Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-29 / 146. szám

A S^ZCHéii/^HHOfU tiuztM a<z audcU ünnepéig, Svtf&Ü acúkók UaQy&náHyai U sxóUÓSÚÍ (X Delmagj aror»zá.g munkatársától) Áldásos esztendőkben Péter és Pál napján a magyar föld termékeny ölén megcsendül a kasza és elkezdődik a nép legigazibb, legnagyobb ünnepe: aa aratás. A magyar föld népe a bu eát, a mindennapi kenyér magvát kóltói, szimbolikus szóval életnek nevezi. Ebben a szépséges szimbólumban benne van a magyarság mélyen gyökerező vallásosságának bizonyítéka: Krisztus, az élő kenyér és a mindennapi kenyér szentsége ebben a szóban találkozik a magyar ember lelkében s az örök élet, a feltámadás bitét zengi a megcsendülő kasza muzsikája. A magyar nemzet igazi himnusza ez, a magyar népé, amely örökké életet arat... A nyárt ünnepkör kezdete: Szent Iván éjszakája. Igen érdekes népszokásaink fűződnek a nyári ünnepkörhöz, amely Szent Iván éjszakájával kezdődik s tetőpontját az aratás ünnepével éri el. A katolikus egyház keresztelő Szent János, másképpen: Szent Iván ünnepével ellensúlyozza a nyári napforduló mitikus megülését, amelyet Európa népei a tüz kultuszának való bódolással ünnepeltek meg. A tüz, a nyáron teljes pompájában ragyogó Nap szimbóluma volt Európa pogány népeinek mítoszában s a nap tiszteletére nagy tüzeket lobbantottak fel a nyári napforduló éjszakáján. A Szent Iván napjához fűződő népszokásokban tehát ma is előfordul a tűzgyújtás. Népünk • szentivánnapi tűznek gyógyító, tisztitó és termékenyítő erőt tulajdonít. Aki átugrik a szentiváni tűzön, az megtisztul bűneitől, betegsége, bánata elhagyja és munkája, egész évi fáradozása termékeny lesz. Dr. Bálint Sándor egyetemi magántanár, a magyar folklore kiváló, fiatal tudósának (Népünk ünnepei* cimü munkájában rendkívül érdekes adatokat találunk a szegedkórnyéki nyárunnepi népszokásokkal és az aratás megünneplésével kapcsolatban. Vidékünkön a lányok azért ugrálják át a szentlváni tüzet, hogy térjhezmenésük körülményeiről jósoltassanak maguknak. A Bácskában viszont azért ugranak át a füzön Szent Iván éjszakáján, hogy szepiösek ne legyenek, ami férjhezmenésük akadálya lehet Dr. Bálint Sándor, aki a most visszatért Bácskába készül, hogy kutatásait a Délvidék magyar népszokásainak feltárása körül folytassa, arra is rámutat, hogy Szabadkán a tüztaposás szokása dívik, a lányok azért tapossák a >zentivánéji tüzet, hogy (pokolvar ne keletke*. lék a lábukon...« A tüzugrás közben Szegeden ökör fark-kóróval. vagy: babozóval csapkodják a lángokat azután pedig »megbabo*zák«, azaz meglegyezgetik vele a kerti növényeket, hogy sokat teremjenek és penészesek ne legyenek. Ugyanebből a szentlváni tűzben »megczdzett« ökörfarkkóróból készül a (fölöző* fs, vagyis az a seprű, amellyel szeleléskor a gabonáról a port és pelyvát eltávolítják Nem mehetünk el megemlítés nélkül* a szentlváni tüzbedohott gyümölcsök jelentősége mellett sem. Ezeknek a gyümölcsöknek szintén gyógvftó erőt tulajdonítanak. Szeged vidékén az Ilyen gyümölcsöt fogfájás és hasfájás ellen használják gyógyszerül. Az óbecseiek szintén betegségek ellen eszik a tűzben sült almát. Ma már kiveszett szegedi szokás, hogy a gyermekeknek adták oda a szentlváni tűzben sült almát. Ezzel kapcsolatos az az alsóvárosi, régi népszokás Is. bogv a gyermekek Keresztel® Szent János napján (junius 34.) bejártak az utcákat és Uven dalt énekeltek (Hintsenek kendtek almát, Ha nem. pedlar: hagymát!* Ilyenkor szentivánl almát, vagy egyéb gyümölcsöt kaptak minden bárnál, később pénrt is elfogadtak. A gyermekekkel függ össze az a néphiedelem Is, hogy Szent Iván napján Keresztelő Szent János a nienyországbau gyümölcsöt osztogat az. elhalt gyermekek között Ezen a napon tehát az olyan anyának, akinek kisgvermeke elhalt. nem szabad almit ennie, mert akkor ,m«|eszi a ETermeke elől Szent János almáját*. Különös találkozása a magyar s a délfranefa népszokásoknak, hogy — ha e tekintetben megázható Rachel Field >Eay asszony bárom éle. *•« efmű. világsikerű regényének néhánv sdata — •élünk is és Délfrandaországban Is s meghalt hozzátartozókra gondolva kell a tűzben sfllt almát elfogyasztani. Algyön a néphit Ht tartja, hogy M saentiváni tűzbe azért kell almát dobni, hogy a megholtak hozzátartozói fogyasszák el a syümőJcsöt Köztudotnásu, hogy Szert Iván éjsxakája a szerelmi varázslat ideje is; itt már Shakespeare (Szent Ivánéji álom«-ának alapötlete találkozik a magyar >— s bizonyára más népeknél is — szokásos népi misztériumokkal. János és Pál napián szentelt gyertya —légitámadások ellen Junius 26-a, János és Pál napja a nyári ünnepkör folytatása. Az egyház ezen a napon gyertyát szentel s a hívek ezeket a szentelt gyertyákat gyújtják meg égiháború idején. Ujabban (modern* népszokás alakul ki a szegedi perifériákon és a tanyavilágban- az a hit, hogy légitámadás esetén is meg kelt gyújtu»i a szentelt gyertyákat. Persze inkáhb nappal, mert éjszaka a légo'talom törvényébe ütköznék az uj népszokás gyakorlása... Beszéltem öreg magyrrral, aki meggyőződéssel és megható hittel vallotta, hogy a husvétt szerb bombázás alkalmával meggyújtotta tavalyról megmaradt, jánosnapi szentelt gyertyáját « azért nem érte semmi nagyobb kár Szegedet és környékét .. A gyertyaégetésnek Alsóvároson is különös eröt tulajdonítottak a régebbi időben s nyári zivatar atkaimával nem mulasztották el meggyújtani a szentelt gyertyákat. Péter és Pál napján Apátfalván minden arató elmegy az aratók miséjére, hogy munkájukon áldás legyen. A esanádi cegyházmegye népe régi időktől fogva vezetett a vallásos aratási szokások terén, mielőtt a kasza ünnepre csendült volna, a ;falvak és tanyák templomaiban megcsendült a harangszó, hogy könyörgésre szólítsa őszsze a híveket, akik a templomból mennek az (áldást* learatni... Földeákon Péter és Pál napján szokták meg. ülni a híres rózsalakodalmat, amelynek eredete a mult század hatvanas éveibe nyúlik vissza. Oltványi Pál Földeák nevezetes plébánosa alapítványt tett, amely a fiatalság vallásos buzgalmának fejlesztését szolgálja. Ilyenkor, Péter és Pál ünnepén Földeákon három hitbuzgó, fiatal párt választanak _ legényeket és leányokat —, akiket templomi ünnepség keretében megáldanak és megajándékoznak. A templomi szertartás után a falu piacán ünneplik a »rúzsa-meny. asszonyok* és >ruzsa-vfílegények* kis csoportját, majd tiszteletükre tánc következik s ez a hiresnevezetes mzsa-lakodalom*. Arató-ünnep Az alföldi nép legnagyobb ünnepe az aratás. Szinte vallásos ünnepnek számit, az aratók _ főként az öregebbje — szenténekeket énekel munkaközben. Az aratás Szeged környékén vallásos mitoszl csillogtat: az igazi arató az Úristen, aki az ítélet napján betakarítja a gabonát és kiválasztja a konkolyt s a javát.. . Tápén éneklik az aratók: • Eljött az aratásnak nagy napja, Emlékeztet Isten napjára. Mink vagyunk az Isten gabonája Eljön .Téma maga aratásra*. Aratás után egy marék kalászt otthagynak a földön, hogy a jövő esztendőben is teremjen s a zivatar kárt ne tegyen a vetésben. Ezt a marék életet más vidékeken ugy is nevezik, hogy: (Szent Pál lovának abraka*. Az aratás sikeres befejezését hálaadás, áldomás követi sok helyen. Az aratók az ország több vidékén szalagokkal díszes arató-koszorúk és arató-keresztek alatt vonulnak haza. Útközben dalolnak, végül zeneszó mellett táncraperdülnek. Azt a legényt, vagv lányt, aki az arató-koszorút viszi, alaposan ícöntözik, úgy, hogy a gazda házához érve, már csuromvizes a ruhája. Kárpótlásul öt kínálják elöször pálinkával s neki van joffa elsőként a tálba nyúlni és áldást kérni a házra. Tápén az nj termésből először (koldus-cipót, sütnek. Régebben nem ettek addig az uj kenyér, bői, amíg a templomban meg nem áldották, vacv az uj lisztből készült szentelt ostvából nem áldozbattak' A magyar föld népének vallásosságát bizoDÉLMAGY'ARORSZAG VASÁRNAP, 1941. JUNIUS 29. TAVASSZAL ÉS NYÁRON HASZNALJA A Gréf-kenőcsöt hatása bistea. Készíti Surjányi József Szent Rókus gyógyszertára SZEGED, Kossuth Lajos-sugárut 31. sz. óvakodjunk az utánzatoktól! 170 nyitja az a gyönyörű szokás is, hogy a kévéket kereszt alakjában rakják össze s az egészet keresztnek nevezik. Buzakeresztek pihennek nemsokára a földeken, emlékeztetnek a Kereszthordozó szent verejtékére, amely az emberi lelkek, jótermését takarította be s a föld megmunkálójának verejtékére, amellyel megteremti a mindennapi kenyerek Julius 2-án, Sarlós Boldogaszszony napján talán már megkezdődhet az aratás, amelyre ráillik a Magnificat szava: (Házaikat betöltötte jókkal 06 üresen bocséjtotta el a gazdagokat ...« Az aratás a szegények ünnepe, a föld munkásainak nagy parádéja, azoké, akik árvizes esztendő nyarán, történelmi viharok sodrában mindenkor, mindörökké életet aratnak... CSANYI PIROSKA FERENCJOZSEF keserűvíz AZ OLVASÓ ROVATA Nyílt levél Hét iporosliíunoz Egy hölgyolvasónktól kaptuk az alábbi sorokat: Hőnyieket kell letörölni, fájós sebeket kel! gyógyítani a mai nehéz időkben és nem sebeket okozni kedves dolgozó iparosifjak! Ezúton emelem szavamat önökhöz és szeretném, ha válaszukkal magyaráznák meg, hogy miért különb a gyári munkásleány a jól nevelt háztartási személyzetnél? Minden férfi vágya, hogy otthont alapítson és boldog életet élhessen! Ebhez elsősorban szükséges, hogy jólnevelt házias legyen az a leány, kit élettársnak kiszemelt, ki nem csak minden munkához ért, de aki megtanulta azt a helyes viselkedést is, mellyel megállhatja helyét még akkor is, ha az iparosifjuból mester lesz vagy munkavezető. Két kis leánynak a sorsa késztetett e sorok megírására, akik 18 hold fold tulajdonosai és nem azért mentek ezelőtt négy évvel szolgálni, hogy könnyelmű életet élhessenek, hanem hogy tökéletesen megtanuljanak minden házi munkát, amellett művelődjenek és keresetükből a kelengyéjüket beszerezhessék. Ezé't uraim nem lenézés jár, hanem becsülés. K. i. Párisi Nagy Áruház Rt. SiMttf íCsekonics ét Kiss-utea sarok í ÉLELMISZEREK Sütőpor vagy vanilin cukor 3 levél —.94 Pörkölt rozs negyed kg —.24 Rum vagy likőr essenóa 1 üveg —34 Mazsola szóilő 10 deka 15 Tortalap szegletes 1 csomag (4 lap) —38 Kaíeika pótkávé negyed kg —.48 Pörkölt árpa 1 kg —.68 Mogyoróbél negyed kg E 1.17 Málnaszörp fél kg P 1.49 Kvargli 1 csomag —J2 Libamáj krém 1 doboz —.32 Szardella paszta 1 tubus 62 Pécsváradi ementhali 1 doboz (6 drb) —.84 Dlannás csokoládés palack 6 drb —.24 Guszta csokoládé 12 drb —.24 Piskóta 8 drb —14 Mézescsók 10 deka —.28 Sósperec 10 deka —J6 Teasütemény 10 deka Vegyes nápolyi 10 deka —38 Pörkölt mogyoró 10 deka 48 Keksz negyed kg 78