Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-25 / 142. szám

A város a belügyminisztertől a számvevőség létszámának felemelését kéri 40 helyett 22 tisztviselő dolgozik a számvevőségnél (A Délmagyarörszág munkatársától) A vá­rosi hivatalok mellé beosztott számvevőség lét­számát annakidején, amikor az államosítás megtörtént, 40 főben állapították meg. Idő­közben a kirendelések és elvezénylések folytán a számvevőség létszáma folytonosan csökkeni, úgyhogy ma a megállapított 40 helyett mind­össze 22 főből áll a számvevőség személyzete. Annak ellenére, hogy a számvevőség állan­dóan meghosszabbított munkaidővel dolgozik, nem képes elvégezni a növekvő munkál. Külö­nösen sok munkát okoznak az árvizzel kap­csolatos kiutalások, a számvevőség személyze­te délután és késő estig dolgozik a hivatal­ban. hogy a felszaporodott munkál elvégezze. De nem maradhat el a rendkívüli munkák mellett a számvevőség rendes munkája sem, amely a létszámcsökkenés folytán bizonyos késést szenved. A számvevőség 22 tagja hosszú ideig nem tudja elvégezni azt a felszaporodott munkát, amelyet a teljes, 40 tagu létszám mellett is nehezen lehetne teljesíteni. A város ezért teg­nap felterjesztést intézett a belügyminiszter­hez és ebben kéri, hogy 18 fővel — az ere­detileg megállapított 40-es létszámra — emel­jék fel a számvevőség létszámát. aa utcákat, kiderül a plakát némi tuízassaí sg»­aat mondott. A Tarka estet megrendezik, csak * ^budapesti színtársulat* hiányzik. íme: a tagok névsora: M á t h é László neves szegedi műked­velő bonviván, Sárközy István, Vámos lW (Debrecen), Apor Aliz (Kassa) és János sj Zita. A Tarka-est műsorszámait B a r t b a La­jos kiséri zongorán. A társulat a Pákasky-ven­déglőben lép fel egyfelvonásosokkal, magánszá­mokkái, duettekkel. S hogy a fővárosi nívó teljes legyen, Thália papjai maguk járták végig Szőrei házait, hogy a jegyeket elhelyezzék Igy fest az érdekes alföldi falu élete. Kardos Tir.rs FERENCJÖZSEF KESERŰVÍZ Julius eleién kezdődnek a szegedi vasnapok (A Délmagyarörszág munkatársától) Mi«i ismeretes, az ország különböző városaiban' tari tották meg a közelmúltban a „vasnapokat-! Szegeden egy alkalommal, az elmúlt évben mái megtörtént a vashulladékok gyűjtése. Most el­határozták, hogy a vasnapokat ismét megveri dezik Szegeden. Az országos fémgyüjtő bizott­ság részéről Szegedre érkezett Szekeres FerenÓ aki legutóbb Kolozsvárt végezte nagy sikerrel a vasgyüjtós munkáját és kedden megkewW Szegeden a® előmunkálatokat. Felkereste biva­taláhan dr. Tóth Béla helyettes polgármesteri ós elmondotta, hogy a vasgyűjtést karszallag­gal és igazolvánnyal ellátott egyéneit, valamint a szegedi iskolák cserkészei végzik. Gyűjtőd versenyt rendesnek a résztvevő cserkészek kő­zött: a legszorgalmasabb gyűjtő 50 pengő eset: késztáborozási segélyt, majd utána 30 és 10—W pengőt kapnak a szorgalmas cserkészek, össze­sen tehát száz pengőt, osztanak ki a vasgyüjtí diákok között. i 14 szekéren folyik majd városszerte a vas­gyüjtés, kidolgozott terv szerint járják végi? a szegedi utcákat s házról-házra gyűjtik össs* a hulladék fémet, amelyért ellenszolgáltatás­képpen kilogramonként — a fém minősége sze­rint — egy fillértől 10 és fél fillérig terjedt árat fizetnek. 'A szegedi vasnapok megrendezését júlivá elejére tervezik. Ha sikerül kiküszöbölni I gyüjtőtelep kijelölése körül mutatkozó aka­dályt, — a mult alkalommal igénybevett tele­pen júliusban megindul a rendőrségi palotí építése —, akkor július 1-től 5-ig szándékozna* megtartani » szegedi vnsnapokat. Dr. GldótMvu Pál feliekbe t 9 vásárhelyt Közgyűlés határozata ellen Hódmezővásárhely, junius 24. (A Délm* gyarország munaktársától) Beszámoltunk Hó^ mezővásárhely törvényhatóságának legutóbb közgyűléséről, amely érdekes határozatot b®' zott dr- Gidófalvy Pál városi fogalmazó, f, MLSz elnökének ügyében. Gidófalvy aki, anii^ ta a magyar labdarúgás kormánybiztosává vezték ki, nem teljesít szolgálatot a varosnáj fizetésnélküli szabadságon van. Legutóbb ** kérte a közgyűléstől, hogy helyezzék nyugatot9 ba és számítsanak be 16 évet nyugdijába, * közgyűlés nem teljesítette a kérést és fels«®b totta "Gidófalvy t, hogy 8 napon belül foQla% el fogamazói állását, vagy mondjon le arf°' Dr. Gidófalvy Pál kedden Vásárhelyre ér** zett, megjelent Endrey Béla polgármesternő-J1, városházi megbeszélések után olyan bírák jedtek el. hogy Gidófalvy nem kívánja dt0*. látni fogalmazói állását, de fellebbezéssel Jj madja meg a közgyűlés határozatát, atniér* * h utasította nyugdíjazása irauti kérelmét­Kedveid fizetést fettételekkel! szerezhetik be férfi, női, gyermek ruházati szükségletüket vásárlási könyvükkel köztisztvise­lők, közalkalmazottak, nyugdijasok és egyéb kategóriájú fixfizetésüek a TRIBON RUHAZATI «*. szegedi képviselet utján. Oroszlán u. 6 (udvarban). Városi jóléti utalványra 12 havi folyós*, hitel. \tcfizétyfo IwíüíieU a tvóuyi wzsalifyetzU A kdafavz, a comc^usádiióá, a száUiiási ftelUas-fyek mUM a>z eddigi 10 catcá- dúáo& helyett wz. Ldétt nayo*da csuk 1000-1500 sxál c&zsál vihetnek ydatáa Pillanatképek Szőreg életéről ülő reg, junius, (A Délmagyarörszág munka társától) Néhány perces beszélgetés után infor­mátorunk elárulja, hogy Szőreg lakossága nem politizál. A széles utcák mentén elhúzódó poi­lepte házak mögött a keitekben piros rózsák nyílnak. Szőreg szereti a virágokat, ez adja rész­ben kenyerét, a rózsát ápolja, gyümölcsössel bí­belődik és távol tartja magától a politikát. Emelt süveggel lép el a község apraja-nagyja a köz­ségháza előtt, amelynek téglaveretü falában ott ál) a oegyvcnnyolcas-negyvenkilences szabadság­hősök emléktáblája: >á> 1849. évi augusztus- 5-i MŐrrgi ütközetben részt vett magyar honvé­dek, * lengye) légionáriusok és a lii­monti Sándor báró ezredes vezetése a)*tt a magyar szabadságért harcolt olasz légió emlékjeléül. Emelte 1929-hen a Hadi Muzeum.. Mintaképeik a szabadságbősök, kenyerük a mun­ka. Kápolna az országúton ízes magyar szavak hangzanak a csöndes ut­cán. Van ebben valami megnyugtató, valami meg­békélés féle. — Tudja ti tr. mondja egy őszhaju, munká­ban megöregedett szöregi magyar — mink béke­szigeten élőnk. Dolgozunk. Templomba járunk és megbecsüljük egymást. Két templomunk van, az egyikban Szalma plébános nr hirdeti az Igét, a másik a szerbeké. Harmincöt szerb csa­lád lakik a községben, velük is meg vagyunk, itt élnek ők is... — Nem voma itt semmi bai — folytatja —, csak egy-két éretlen elem igyekszik felfordulást rendezni. Többnyire nem is ide valók, ugy jön­nek a városból hetenként egyszer-kétszer. Leg­utóbb a templomba is zöld ingbon jött 10—20 ilyen felforgató, de nem érdekeinek bennünket. Mi dolgozni akarunk. A rövid első beszélgetés után Szalma Jó­zsef, a község plébánosa tájékoztat bennünket a plébánián. Hatalmas ablakok, nagy udvar, vad­rózsával befuttatott filagoria, galambducos tor­nác. A kora délutáni tűző napsugár utat tőr ma­gának a zöld zsalugáter rései között és arany­ból font glóriát a plébános dolgozószobájában a Mária-kép főié — A község halad s fejlődés utján — mondja Szalma plébános. A katolikus kulturbáz felépí­tése után régi célunk valósult meg a közelmúlt­ban. A község oagykierjedésü határa miatt a vivőknek közel 5—10 kilométert kellett megtenni, nagy akár Szőregen, akár pedig ez ujszegedi iimplomban hallgassanak vasárnaponként szent­beszédet. Najzv envatf áldozatokkal most sike­rült Szeged és Szőreg határában a* országút mellett egy üres telket vennünk kápolna céljára. Az építkezést rövidesen megkezdjük, ugy, hogy a községtől távollakó hívőknek ezután nem kell 5—10 kilométert gyalogolni. Másoktól tudjuk meg.' hogy a plébános sze­mélyét ez utóbbi időben a zöldingesek részéről egyre több támadás éri, amelyet a község józan­életű lakossága erélyesen ut-isit vissza. Kiderül az is, hogy a katolikus házból a billiárdasztalt ismeretlen tettesek ellopták, kézrekeritésükre a csendőrség most folytatja a* nyomozást. Veszélyben vannak a rózsaligetek A szőregi gazdáknak és kertészeknek kél év óta ismételten megujuló paiuszuk a talajvíz. Többezer hold föld maradt ebben az évben is be­vetetlen. A marosi oldalon * talajvíz és a rova­rok miatt veszélybe kerültek a rózsaligetck. A község lakosságának jelentős része foglalkozik a földmivelés mellett rózsatermeléssel. Többen csak a maguk számára és a szegedi piac részére termelik a rózsát, a többség szállításra dolgozik. A rózsa termelőknek Bányay István kertész ve­zetése alatt külön egyesületük van Szőregi Ró­zsa- ée Gyümölcstermelők Terményértékesítő Szövetkezete elnevezés alatt. — Az utóbbi években nagy fejlődésnek indult szőregi rózsatermelés veszélybe került — mond­ja a szövetkezet agilis elnöke. A talajvíz mellett a legnagyobb ellenségünk a levélpoloska vagy más néven a meztelen csiga. Különféle szerekkel próbáltunk védekezni ellene, a rovarokat kiirta­ni azonban nem sikerült. A levélpoloska 40—JÍ0 holdnyi területei pusztított t) és tett hassnavrti*­tetlenné. Kiderült ezután, hogy a szövetkezet ujabb akadályokba ütközött a piros, a fehér és a bor­dószínű különleges rózsák értékesítése körül. Amig a múltban a gyors és biztos vasúti szállí­tással a szőregi rózsa jegelve fél nap alatt érke­zett Budapestre, addig m«st napokba kerül mig a rózsa eljut rendeltetési h'lyére. Nagy mennyi­ség a szállítás alatt elpusztul. Kódig 8—10.000 darab rózsát szállíthattak naponta Budapestre, a mostan) talajvíz és rovarpusztitás miatt esak 1000—1500 darab rózsát dobhatnak piacra. El­mondják a rózsatermeiők. hogy a község vezető­ségének, különösen Szász Károly főjegyzőnek a részéről mindenkor jelentékeny erkölcsi támo­gatásban részesülnek, bajaikat a lehetőséghez mérten orvosolják Tarka -est Szőregen Amig» poros, kövezetlen utcákat járjuk, mind­untalan szemünkbe ötlik a tusaal, kezdetleges betűkkel írott plakát, bogy a .budapesti sriotár­• iilat* (Tarka-sstat* rendez. Azután ahogy járjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom