Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-08 / 129. szám

8 • D e L M A G Y A ft o R S l A G VASÁRNAP, 1941. JUNIUS 8 nak nyilvánította a vásárt. A Himnusz hang­jai ntán a megjelent előkelőségek végigjárták a vásár területét, elragadtatott hangon nyi­latkozva a látottak felett. Délben a Hungáriá­ban ebéd volt. Délután a miniszter és felesége, Tukats fő­ispán és felesége, Pálfv polgármester és fele­sége, Rainer kamarai elnök, Demény kamarai főtitkár, Széchenyi kormánybiztos kíséretében megtekintette a Nádor-utcai turista- és diák­szállót. A turistaszállóban Skultéty Sándor fo­gadta a minisztert és kíséretét. A miniszter a szállót raegiiyitottnak jelentette kt A vdsór nirei Vasárnap közel 2000 látogató érkezik Bácská­ból a vásárra, akiknek érkezését már előre je lezték Szabadkáról. Zentáról. Magyarkanizsáról és Újvidékről. A vásár tartama alatt mindennap gyorsvonat índnl Budapestről Szegedre. A gyorsvonat reggel 7 óra 25 perckor indul Budapest-Nyugati pálvaud­varról és Szegedre 10 óra 41 perckor érkezik. Szegedről visszaindul 6 óra 26 perckor és űuda­pestre érkezik 9 óra 41 perckor. A közellátási miniszter az ipari vásár tarta­ma alatt a vásár területére felfüggesztette a hús­talan napokra és az egytál ételre vonatkozó kor­látozásokat. Az MFTR 17-én, Űrnapján és 15-én vasárnap, kellő számú utas jelentkezése esetén hajnalban óbecsei indulással külön hajójáratot indit. A hajó Zentán, Adán, Moholon és Magyarkanizsán is fel­veszi a jelentkezőket. A menettérti jegy Magyai­kanizsáról 4 pengő, a többi helyekről 5 pengő. Kamarakeraieií Ipariestaleti ^rfeheiteí A szegedi kamara délelőtt 10 órai kezdettel tartja kamarakerületi ipartestületi értekezletét. Az értekezletnek külön jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy arra a bácskai ipartestületek is szép számmal jelentették be részvételüket. Az iparügyi miniszter képviseletében B ó z s i r g Béla miniszteri műszaki tanácsos fogja a délvidé­ki kiküldötteket üdvözölni. Kocsondy Gyula miniszteri biztos megnyitója után kerül sor a gazdag tárgysorozatra. Az egyes pontokat Dob­sa László igazgató, Szeghalmi László tit­kár, Demény Alajos főtitkár és Lehel Pál fo­galmazó ismertetik. Az értekezlet után a Hungá­ria-szálló nagytermében közekéd lesz. Jégszekrények nag$ vétiasxiékban ^ * M m Zománcedények, háztartási cikkek, evőeszközök legolcsóbb beszerzési helye i3F3if€# § A m%P Széchenyi-tér 44 szám. (Városi hérhóz) 2ői A Uií$> íz a <zsit úl{a A Uözettátás egyik éonhas i^nUzakas-za : a U&mtágáUid, — A Uii/éyzést&t a Uüt&Uázig és az aíuasziáiy (A Itelmagyarország munkatársától) Mindnyá­junk elsőrendű erdekeil érinti ilyen komoly, taka­rékosságot követelő időkben a közei látás vala­mennyi szervének hibátlan működése. Látogatást tettünk Szeged egyik nagyszerűen berendezett, immár 37 éves múltra visszatekintő közellátási szervénél: a közvógóhidon. Megnéztük, hogyan dolgoznak és tartalékolnak gyomra szá­mára s felkutattuk, hol van a napjainkban oly sokat keresett Hús. » Évente 4-5 ezer marha, 50 ezer sertés, 30 ezét birka ... Ahogy leszálltunk a közvágóhíd előtt a villa­mosról, a tágas kapun hatalmas teherautó fordult be csöndes, türelmes, tarkaszőrü állatokkal — A vágóhidra viszik őket.. _ jutott eszünk­be a sokat emlegetett refrén, a következő pilla­natban szembetaláltuk magnósat a közvágóhíd vezetőjével: dr. Beck Aladár igazgatóval. Kész­séggel vezet körül a tágas csarnokokban, ahol a munka lázas üteme lüktet. Négy nagy várócsar­nok van: az elsőben a marhákat és borjukat, a másodikban a sertéseket, a harmadikban a lova™ hat s a negyedikben az apró marhákat intézik et szinte pillanatok alatt. Első, ami megfogta a lá­togató fantáziáját bogy milyen semmi az élet; egy röpke perc, egy mozdulat, egy suhintás, vagy késdőfés és ami az imént még mozgott; élt, nem egyéb mint mozdulatlan, párolgó bustőmeg ... — Évente 4—5 ezer darab marba 48—50 ez*r sertés, 7—8 ezer borjú, 9—3 ezer ló, 15—39 ezer darab bárány és birka kerül levágásra nálunk — magyarázza Beck igazgató, miközben belépünk az egyik vágócsarnokba. Kocsik zörögnek a cemenlpadozaton, a magas­ban csigák nyikorognak s mindenütt a munka ve­zényszavai harsognak. Kissé csuszamlós a járás, fehér szandálcipőnk óvatosan lépdel a síkos kő­kockákon s a levegőben valami párás illat száll. A mennyzetről csigákon függenek a kettészel I, felnégyelt borjutestek, ügyes mestérkezek szab­dalják hasogatják a párolgó hust és a szabály­szerűen feltrancsírozott hentesárut a csigákon áttolják a szomszédos hűtőházba. — Nálunk éjjel 3 órakor kezdődik a munka — mondja vezetőnk egy kis büszkeséggel hangjá­ban ma kissé elkéstünk: hajnali 5 órakor kezdtük a vágást A naö már magasan jár s beomlik fénye a j csarnok hoszukás ablakain. Itt már órák óta elol­doznak, taglóznak, vágnak és szeletelnek Szeged gyomra számára... Éppen az egyik hatalmas, szomoruszemü jó­szágra kerül sor. Egy pillanat a tagló lezuhan s bele sem telik egy félperc, az elkábitás után bo­szorkányos gyorsasággal átvágott ütőérből elfo­lyik az élet... A földön fekvő hnstömeget fel­akasztják egy csigára s a munka többi része már a levegőben folyik. Igy gyorsabb, higiénikusabb. A német és francia vágórendszer — A mi esarnokrendszerünk német mintára készült még 1904-ben — meséli az igazgató, mi­közben átmegyünk a sertésvágócsarnokba. — A német vágórendszer külön csarnokokba csoporto­sítja a marhákat, sertéseket, lovakat stb.-t. A francia rendszer talán könnyebben ellenőrizhető és tartható hiigénikusan: fülkerendszert alkalmaz­nak s minden állatot külön fülkében vágnak le. Szállítási gyorsaság és a munka egyöntetűsége szempontjából a német rendszer jobb, bár az egészségügyi ellenőrzés ennél nehezebb Megtudjuk, bogy a levágott jószágot mielőtt feltrancsíroznák, egészségügyi ellenőrzésnek ve­tik alá. Mi történik azzal a hússal, amely nem egészséges? — Egy részét, amely nem fertőzőké.pes ttt, a vágóhídon pároljuk, azután a hatósági szék ki­árusítja. Ilyen kiárusítás minden szombaton van, amennyiben ilyen husunk akad. A színeződés, vérbomlás, borsók a, vagy idült giimőkór esetén a párolás, veszélytelenné teszi a hust a élvezhető [Vrsze ilyen hus azért még sem kerül i» é»zár­*yékbe, csupán itt. a hatósági szék árusitjo 00 — 70 százalékos árkedvezménnyel 4- /—2 fokos hőmérséklet — turnusban. . . A sertcsvágócsarnokbati éppen egy tömpeot ru, 168 kilós bácskai roangolieáf görgetnek a Itá bitó hidra. Türelmesen várakozik szegény mind­addig. amig a nyakába két leingó. gyámoltalan füle mellé nem szorítják a villamos kábitó-olfiót. 45 Voltos ár®m szalad keresztül a kövér Irsten.. majd az oldalajtó lecsapódik és a mangclira rá­gördül a rácsos vágóhidra Itt szúrják nvakába a kést és a párolgó életnedv lassan lecsörgedez Tartós ondoiaias hajfestés tökéletesen, felelősséggel §iáníai-úriés Dugonics-téi 11. l? hölgytodrásznál Tel. 14-51. a tárolóba. A sertésvért Budapesten értékesitik, (pari célokra használják fej. Egészen újszerű a sertésbőr lenyuzása. Eddig koppasztották a sertéseket, most azonban, bogy a sertésbőr is nemzetgazdasági célokat szolgál, csak a fejét a hátsó részt koppasztják, a törzsről pedig lefejtik a bőrt, amelyből cipőfelsőrészt <| talpbőrt készítenek. A megnyúzott sertés olya"; mint valami három részből összerakott újévi marcipán-malac nagyított kiadása ... Innen a hűtőházba visz az utunk. Már előcsarnokban megcsap a hűvös levegő, a júniusi melegből hirtelen téli hidegzónába kerülünk. Plusz 2-3 foknál magasabb hőmérséklet nem "* bet a hűtőházban, ahol léghűtéses, ragyogó a" tiszta, fehérzománcu fülkékben tárolják a hus' Itt három hétig is eláll a hus. a szalonna és «if pedig évekig. A zsir 25 kilogrammos ládákba"­emeletnyi magasságban tornyosodik a hűtőház előcsarnokában s mindenütt, amerre nézünk, ilyeI1 ládahegyek okoznak kellemes látványt. Látogatást teszünk a sz«lonnaolvasztól»an ls> ahol ledarálják a szalonnát, 300—500 literes ®5' J tökben lassan kiolvasztják, majd hidralikus prés sel a tepertőt kinyomják. Az igy »készült* tep®r' tő már csak takarmánvcélokra használható. Ko®' plikált gépek forralják, szivattyúzzák és csöve­ken átnyomják a zsirt, mig végül »vizfürdő«-ve] 38—39 fokra lehűtik és a jó tejfölhöz hason® •halmazállapotban* csomagolják. Emeletre pincébe le követjük a zsir útját s boldogan g°n.' dolunk arra. hogy milyen nagy kincs ez a ®a takarékos világban! Vagonszámra tornyosul / pincében a ládákba csomagolt, szép fehér tót' Szeged közellátásának biztositéka. » Epül az ur, export-hűtőház A közvágóhíd négy hold területen fekszik. 0 lón kis »városrészU képez az nj exporthntőb" építkezése. Az alapozáson már tuljutottak, embef' magasságú falak emelkednek mindenfelé, rob3' mos tempóban folyik az épitekzés, — Reméljük, hogy őszre elkészülünk és adhatjuk a hűtőházat a forgalomnak — hizakó®( Beck igazgató. — Emeletes, hatalmas épért lesz, 86 vagon befogadóképességű. A rai°d. egyenes összeköttetésben lesz a vasúttal s a6, tőfülkékből direkt a vagonokba rakják át exportárut. Az igazgató beszél még a sóbüt^f ^ berendezésekről, a parafaizzolálásról, mikért3 a lóvágóbid felé tartunk. Éppen »kivégzeshez« érkezőnk. Magas, öreg »paripa< toporzékol a vágóhídon. Kegy®®"^ aktus következik: szürke kendővel bekötik * ^ szemét, majd lesújt a tagló és a »kivégzés* " ianatok alatt megtörtént. Bekukkantunk a hatalmas gépházba, aho' * kazánt táplálnak s az ammóniák-hütés ÍPrty halkan duruzsolnak. Érdekes a központi bő"® ^ berendeziés, csengetéssel jelzi, hogy hány a hőmérséklet a hűtőházakban. Itt tudjuk 9 pontosan, hogy 2—3 fokos hidegben sétáig*1' az imént amikor a hűtőházat tekintettük Végül a laboratóriumot és a kis m"300' mutatja meg Beck igazgató. A laboratóri"® jt az olyan busókat vizsgálják meg, amelyek"®' p állatorvos nem tudja első vizsgálatra megá'jt tani hogy az állatnak milyen betegség* > liyem esetek a lépfene, a pestis, az orbánc tuberkulózis néhány fajtája. . .,ré Vitrinekben eltorzult, beteg szervek, f szék láthatók. Az egyetem közegészségtan1 zete állandóan érdeklődik a vágóhíd kis ®uéf<r ja iráni Nem csodáljuk, hiszen van itt so» .(, kes dolog. A többi között egy szöggel il bolyhos marbasziv. A srög az állat Cjf^AW került a szivburokba ós külső-belső burokg? dást okozott. Az állat néhány napig még volna ezzel az átszúrt szívvel is... Egy " lovának gyomrában kugligolyó nagyság0 J) liszt«-böl összeállt kőkemény tárgyat l®J'e*9rl>3 akad a muzeumban ugyanilyetí nagyság® jgo* epekő is. patkók, fadarabok és egyéb amelvcke't az állatok belsejében találtak­Igen érdekes élménnyel gazdagabba" tftf zunk el Beck igazgatótól s azzal a kom" . krt, ben unnvira jóleső tudattal távozunk- fe> ellátsáunknak ebben a nagyszerű, 1ődő intézményében Szqgcd gyornróm éberséggel vigyáznak. Csáiff"

Next

/
Oldalképek
Tartalom