Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-24 / 141. szám

Megtisztult magyarok Iria Tonelli Sándor mumm felavatták Eimbifs Syula síremlékét Budapest, június 23. A kerepesi temetőben vasárnap avatták fel Gömbös Gyula síremlékét, amelyet Vastagh György szobrászművész készített. Az emlékmű egy messze kémlelő ősmagyar lovast ábrázol. A síremlékavatáson megjelent Bárdossy László miniszterelnök vezetésével a kormány valamennyi tagja, a Gömbös-kormány volt miniszterei, Szendy Károly pölgármester, Jány Gusztáv gyalogsági tábornok, a honvédség parancsnokának vezetésével a tábornoki kar tagjai, a Budapesten tartózkodó külföldi diplomaták, felsőházi tagok és képviselők s a volt miniszterelnök barátai. A síremléket Raffay Sándor titkös tanácsos, evangélikus püspök avatta fel, aki emlókbeszédet mondott Gömbös Gyuláról. Nemzetgyalázás! és kormányzisértési bűnügyek a szegedi törvényszék ötöstanácsa etött (A Délmagyarország munkatársától) Nemzetgyalázási és kormányzósértési bűnügyeket tárgyalt hétfőn a szegedi törvényszék ötöstanácsa dr Npvák Jenő tanácselnök vezetésével. December 27-én Éberhardt József német anyanayelvü csátaljai napszámos több társával együtt az egyik vendéglőben mulatott. Zárórakor nem akarta elhagyni a vendéglőt, mire a kocsmáros rendőröket hivatott. A rendőrök karonlogták az ittas napszámost; akit később a rendőrségre Ifisértek. Útközben Éberhardt a következő kijelentést tette: — Várjanak csak, majd meglátják 9 hónap múlva mit kapnak azok, akik magyarosítva vannak!.., A kijelentés miatt nemzetgyalázás cimén indiult Éberhardt ellen eljárás. Ügyét hétfőn tárgyalta az ötöstanács. A napszámos ittasságával védekezett A törvényszék jogerősen tizonötnani fogházbüntetéssel sújtotta. Nemzet gyalázassa] vádoltan került az őtőstanács elé Bodrogi Sándorné. Bodroginé április 23-án használt súlyos kifejezést a magyar nemzettel szemben. Az ötöstanács nyolcnapi fogházbüntetésre itélte. Korobán Péter kétegyházi román anyanyelvű napszámos kormányzósértéssel vádoltan állott a bíróság előtt. Az elmúlt év novemberében a kormányzó ellen használt súlyos kifejezéseket. A törvényszék háromhónapi fogházra itélte. Ötven pengő pénzbüntetésre itélte a törvényszék Domonkos Gábor pusztafödvári napszámost kormányzósértés miatt, mert februárban súlyos kifejezéseket használt az egyik csorvási kocsmában. Egtp mm Mi etöl ellopta a mgercisgakaf Vakmerő (oivaltós — lőrszekerrei (A Délmagyarörszág munkatársától) Az ügyészségi fogházból állította hétfőn a i'ogházőr dr Molnár István törvényszéki biró elé Luczó József többszörösen büntetett előéletű napszámost. Luczó az elmúlt napokban a Kossuth Lajos-sugáruton egy bérház építésénél dolgozott mint kisegítő. Egy héttel ezelőtt abbahagyta a munkát, a bérkocsistandra ment, ahol egy társzekeret fogadott. A fuvarosnak meghagyta, hogy fél óra múlva álljon a Kossuth Lajos-sugárut" 19. számu ház elé, ahonnan több vasgerendát kell elszállítania. A fuvaros meg is jelent az épülő ház előtt, ahol már Luczó több társával együtt várta. Ezután a járdán és a kocsiúton elhelyezett több vasoszlop közül Luczó két darabot kiválasztott és mig a munkások a ház építésénél dolgoztak, addig a vasgerendákat társaival együtt a kocsira rakta. A vakmerő szállításnak több tanúja volt. Többen megkérdezték, hova srállitja a vasgerendákat, mire a büntetett előéletű napszámos kitérő választ adott és a kocsival elhajtatott. A rendőrség több napig kereste a rovoltmultu napszámost, mig szombaton az egyik vendéglőben elfogták. Luczó ellen az ügyészség lopás miatt adott ki vádiratot A törvényszék a megrögzött bűnözőt büntetett előéletére való tekintettel natfcónaui börtönbüntetéssel sújtotta. Egy heti erdélyi országjárás után megint itt ülök a kolozsvári kávéház terraszán, szemben Mátyás király szobrával és rendezgetem az írásaimat. Sok név van a noteszemben feljegyezve, mert nem a városokat jártam, hanem az olyan kicsiny községeket, falvakat, amelyeket még a vonatról sem lehet felfedezni, mert bent fekszenek a Maros, Nyárád és a két Küküllő völgyében s csak kocsival, vagy gyalogszerrel lehet megközelíteni őket. Álltam a Nyarad és a Kisküküllő vízválasztóján, ahonnét csodaszép kilátás esik az üdén zöldelő mezőkre, apró falvacskákra s a távoli hegyekre. Megértettem azt a marosvásárhelyi barátomat, aki azt mondta, ha sok pénze volna, ide szeretne villát építeni magának, hogy ebben a békésen szép környezetben töltse öregségének napjait. De odaát a Kisküküllő túlsó oldalán, alig puskalövésnyire attól a helytől, ahol állottam, vonni a hegyoldalon az újonnan megvont magyar-romám határ. Ugy van ez a határ megvonva, hogy a kettősbirtokosok éjszaka a román részről a hordót kényelmesen leguríthatják a magyau oldalra. Idejövet Székelyvaja községben megnéztem a katolikus templomot. Megmondom, mások hívták rá a figyelmemet. Árpádkori építmény, történelmet lehel, nem úgy, mint a neobizánei stílusban épített görögkeleti templomok, melyekkel két évtized alatt a román kormány teleszórta egész Erdélyt. Senki se higyje azonban, högy ezeket a templomokat a román hivők költségén építették. Még ott is, ahol a jegyzőn, csendőrökön és egy-két odavetődött regátbeli tisztviselőn kívül nem volt híve a pomán egyháznak, megépítették a templomot a község és a más felekezethez tartozók számlájára. Egyszerűen kivetették rájuk, hogy mit tartóznak önkéntes adomány óimén az építésre felajánlani. Nos, ehhez a székelyvajai templomhoz valamikor a múlt században egy világi célokra szolgáló toldaléképületet ragasztottak. Mikor a katolikus egyházközség nehéz helyzetbe jutott, — mert a románok hivatalból gondoskodtak róla, hogy a kisebbségi egyházak nehéz helyzetbe jussanak , a román hatóság adóhátralék elmén árverést hirdetett a templom toldalék-épületére. A terv az volt, hogy a román egyháznak juttassák az építményt és így betörjenek a katolikus paróchia területére. Eljött az árverés és a toldalék-épületet meglepetésszerűen megvette a református egyházközség. A nemzeti veszedelem láttára a reformátusok mentek a katolikusok segítségére. Az épület magyar maradt és magyar szövetkezeti boltot helyeztek el Kenne- A román időkben nem volt szabad mondani, Hogy ez a szövetkezeti bolt magyar bolt, de mindenki tudta, högy az. A bolt ma is megvan, mint az erdélyi magyar szolidaritásnak egyik megh'atóan szép példája. Itt Maros-Tordának ebben a részében nagyon össze vannak keverve a felekezetek. Az egyik falu katolikus, a másik református, a harmadik unitárius ? a Küsmöd völgyében van Bözöd községe, abol bszonöt család még tartja a szombatosok hitét. Ugy Hangzik ennek a völgynek és községnek a neve, mintKa a Halotti beszéd-, vagy a tatrárjárás-korabeli magyarság nyelve szólna bele a mi korunkba. A környező Tölgyekben vantíak falvak, ahol keverednek a felekezetek és alig százötven-kétszáz főből álló parányi egyházközségek küzködnek templomuk fenntartásáért. A vidék színmagyar, Helyesebben székely. Valamikor ez a felekezeti megoszlottság szétforgácsolta az erőket s a magyarság megosztottsága miatt nem volt képes olyan erőkifejtésre, mint a szászok, akik a tizenhatodik század derekán kötelezően mondották ki, Hogy minden szász tartozik tagja lenni az evangélikus szász nemzeti egyháziak. BussflQ&tf esztendő ilgwmáftft megtanította a aamrokat, hegy mWWl előtt és mindenekfelett magyarok legyenek. Bodor községnek két temploma van. kálvinista és unitárius. Mindkét egyházközség nagyon szegény. A két felekezet hívei felváltva javítják egymás templomát. Egyik esztendőben az egyiket, másik esztendőben a másikat, ök megtanulták, hogy miként kell magyarnak lenn L Jártam Erdöszenlgyörgyön, ahol éppen a* idén száz esztendeje temették'el Rhédey Claudia grófnőt, Württémberg Sándor herceg f. leségét, Mary angol anyakirályné nagyanyját. Lefotografáltam az emléktáblát, ámety szerint a kis templomot 1933-ban restaurálták a királyné költségén. Ez a templom is Arpádkori, a falán néhány esztendeje egy freskót fedeztek fel, amely egy szakállas papi alakot ábrás zol. Szakértők szerint ez a freskó a tizenötödik századból való. ötven lépésnyire ettől a kis kálvinista templomtól emelkedik a nagy és hivalkodó román templom- Ezt is néhány eszten* deje közköltségen építették. A hívői mind ma' gyár nyelvűek, de román nyelven tartják ne* kik az istentiszteletet Ez a románosítás útja, Hallottam eseteket az elmúlt két nehéz évtized történetéből. Személy szerint neveztek meg alispánt és vármegyei főjegyzőt akik mái a régi magyar időben is megyei tisztviselő voltak, de a románok kitették őket, mert nem tették le a hűségesküt s erre elmentek füszerkereskedőnek. Ma ismét megyéjük élén állanak. Megismerkedtem táblabíróval, aki a román uralom idején nem jött ki Magyarországra, hanem őrizte az ősi földet; igazán viszszament az anyaföldhöz, kisgazda lett huszonöt holdas földjén, maga szántott, vetett és aratott és maga hozta be szakéren eladni a termését a városba. A magyar pártnak tagja volt, szűkös jövedelméből magyar célokra áldozott, mert tudatára ébredt, ho^y a felülről jövő nyomás, az oláh szaporaság és szász gazdagság mellett Csak így, a teljes nemzeti összefogással lehet a magyarság fennmaradását biztosítani. Megismerkedtem egészen egyszerű kisemberekkel, akikben a legnagyobb elnyomás idején rendületlenül élt a jobb jövőnek, a változásnak a hite, a hit, amely oly erős volt bennük, hogy sziklákat mozgatott. Találkoztam kisiparossal, aki olyan szobrászi munkákat készít, hogy bátran beillenének bármelyik nagyvárosi műkereskedés kirakatába. Két darumadár szobrát viszem magammal haza emlékbe. Véletlenül találkoztam olyan szolgabíróval, aki innét, a mi -vidékünkről került Erdély egyik járási székhelyére- Lassan, megfontoltan mondta el, négy hónapos erdélyi tapasztalatait és vázolta a programot, amit a főbírójával együtt a nyári hónapokra kidolgozott Tizenhét magyaaj tanító működik a járás területén, államiak és három felekezethez tartozók' vegyesen. Ezeket egy hétre behívják a Járág székhelyére és átveszik velük az őszi ás téli népművelési tanfolyamok anyagát Mindegyik tanító megtanul egy előadást a lehető legtökéletesebben s az így megtanult előadásokkal felváltva járják be ősztől kezdye egymás községeit A költségeket a közigazgatás fedezL Fel kell emelni a magyarságnak ezt a tehetséges töf sét szörnyű elhagyatottságából és a tiszta tudás fegyverét kell adni a kezébe. - Egyetlen szempontjuk van ezeknek az előadásoknak? semmi olyas nem lehet bennük, ami elválaszt hanem csak ami egyesit. És mondja nekem az én fiatal szolgabíró barátom, hogy másként látja most a yilágot az erdélyi hegyek közül, mint látta egy esztendővel ezelőtt Békésmegye gazdag, tetovényföldjéről. Itt tannlta meg, högy magyarnak lenni szép, de magyarnak lenni nagyon, de nagyon nehéz. És az ódon kastély hivatali szobájában, melyet az elvonnló románok teljesen kiürítettek, csendes szavakban súlyos igazságok hangzanak' el Oh igen, odahaza könnyű volt frázisokat eregetni, könnyű volt mellett döngetni, de neIda volt m em elnyomás éveiben magyarnak l«mi. Ezt tanulják meg az otthonvalók. Itt Erdélyben úgy tisztük me« • mm>