Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-27 / 144. szám
B DÉLMAGYARORSZAG * PÉNTEK. 1941. JUNIUS 27. radhatatlan személyi ellentétek hínárjába Csavarodott a halászati társaság lába s ezeknek a felmerült ellentéteknek látható eredményeképpen Peták Nándor képviselő-elnökkel az élén 21 társasági tag kilépettnek nyilvánította magát a még hivatalosan meg sem alakult, illetőleg hatóságilag jóvá nem hagyott halásztársaságból. A kilépettek azzal a szándékkal kezdtek új életet, hogy másik halásztársaságot alapítanak, helyesebben a saját 21 tagú halásztársaságukat ismertetik cl legálisnak. A megfcsonkult eredeti halásztársaság többi 120 tagja bennmaradt a kezdeti alakulásban és ők is azzal a célal kezdtek új életet, hogy a saját ha1 ásztársaságukat ismertetik el „igazinak". S miközben az ügy lassan gördült előre a mellékvágányon, az idő gyorsan rohant a maga útján- Az őszeszéki tenger és a tengerben lévő hadsereg uedig továbbra is várt türelemmel, Jfantotdás A halásztársaság alapszabálya benn fekszik a minisztériumban. Leérkezik majd a miniszteri jóváhagyás Szegedre: meg lehetne kezdeni a halászatot. Csakhogy ez a jóváhagyás s a még szükséges egyéb hatósági hozzájárulás már; olyan helyzet kellős közepébe esik, hogy a halásztársaság nem kezdhet hozzá a munkához. A társaság egyik szervező tagja levelet kapóit Peták Nándortól. A levélben bejelenti az elnök, hogy elnökségéről lemond, nem kíván a liálásztársaság vezetőségi munkájában részt venni, mert nem látja biztosítottnak a halásztársaság működésének egységét. A lemondó levél még bonyolultabbá tette a helyzetet. Az összes szerződési, alapszabályi s más egyéb okiratok Peták Nándor elnök aláVfásávul születtek meg. A lemondott elnök tevábbra is clnölz ezen az okiratokon• Visszavonni nem lehet a minisztériumból a beküldött iratokat. Most a társaság majd másfélszáz tagja azon töpreng, hogy miképpen lehetne kiutat találni ebből a ssákutcábólj A Udi^zd towy&lutt Valóban a helyzet bonyolult. A volt társasig volt elnöksége nem teheti azt, hogy eljár illetékeseknél azirányban, hogy az alapszabályzatot ne hagyják jóvá. De éppen lemondása és kiválása következtében azt-sem teheti, Hofcy együtt működik, a bennmaradtakkaí, mert akkor miért történt a lemondás és kilépési... Tía pedig a társaság alapszabályait a miniszter jóváhagyja, akkor meg az előbb a bökkenő elpít áll az iigy, hogy most már melyik társaság gyakorolhatja jogait? Mert igaz, hogy Peták Nándor aláírásával születtek meg az iratok, de az is igaz, hogy az általa aláírt dolgok az egész társaság határozata folytán jöttek létre. S van még sok vitás és bönyolult kérdés a halásztársas'ág ügyében. A lényeg az. hogy már a szegedi hatóságok sem látják jó szemmel a társaság viszálykodását és igyekeznek odahatni, hogy az ellenségeskedés minél előbb megszűnjék. És az őszeszéki tavakban nagyokat mosolyognak a halak. Ha van nekik eszük, akkor a tél beálltáig meghúzzák magukat öszeszéken és nem mennek a Tiszába- Mert a folyóban k'i vannak téve esetleges halászgatásnak, de az őszeszéki társaság részéről nem fenyegeti nyugalmukat semmiféle veszedelem. Julius elsején fizetik ki a városi nyugdíjasoknak a háromhavi fizetéspotlékot (A Délmagyarország munkatársától) Beszámolt annakidején a Délmagyarország arról, hogy a nyugdíjas városi tisztviselők öt és félszázalékos illetményemelése milyen okok miatt maradt el június elsején. A kiutalás menetrendje az, hogy a nyugdíjasok fizetését a városi számvevőség jóval a hónap közepe előtt számfejti, hogy a hónap 22. napjáig beterjeszthesse a postatakarékpénztárba, ahonnan azután a kifizetés megtörténik. Amikor a közalkalmazottakra vonatkozó fizetcseruelési rendelet megjelent, a szegedi nyugdíjasok fizetési lajstroma már be volt terjesztve a postatakarékba. Hogy újabb és rendkívüli bonyolult számítások ne zavarják a kifizetések normális menetét, a számvevőség úgy határozott, hogy a nyugdíjasoknak a fizetésemelés következtében előállott május és június havi különbözetét külön számfejti és mint külön fizetési tételt terjeszti be a postatakarékba- A számvevőségen akkor nyert értesülésünk szerint a munka június közepéig befejeződik és ekkor már kifizethető lesz a nyugdíjkülönbözet. A számvevőségen azonban csökkentett, létszámmal dolgoznak és így a nyugdíjkülönbözet számfejtési munkájával nem tudnak ellcészülni a Mtüzöt időre, úgy, hogy némi késedelmet szenvedett a beterjesztés isA postatakarckban újabb hivalalos eljáfások szükségesek a kifizetések előtt, így tehát nem volt arra mód, hogy eszközölhessék a nyugdíjasoknak járó fizetési különbözetet. Tekintettel arra, hogy a bóuap végétől már esafi néhány nap választ el, nem valószín ti, hogy « május és június havi nyugdíjtöbbletet enneS a hónapnak folyamán kiutalják, sokkal valószínűbb, hogy most már július elsején a nyűg* dij összegével együtt fizetik ki a május-június—júliusra járó 5 és félszázalékos emelésből előállott különbözetet. A számvevőség errevonatkozólag már meglette a szükséges intézkedéseket. A nyugdíjasok tehát július elsején egyhavi nyugdíjukat és visszamenőleg háromhavi fizetésemelésből előállott illetményüket kapják meg. Füstölt fejláb Kapható kiloiiramonként 1'40 P. árban a Pick szalámigyár Felső-I tiszaoart 12,-elárusító helyén, s1 MAGYAR NYILVÁNOSSÁG EGY MAGYAR ÉS EGY SZLOVÁK könyvről olvasunk figyelemreméltó tanulmányt Baraukovics István és gróf Dessewffy Gyula kitünö folyóiratában: »A z Ország Útjában*. A tanulmányt Jó esik Lajos irta •Magyar—szlovák vita az északi nyelvhát árróle cimen. A tanulmány egy magyar tudós és egy szlovák tanár demográfus vitáját tárgyalja az északi nyelvbatárról. A tanulmánynak az adott aktualitást, hogy dr. Branislav V a r s i k szlovák tanárnak a szlovák—magyar nemzetiségi határról irott könyvére nagyvonalú és mindent megvilágító választ irt gróf R é v a y István: »A belvederi magyar-szlovák batár* cimen. ügy gróf Révay válasza, mint az idézett tanulmány méltó hangú, félreérthetetlén választ ad bizonyos szlovák igényekre. Varsik álláspontja az — irja a tanulmány —, hogy •a jelenlegi szlovák—magyar államhatár nem azonos a valóságos etnikai határral*. Varsik szerint •az érsekújvári, verebélyi, kassai és szobránci járások abszolút szlovák többséggel rendelkeznek*. A bécsi döntőbíróság tehát — irja a szlovák vitázó — nem érte el célját, hogy a nemzetiségi elv alapján olyan államhatárokat vonjon meg Szlovákia és Magyarország között, amelyek a lehet/} legnagyobb mértékben megegyeznének a szlovák-magyar etnikai határral. Varsik tehát nem ismeri el a bécsi döntés jogosságát — irja tovább a tanulmány — és egész könyvének alaptendenciája az, hogy hangulatot keltsen egv esetleges határrevizió mellett a szlovákság javára. Ezzel szemben a magyar tudós arra szorítkozik, hogy módszerével megvizsgálja Varsik adatait. A két munka tudományos értékét és klasszisai különbségét sz dönti el, hogy milyen módszerrel lát az egyik és a másik tárgyához... Varsik könyvéből teljesen hiányzik az önfegyelem. Benne a tudóst elnyomja a propagandista, aki előre kitűzött célok eléresére keres eszközöket a demográfia területén — világítja meg a helyzetet *Az Ország Utja* » Végtelen anarchiával kapkod a források között - leplezi le a továbbiakban a tanplmánv Varsikot _ és minden munkából azt az adatot ragadja ki, amely a szlovák jelleg mellett bizonyít Igy egy hevenyészett és zűrzavaros kép alakul ki a magyar—szlovák népi határok jelenségeiről könwe címe tudományos tpegaloinániának tűnik, ba hozzáolvassuk a nyolcvannyolc oldala* szöveget. Könyve nem üti meg a tudományos fegyelem és rendszeresség legalacsonyabb igényeit sem*. .A MAGYAR TUDÓS nem volt nehéz helyzetben Varsíkkal szemben. Tudós került össze • propagandistával, aki mindjárt bogy agy mondjam az »elsö fordulóban* a módszertani versenyben szinte »knock outot* kapott. Eévay István következetesen sorba állítja • forrásokat és bátran le meri imi a2 ellentmondó adatokat az egyes községekre vonatkozóan. Nem ijed meg, mert nem propagandista félelmek lapulnak benne a tudós álar® alatt. Felemelkedik arra a tudomáuyos magaslatra, ahol az európai demokráciái tudomány áll, ahova Varsik egyáltalán nem tudott felemelkedni. Eddig ugyanis az volt • szokás Európában a demográfiában, hogy a tényekkel és helyzetekkel bátran szembe ncztek. Révay István tudományos becsülete és tényektől nem rettegő bátorsága tudatában felveszi a Varsik által feléje dobott beztyüt és nyomról-nyómra utána megy, felülvizsgálja adatait és eljárásait. Talál olyan eseteket is. amikor Varsik a források ellenérc megváltoztatja helységek nemzetiségi jellegét. Ilyen kétvállrafektető helyzetek sokszor adódnak a vitában*. Jócsik Lajos tanulmánya több érdekes példát ragad ki Kassa és Érsekújvár nemzetiségi fejlődéséről és ennek során megállapítja, hogy »Révay alapos munkát végzett* hatalmas hon mentési vagy honvédelmi munkát, mert érveket hordott össze azzal a machinációval szemben, amelynek egyetlen célja újra területek kiszakitása hazánk testéből*. Nem véletlen — folytatja a tanulmány —, hogy Varsik elutasítja Acsády Ignácot. Azért utasítja el, mert hin tétel* mikor azt állítja, bogy minél messzebbre megyünk a történelmi múltban, annál kedvezőbb a szlovákság demográfiai helyzete * magyarsággal szemben. Éppen fordítva v a n. Minél messzibbre megyünk, annál északabbra tolódik a magyar—szlovák népi határ. A teljesség kedvéért meg kell állapítanunk még azt is — irja tovább —, hogy Révay István a tudós nobilitásával lebecsülte Varsikban a propagandistát. Abban mutatkozik ez, hogy nem fordította ellene azokat a fegyvereket, amiket maga ad önmaga ellen s nem leplezte le egyéb átlátszó és ölesd fogásait. Figyelemreméltó az a fejtegetés is, amelyet Jócsik a pozsonyi és a sie» pességi etnikai alakulásról tár feí. »Hogy igazat adunk Varsik térképeinek — irja —, akkor azt kell mondanunk, hogy a magyarság és németség roppant temetőit térképezte le a Felvidéken. De hogyan állunk akkor 9 magyarosítás vádjával, a tüzzel-vassal elnemzetietlenitéssel?! Azt hiszem, hogy seté# tebb zsákutcába nem futott b « propaganda! Végezetül néhány megjegyzéssel zárni szeretném Írásomat — fejeződik he »Az Ország Utja* tanulmánya. Varsik <1 szlovák revízió nagymestere. Maga előadó turnékat tart Szlovákiaszerle s tanítványai kórusban éneklik hamisan hangolt énekff nemcsak otthon, hanem a külföldön ís. Németországban is előadásokat tartanak minden igénybevehető egyesületben. Térképeíhe® német és olasz magyarázó szövegeket is Irt Mindenképen szükségesnek érzem, hogy a® apró tényeket, melveken igarank alapszik, összegyűjtsük, ideiében rendszerezzük, mert ezzel henvódejmi munkát víg* z ü n k*.