Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-18 / 162. szám

I Szép fogait megcsodálI jak, La azokat Lelkesen | I ápolj a. Használja napi szájápolásához fj az ODOL k f/l tubus ára P 1-15 f/2 tubus ára P —.74 Muwkástakésokai, hévházakai I épiisen a város az OTI szegedi millióiból Tervekei, megoldási a siociólis, egészségvédelmi és városfejlődési kérdésekre A szeőedi k§Mra 0 szegedi felsőiporiskola felfestését kérte 'Á szegedi kereskedelmi és iparkamara május végén előterjesztéssel fordult a kultuszminiszterhez és azt kérte, hogy a szegedi állami felsőipariskolában az 1941—42. tanévre további két gépészeti és egy elektrotechnikai osztályt állítsanak fel. A kamara kérelmét azzal indokolta, hogy a szegedi felsőipariskola az elmúlt években is rendkívül nagy látogatottságnak örvendett. Fokozódott az iskola iránti érdeklődés akkor, amikor a gépészeti osztály mellé elektrotechnikai és vegyészeti osztályt állítottak. Az elmúlt év őszén azonban az történt, hogy a felsőipariskolában felvételért jelentkezőknek nagy többségét elutasították. Az, elutasítás nemcsak azért történt, mert meglehetősen szí* Sörú felvételi vizsgán a jelentkezők megfelelni nem tudtak, hanem azért is, mert csak rendkívül korlátolt számban vehetett fel az iskola jelentkezőket. Közel 100 jelentkezőt utasítottak el. Most, amikor a Bácska visszatért, még fokozottabb érdeklődés mutatkozik a Délvidék egyetlen felsőipi)riskolá.ia iránt. A most felszabadult területek az elszakítás előtt is állandóan Szegedet, látogatták Valószínű, hogy ez a helyzet ki fog alakulni a jövőben, tehát a legközelebb megnyíló iskolaévben is. A kamara előterjesztését megküldöfte az Iparügyi miniszterhez és az iparügyi miniszter 1 kamarához intézett leiratában a következődet mondja: „A kéréssel kapcsolatban megjegyzem, hpgy a szegedi iskola fejlesztését magam is 'célszerű nek látom A szegedi állami felsőipariskola fejlesztésével kapcsolatban többízben tárgyalást folytattam a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral és a tárgyalások eredményeképpen szerveztetek meg a vegyipari középiskolai tagozat, amely a szegedi és környéki ipari pá* lyára törekvő ifjúság ipari képzését je'entősen elősegíti. A felszabadult délvidéki területekről felsőipariskolákba törekvő Ifjúság felvételeinek biztosítására vonatkozólag megemlítem, hogy a pécsi fémipari szakiskolánál a jövő tanévben gépészeti és villamosipari felsőipariskolai osztályok kezdik meg működésüket, amelyek a felszabadult délvidéki területekről jelentkező tanulóifjúság felvételét szintén első fogja segíteni", — mondja végül az iparügyi miniszter leirata. Elsötólitós: este 8 öra 30 A lakóházak ós egyéb épületek, valamint a járóművek elsötétítését pénteken, 18-án 20 óra 30 perckor kell végrehajtani. Az elsötétítés hajnali 4 óra ő percig tart. (A Délmagyarország munkatársától) Nemrég foglalkozott a Délmagyarország azzal a problémával, hogy miért kapcsolódik bele a város gazdasági életébe az OTI Szegeden összegyűlt vagyona? Miért kerülnek az OTI-milliók a budapesti központba s miért nem segítenek megoldáshoz olyan szociális kérdéseket a város életén belül, mint például Budapesten, vagy Pécsett és Debrecenben. Rámutattunk arra hogy az OTI országom vezetőségében meg-van a hajlandóság arra, hogy Szegeden használja fel megfelelő befektetés keretében az öregségi, rokkantsági biztosításból és betegbiztosításból összegyűlt összegeket, azonban konkrét terv hiányában mindeddig nem került sor arra, hogy az OTI-pénz valóban itt töltse be 1 rendeltetését. Pedig, hogy mennyi megoldásra váró probléma merül fel az OTI-vagyon felhasználhatóságával kapcsolatban, annak illusztrálására elég közölnünk, egy hozzánk érkezett levelet, amelyet egyik olvasónk írt: Egészséges munkáslakásokai! „Mint a Délmagyarórszág régi olvasója, bátorkodom megírni azt — szól a levél —, hogy az Önök lapja által feltett kérdésre, hogy t. L hová kerül az OTI szegedi pénztárából évi kétmillió pengő, feleletet adnak az arra illetékesok. Ez a válasz azonban mindeddig nem látott napvilágot. És sokak nevében hálásan köszönöm, hogy a Délmagyarország foglalkozik ezzel a kérdéssel. Nyolcgyermekes családapa vagyok, két éve keresek Szegeden megfelelő lakást. De bárhol jelenek is meg, amint kiejtem azt a szót, hogy nyolc gyermekem van, akkor már nem is kiadó a lakás. Kénytelen vagyok ilyen körülmények között családommal együtt egy olyan nedves, penészes lakásban meghúzódni, amelynek veszedelmére helyesen mutatott rá a Délmagyarórszág cikke. Azt az 011 még nem vette figyelembe, hogy itt, Szegeden a munkáscsaládok a lehetetlen lakásviszonyok miatt a legnagyobb veszedelemnek teszik ki az egészségüket, a gyermekek jövőjét. Az OTI nyissa DH'g előttünk is a pénztárcáját és adjon kölcsönt a szegénysorsú munkáscsaládoknak is. Nem ingyen kérjük, hanem bizonyos idő múlva történő visszafizetésre, hogy az így kikölcsönzött pénzből mi olyan házat építhessünk, ahol nincs kifogása egyetlet háziúrnak sem a nagy család ellen. Ez igen szociális ténykedés lenne az OTI részéről s ha ezt megtenné, nagyon sok beteg kisgyermek válna egészségessé, sokkal kevesebb lenne a tüdőbajos ós sokkal jobbak leiyaének a jövő kilátásai. Ha pedig ezt ilyen formában nem lehet megoldani, akkor építtessen ax OTI munkáslakásokat, ahol emberhez méltó körülmények között, tiszta, egészséges levegőben, napfényben élhetünk a családunkkal együtt." Igy szól a levél. Rámutat olyan problémára, amely már régen megoldásra vár Szegeden'4 a sokgyermekes, szegénysorsú munkáscsaládok lakáskérdésére. H szegedi építkezések 'Á háború előtt erőteljes magánépítkezés indult meg Szegeden. Ez egyrészt a tőke vállalkozó kedvére, másrészt pedig arra mutatott rá, hogy volt magántőke. Ha ma megvizsgáljuk a tőkefront lehetőségeit, meg kell állapítani, hogy a nagyméretű, városias építkezés szinte eltűnt Szegedről. A külső területeken kis, család részére elegendő házak épülnek a rendelkezésre álló kisebb tőke eredményeként. Ez magával hozta,' hogy a város területe szétterült. Hyen körülmények között a város betöltötte azt a területet, amely az érilő városnak rendelkezésére állt, holott a nagy árvíz után a Tisza Lajoe által felfektetett városépítési tervezet a körtöltésen belüli területet egymillió lakossal biró városra kontemplálta, H külvárosok A mai Szeged tehát a maga másfélszázezer lakosával olyan terüloten helyezkedik el, amely egymillió lakót is befogadhatna. A városias Minden külön értesités helyett. Fájdalommal jelentjük, hogy Kelen Hugó 32 éves korában elhunyt. Ma, péntek délután 4 órakor temetjük a zsidó temető cinterroéből. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Részvétlátogatások mellőzését kérjük.