkal fogadta cl. Eként a módosításokhoz leendő hozzájárulás táljából a házassági törvény módosításáról szóló javaslatot visszaküldik, a képviselőháznak. Ezzel a napirend tárgyalása véget ért. A felsőház legközelebbi ülését szombaton délelőtt 11 órakor tartja a következő napirenddel: Az ig^ságügy? bizottság jelentése, a törvényhozói összeférhetetlenség szabályozásának előkészítése céljából kikiildendő bizottság 20 tagjának mecrválasztása. Az ülés fél 8 órakor ért véget. koldus a Utó előtt, Wit csontig átUaiapia a>z awzonty Utxíi (A Dclniagyators/ág munkatársától) Humoros részletekben bővelkedő tárgyalás folyt le pénteken dr. Ujváry István törvényszéki biró előtt. A tzsöriölődő vádlottak* fajtájához tartozó öregember került a biróság elé súlyos testisérléssel terhelten, mert a vád szerint a mull év novemberében négy helyen a csontig átharapta Halász Szabó Istvánná kezét. Páli Mihálynak bivják, idős kora miatt most már állandó munkaalkalma nincs, koldulással tartotta fenn magák Állandó lakhelye sem volt, az ország különböző részein lakó hozzátartozóinál húzta meg magát. Ügyének táigyalásán semmi sem tetszett neki, mindenre volt valami zsémbes megjegyzése, közbeszólásai sokszor élénk derííltséget keltette. Rabruhában lépett a vádlottak padja elé, ahová fegyőr vezette, tekintve, hogy az öreg három hete vizsgálati fogságban várta, hogy ügye a biróság elé kerüljön. A pénteki tárgyaláson a birónak arra a kérdésére. hogy hol lakik, a következőket felelte: — Fegyházban! A biró felvilágosította, hogy nem arra kíváncsi: jelenleg »hol kapott átmeneti elhelyezést*, hanem hogy hol volt bejelentett lakása. Erre meg azt válaszolta, hogy Magyarországon. _ Szokott-e inni öreg? — kérdezte tovább Ujváry biró. — Nem én soha! — volt az önérzetes valasz. — Nem azért, mivelhogy nem szeretném^ hanem hogy gutaszél ért... A biróság ezután eléjetárta a vádat az öreg sürü közbeszólása: közepette. A vád szerint november másodikán Szentesen megjelent Halász Szabó Istvúnné házában és koldulni akart. Az asszony nem tudta mit akar az erőszakosan viselkedő öregember, ezért felszólította, hogy azonnal hagyja el a házat. Erre az öreg nem mutatott hajlandóságot, sőt a feléje lépő asszonyra támadt és botjával többször a vállára és a karjára sujtott. Amikor pedig Halász Szabó Tstvánné megfogta a karját és kiftílé tuszkolta a tornácon, hirtelen elhntározássrAÉcsontia: harapta az asszonv kezet és csuklóját X kiáltozásra kiszaladt a szobából Halászná leánya, aki anyjával együtt azután kiindította az öregembert a ház kapuján. A harapott seb elmérgesedett. Halásznét hetekig kezelte az orvos. több. mint egv hétig feküdt magas lázban. — Hát igv történt-e ez örea'' — kérdezte a biró. — Mán hogy tőrtént véna ipy? Nem vagyok én veszett kutya! _ jelentette M mérges hsnson Páti Mihálv Majd azt hangoztatta, hogv talált volna ő fiatalabb nÖBEemélyt is, akibe beleharapjon. — Erre nem vagyunk kíváncsiak — figyelmeitette a biró, majd azt tárta eléje, hogy a rendőrség .előtt beismerte tettét, miért akarja most » biróság előtt letagadni. Ezt a harapást rúmrágalmazták — mondta konokul Páli Mihály. — De ha nagyon akarja, akkor fogja rám a tekintetös biró ur is... Végül inégis csak beismerte. De ez a beismerés egyszerre elpárolgott abban a pillanatban, amikor a biró azt kérdezte Halásznétól, hogy biztosan felismeri-e a vádlottban azt az embert, aki megharapta? Az asszony — aki egyébként erősen nagyottball s kihallgatása során nem egyszer homlokegyenest más választ adott, mint amit kellett volna" a biró feltett kérdéseire —, lassan körüljárta Páli Mihályt, akt minden mozdulatát dühös tekintettel követte. Végül kijelentette, hogy 0 az, .ilyenforma volt*. Több se kellett Páli Mi hálynak. Egyszerre visszavonta a beismerést és határozottan állította, hogy nein is lehetett ő, mert az utóbbi időben nem is járt Szentesen. — Nem is az .utóbbi időben* történt ez az eset _ mondta Ujváry biró —, hanem tavaly novemberben. Akkor harapta meg maga az asszonyt és ütötte meg a bottal... . _ Se nem foggal, se nem bottal, de még csak szalmaszállal se bántottam! Nem is üsmeröm! — vágta ki a vádlott, mint aki nagyon biztos a dolgában. — Akasszanak föl, ha én vótam! — mondta végül. — Ha igy tagad, az lesz a vége — szólt feléje a biró. mire az idős vádlott rávágta: — Ugyan ne ijeszgesse mán az embörf, no!,.. Több tanú kihallgatása után végre meghozta a biróság ítéletét, amelyben bűnösnek mondotta ki Páli Mihályt sulvos testi sértés vétségében s 22 nápi fogházra ítélte. — Ez sok! — jelentette ki Páli Mihály Ítélethirdetés közben. — A kiszahott büntetést —, FoMatta a biró — a vizsgálati fogsággal' kitöltöttnek vette. — Így mán jó! — egvezett bele a vádlott. A/ itélcthen az ügyész is megnyugodott. — No most már haza is mehet öreg. máskee ne harapjon, hallja-e?! — mondta neki búcsúképpen a bt ró. — Nem harapok én — Ígérte mea, majd a la«su kihnktntás közben még egv ntnlsó mérges pillantást vetett Halász Szabó Istvánné felé — Ennek nem köszönök, mer ugvse hallja intett Halászné felé, aztán >ltiint a kijárat mögŐH