Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

A mtrnOhl hivatal napszdmos-fisztvlsclAi (A Délmagyarország műnket ár sdtól) A vártfsi mérnöki hivatalban dolgozó kilenö napszámos-tisztviselő ügyét szombaton délbon alkalmi bizottság tárgyalfa a városházán dr. Pálfy József polgármester elnökletével. Amint megirta a Délmagyarország, ezek a tisztviselők fészint 10, részint 8 és 4 éve állnak a város szolgálatúban. Szorgalmas é-s pontos munkaerők, akiknek munkáját a mérnöki hivatal nem tudja nélkülözni. A kilenc napszámosLisztviselő azt kérte a polgármestertől, hogy tekintettel hosszú szolgálatukra, nevezzék ki őket díjnokoknak, vagy kezelőknek. Azzal érveltek, hogy erre megvan minden lehetőség, msrt a mérnöki hivatalnál ilyen állások üresedésben vannak. Kérésüket nem teljesítették, mire bepanaszolták a várost a belügyminiszternél A belügyminisztérium felhívta a faMinden este 9 órától ifatfuhmífrtr i A HÍRES BUDAPESTI SZORAKOZOHELY SZENZÁCIÓS MŰSOR! TANC! 10 Ba6YOBO SUNGHAY-GIHL „,„„,..., U Belli AWfa •RHHMHHSHKESMRaHNBHBBi Horthy MHHMMMMKPHEHHHMtóMHI rost, hogy rendezze a napszámos-tisztviselők ügyét. A szombati ülésen az alkalmi bizottság tagjai megállapították, hogy a mérnöki hivatalnak szüksége van a kilenc napszámos-tisztviselőre, viszont lehetetlen állapot, hogy ezek a felelős állásban levő, érdemi munkát végző tisztviselők továbbra is a napszámos listán kapják fizetésüket, ezért javasolja a bizottság, bogy a város valamilyen formában szervezze meg a kilenc tisztviselő állását és állásukban véglegesítse őket. iram könyvesboltja, a R önyvnapot % százados múltjához méltóan tart a meg, a könyvn a p klasszikus értelmében és szivesen várja üzlethelyiségében a könyvnapra készült irodalmi müvekkel, s KONDOROSI CSARDA MELLETT... Dr. Ilyes Tivadar, a dalköltő-kir. ügyész a magyar nóta misztériumáról Gáspár egyetemi tanár elnöksége alatt, működő Mikes Irodalmi Társasúg titkára írtam első dalaimat. Irredenta dalok voltak ezek, akkor még frissen élt. bennem az elveszített otthon fájdalma s ez a fájdalom dalra ihletett Első dalaim nyomtatásban is megjelentek. Én irtani a zenéhez a szövegét Ls. jobbanmomlva ez a kettő nálam jóformán együtt születik, most is magam írom dalaim szövegét. — Az egyetem elvégzése után az erfszten(•ift-alapítás és a családalapítás gondjai között ucm foglalkoztam dülszerzéssCl. Nyols évig eszembe se jutott, hogy folytatni kellene, amit diákkoromban elkezdtem. Azt hitlem, csak „gyerekbetegség" volt, amin minden fiatalember átesik. Aztán egy szép napon arra ébredtem, hogy megszületett egy új nótám. Gyulai ügyész koromban gyakran megfordultam a kondorost csárdában, abban a kondorosi csárdában. amely valamikor a betyárok kedvelt ki(A Délmagyarország munkatársától) Sauvageol professzor, a neves francia író és tudós, aki hét ó.vet töltött Magyarországon, rólunk írt könyvében a magyar gondolat és ma§7ar égzésvilág legtisztább kifejezőjének a költészetet és a zenét tartja. Azt írja, hogy talán nincs egyetlen magyar sem, akinél a zene semmit som jelentt akinél nem játszana szerepet, *agy akinél nem tölt be komoly életfunkciót. Ez a muzsika gyökerét a népbe ereszti. A muzsikában maradt meg a nemzeti temperamentem folytonossága, a muzsika egy egész nép Gondolatának és éxzésvilágának a kölloktív iepe. A francia író megállapításai jutnak eszünkbe, amikor a magyag dalkoltúra területén széttekintünk. Valóban ez így van és talán ennek tulajdonítható az is, hogy a magyar dalnak lapjainkban annyiféle kultusza van. Ez a datelási hajlam, az a „dalos beállítottság" indítetta el nyilván a Bartók—Kodály népdalgyűjtés nyomán örvendetesen diadalmaskodó és terebélyesedő igazi népdalkulluszt s bizonyába ea' a szülője a cigánynólák hatása alatt kifakult tnüdal-irodálomnak, amelynek kultuszát főleg a rádió nyilvánossága népszerüsítette. A rádió nótaszükségletének szinte kielófthetetlen volta termelte ki a dalköltők egy "készen új és népes nemzedékét, amely túlszaés dilettantizmusával sokszor már ^áros hatású, de amely alkalmasnak bizonyult komoly értékek kitermelésére iS. Szegedi nótaköltők Szegeden is nagy kultusza ati- Jól is néznénk ki, ha éppen Dankó Pista 'dalköltőnek Bár gazdag lehetné* — gazdag lehetnek n>°u<]y' vágyakozva sok ember. Ez á vágya már a közeljövőben telje sülhet, ha egy három vágy masfclpeugös aüameorsjegyet yásárol. — A Unzás már junius 5-én lesz Főnyeremény: 400.000.-AR. P. További nyeremények: P 20.000.—, p 10.000.—, kétszer P 5.000.—, négyszer p 2.500.hatszttr p 2000 , huszonkilenc szer P l.ÜUO , stb.. stb., stb. városában nem akadna egy-két művelője a nótaírásnak. Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy legalább két tucatra való nótaköltő fogyasztja a kottapapírt a szegedi Tiszaparton. Bizonyítják ezt a sűrűn tartott szerzői estek és a különböző körök műsoros estjei, amelyeken mindig szerepe] egy-két helyi dalköltő. A legérdekesebb a dologban, bogy ezek között a nótaköltők között nem egy egészen eredeti tehetség is akad, aki már uemEsak helyi, hanem országos sikerekkel is dicsekedhetik. Ugylátszik, a Bankó-örökség jól kamatozik a közvetlen utódok nótafáján. Ügyész és dal költő A legutóbb tartott műsoros estek programján méltán keltett feltűnést hangulatos zeneiségével néhány, finoman megkomponált nóta. Amikor a dalok ^elhangzása után a közönség tapsai a szerzőt Tövetelték, a siker sngárözönében egy komoly úr jelent meg a lámpák fényénél, akinek nyilvánosságelőtti zeneszerzői minőségben való megjelenése legalább is szokatlan a közönség számára. A. nagysikerű szerző ugyanis: királyi ügyész, dr. Ihjés Tivadarnak, a szegedi királyi ügyészség ismert és becsült kiváló tagjának zeneszerzői működésére rövidesen örszágös szakkörök.is felfigyeltek és egyik elismerő kritikát a másik után küldtek Szegedre. Dr. Erőss Béla, a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Egyesületének vezetőségi tagja, maga is jónevű dalköltő, meleghangú levélben gratulált dr. Ilyes Tivadar működéséhez, a zeneszerzők egyesülete pedig tagjai sorába jelölte. Ezek után érdeklődéssel kerestük fel otthonában az ügyész-zeneszerzőt, hogy beszéljen „mellékfoglalkozásáról", a nótaköltésről. Legelőször is arról beszél, hogy az ügyészi hivatás és a dalköltészet csak látszólag ellentétes, hiszen napjaink legkiválóbb nótaszerzői rokonszakmákból kerültek ki. Balázs Árpád, a nemrég elhunyt kiváló nótaköltő rendőrkapitány volt, dr. Sándor Jenő ugyancsak rendőrtiszti egyenruhát visel, Farkas Imre magas állású miniszteriális tisztviselő volt. He], az a kondorosi csárda!.., Megkérdezzük, hogyan lett daltöltől — Még diákkoromban kezdtem foglalkozni a dalszerzéseel. — mondja emlékező hangom — Aradról a román megszálláskor kerültem Szegedre az egyetemre és itt mint a Menyhúrth Csal: a kot lesz szép a laka:a, ha bútorát u á 1 u ti k vásárolja ! ASZTALOSMESTEREK Bútorcsarnoka Telefonszám: 11—28. Szendrényi Géza és Társai, Szeged. "Dugonics-tér 11. 4 u fogóhelye volt s amely Szabolcsba Mihálytól kezdve annyi költőt és nótaszerzőt megihletett. Én se tudtam szabadulni a hangulattól, ami ott az ütött-kopott csárdában elkapott s uóta lett belőle. Kérésünkre zongorához ül az ügyész úr és eljátssza a koudorosi csárdáról szóló dalát, amely nosztalgikus hangulatával, eredeti színeivel figyelemreméltó alkotás. Aztán még egész sor dal következik, közülük egynek a szövegét, amelyet szintén dr. Ilyes Tivadar írt, a szerző engedélyével ide iktatjuk. A éíme: „Testamentum" s a magyar dal iránti szeleteiét mondja el benne írója: Édesanyám dalos ajka Örökségül reám hagyta, A lelkéből úgy lehelte Égő tűznek a lelkembe. • És azóta bennem lobog, Bennem ujjong s bennem zokog Senld, senki ki nem oltja Te vagy c láng: magyar, nóta. Évek jönnek, évek mennek Én is már a gyermekemnek ültelgetlek a lelkébe. Légy neki is öröksége, [ • j Szujj vele is színes álmot, Kergessetek délibábot S ha jön sok-sok könnyes óra,, Te sírj vele, magyar nóta. • — Persze, eleirite csak időtöltésnek, szórakozásnak szántam a nótaírást, — mondja Ilyés Tiyadar, amikor befejezi a zongorázást. — A Megnyílt Szolcsányi Gy. és fia férfikalapüzlete FÉKETESAS-UTCA 12 sz. alatt (Szegedi Népbank uj palotája). linktáron tart márkás gyári és saját készilésü nyúlszőr- és gyaypikatepolrtt,"/ almuint kalupkcllékeV'4. NAGYBANI ARCSIIAS IS. " Javítást válla! Üzem továbbra is Béke-utca Ifi sz. alatt. 37ó