Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-22 / 140. szám

6 BÉLMAéfÍRORSZÁG * VASÁRNAP. 1941. június 23. fzerö műveletet hajtotta végre, amelyre a faj­trálymérő használata vezetett rá. Három pen­gőért vett egy fajsúlymérőt. A kifejt tejet áll­ni hagyta egy napig, aztán beletette a szerszá­mot. A szám rendes, teljes tejet mutatott Ek­kor szépen óvatosan lefölözte; ennek feöve'kez tébea a fajsúlymérő följebb ugrott, vagyis a fajsúly emelkedett. Mikor a fölözést sikerrel elvégezte, akkor — vizet öntött a tejbe mind. addig míg a faj- úly annyira le nem süllyedt hogy a fajsúlymévő ismét alámerült a rendes számig. Fölözé^sel és vízzel így csapta he a csalhatatlan fajsúlymérőt. De a színt már ne­héz megváltoztatni Valamikor különféle fes­tékkel próbált ''c, de ez veszélyes dolog: szigo­rú büntetést "M maga után. K tejet rikníx-zth.1;. Távozóban megfeledke­zik a várösi dm-ossáeTól a menyecske. — A ziz ög ' mög a szömüket. de mindönt észrevösznek . . — szól vissza, de esak akkor már. mikor r kerékpárján ül. Egy óra múlva tele van a láda tejjel telt üvegekkel. A Szegedre kerülő 5—6000 liter ta-» nyai tej vizsgálati anyaga. A vegykísérleti ál­lomáson új vizsgálat alá veszik az összegyűj­tött tejet. Az ellenőrzés munkáját a sok egyéb más munka elvégzési mellett a vegykísérleti állomás olyan nagyszerűen teljesítette, hogy az állomás működésérői szóló jelentést a föld­művelésügyi miniszter azzal vette tudomásul, bogy az állomás vezetőjének és munkatársai­nak elismerését nyilvánította. Ez történik hajnalban, egy-két órával a gő­zölgő kávé megkavaró sa előtt. S ezen a tej raz­zián olyan éhesek lettünk, hogy szívesen elfo­gyasztottuk volna a kis üvegekbe eltett vizs­gálati tejgyüjteinényt . . . (maron) nedveid fizetési feltételekkel! szerezheti}; be térfj, női, gyermek ruházati szükségletüket vásárlási könyvükkel köztisztvise­lők, közalkulrna/ották. nyugdíjasok és egyéb kategóriájú Pixíizetésüek a tribon ruházati ri szegedi képviselet utján. Oroszlán u. 0 (udvarban), Városi jóléti utalványra 11 havi folyósz. hitel. M£eÍAÍ\ki, Aladdin, V&piika janm me&Mc&váty Uuli&sváL Ic&zött Sw'ficli (ftutnduucq. CM uiéhji bátoÚHUá* tuUtaiáfaH (A Déluaagyarotszag munkatársától) Bábsüiu­Sázbao voltam. A szép Erdélyországból jót) ide s • Petőfi Sándoi sugárúton ütött tanyát. A su garat elején, egy tánciskola udvari helyiségében ácsolták össze a mesék világát jelentő deszka kat, gyermekálmok színes kulisszáit, amelyek kö­zött most 30 napon át életrekelnek az örökké (riss és halhatatlan történetek főszereplői; Hó­fehérke és a 7 törpe, Aladdin, a csoda lámpa hő­se, Csipkerózsika, Piroska és a farkas, a Béka­királyfi s ki tudná mind felsorolni a gyermek­igivekuek oly kedves mesealakokat? cA bábjáték négyezer éves Kevesen tudják, hogy a bábjáték egyike « leg­ősibb művészi megnyilatkozásoknak. Négyezer ávea, de lehet, hogy még régebbi. Kinábap buk­kant fel először, kezdetleges formája az árnyjá­ték volt. Miután • vallási törvényeik tiltották az trober utánzását, a szinészek a bábokat utánoz iák le később s ez vetette meg 8 Távolkeleten a ssmjátszás művészetének alapjait Ea a magya­rázata annak, hogy a kinti samé-szek mozdulatai ma is szegletesek, merevek Kínából Indiába, majd innen Egyiptom ha és Görögországba terjedt el a bábjáték A hinduk nagy éposza: » Ma­hab r a t a Krisztus előtt 400 évvel mái gépe­zettel mozgatható bábukról tesz említést. A bábjátékot Európába a keresztes vitézek hozták. A középkori vallásos misztériumok b' fejezőcszkőze a bábjáték volt. A misztériumok középpontjában többnyire kicsiny fett Mát ia-szo­bor állott $ miután a Mária név kic-inyitett, Ke. céző formájú Marjon ette, sokáig ezer a né­ven volt ismeretes a bábjáték Európába* Európában a bábjáték sajátos fejlődésen meni át: elhagyták a stilizált, merev és Jellegzetesen keleti mozdulatokat s természetes formában éiet­Oőlveft cselekményt kezdtek bábszínházra vinni. Érdekes, hogy Goethét ts bábjáték ihlette meg * Faust megírására. Gyermekkoréban elvan hatással volt rá a Faust-monda báb|áléke!ŐHiiása, hogy később ebből a felojtheietlen gyermekkori élményből merítve Irta meg a világirodalom egyik legragyogóbb remekművét... Az sem érdektelen • bábjáték történetében, bogy a XVIII. szárad vérré:®, tu.ifc fénysorát él­te, kizárólag felnőttek <*?óraKt>aása volt. Ma mar inkább csak a gyermekek 6s a falni nép érdek­lődik a bábjáték iránt. A bábjáték mindig a leg­szorosabb vonatkozásban volt a néppel. Néhány népszokásunkban világosan felismerhető az ősi bábjáték nvoma. 'A betlehcmesek szép szokása is a bábjátékból szármatik A hetlehemezást fő­ként ferences páterek terjesztették Magyawaaá­gon először s bábuikkal eljá'szatiák « betlehemi isteni színjátékot, hogy a nép lelkéhez a vallásos misztériumokét közelebb tudják hozni. Mac ma js szokásos a Székelyföldön ó" különösen S«at­mér környékén, hogy a betlebemesek furgangos szerkezet segítségével röpzödtetik a betlehem an­gyal-alakjait. Ez az ősi oábjátékra utal. amely legrégibb népi művészeteink közé tartozik. Erdéiyi bábszínház Szegeden Külön érdekességet kölcsönöz a napokban Szegedre érkezett, bábszínháznak az, hogy Er­délyből jött, a bábjáték ősi földjéről- A román uralom 20 esztendején át járták az erdélyi vá­rosokat, falvakat s iskolákban, óvodákban, ha kellett, akkor Isten szabadege alatt rendezték meg előadásaikat s .magyar szóra, a magyar mesék szeretetére tanítgatták az erdélyi em­berpalántákat ... Amikor a bábszínház udvarára értem, már javában folyt a* előadás. A táncterem nyitott ablakán át csilingelő gyermekkacagás hang­zott az udvarra, mint kedves, varázelatös kísé­rőaene . . • A tágas terem első padsorai megteltek kö­zönséggel. Figyelő gyermekarcok fordultak a színpad felé, amelynek kopottas függöny-ku­lisszái között virgonc bábúk ugráltak. Egy fia­tal bábú-pár éppen Csárdást járt: pirosegákóe, deli katona és kackiás fejkendős, tűzről pat­tant menyéeske. .,Aladdin és a fsodalámpa" -- hirdette a nyitott ajtóra kifüggesztett., kézzel rajzolt, sze­rény plakát. Ejnye, ki hitte volna, hogv Alad­din. a sejtelmes keleti mese hőse — magyar szabadságos katona a a szultán büszke lánya ime: tűzrőlpattant székely menyeeska .. . És milyen zamatos, ízes székely nyelven be­szélnek egymással 1 A gyermeksereg tapsol, boldogan újrázza a táneot. Ez az, ami legjobban tetszik nekik, A verekedésnek nem örülnek — amint később megfigyelhettem — de az ének és a tánc ha­tártalan boldogságot jelept számukra. Nagy sikere van Trézsi néninek, a Vasorrú vén boszorkánynak is, ö sem hagyja magát, hamisítatlan székely nyanyé-kiejtéssel házsár­toskodik » szabadságos katonával Szly repesve várom, mikor ken; meg a „talpa szilvát* plaj­bász-írral, mint gyermekkorom székely mesél­nek scpríilovarnSje . , . — Most visszajön « katona, keresi * sep­rőt, hogy kiseperje a szobáját, de a boszorkány elvitte a seprűt! --» magyarázza előttem egy ragyogó aröcal lelkesedő fiúcska, midőn Trézsi néni tüzes seprűjén elrepül a legközelebbi bo­szorkánykongresszusra. A kis pajtás előttem betéve tudja » cselekmény valamennyi részle­tét e nagyboldogan magyarázza apró szóm­saédnőjének- (Ki tudja, hanyadszor izgulja máv végig p mesejátékot!) v Ne meséld el, mert akkor engem nem ér­dekái ..,*•• srólal m«a c»v szöszke. aiuryalba­s'észif elsőrendű kivitel­ben szobafestést, mázolást és biRorfényezést jutányos árban Cégtulajdonos: Caányi Mihály l'eketesas utca. 33. T ©lefon: te—4« ju lányka. Ugy beszól, mint egy valódi hölgy­felemelt aprócskával kényeskedve, rátartian._ Hirtelen, mint valami nyári zivatar kitör a taps, éljenzés, zengő lárma. Előkerült a bo­szorkány meg a seprű. A katona kezében vi­dáman táncol a seprű, megmutatja, hogyan kell kitakarítani a szobát. A seprű közben le­lecsap a házsártoskodó banya hátára . . . Ne-rn a verekedésnek van sikere most sem, csupán annak, hogy a jó győz az ármány felett! A mesemondó Adél néni Vége az előadásnak. X megelégedett, boldog gyermeksereg kitódul az ajtón. Néhányan még ott ácsorognak az összehúzott, zöldes függöny előtt, amely most már eltakarja előlük a me­seország Bsödáit- A finálét képező csárdás hangjaira az apró lábak még mindig bokáz­nak s üde gyermekhangok éneklik a. melódiát. Kéa a kézben táncolnak most a bábúk helyett eleven babák:_ pirosarcú, esillogószemű gyer­mekek. a leghálásabb közönség a világon! • Egyszercsak megjelenik a függönyrésben Paprika Jancsi csörgősipkáe feje és vékonyka cérnahangon invitálja a gyermekeket a más­napi előadásra. Nyombau felzúg az ígéret: „Itt leszünk Jancsi". Jánosi pedig hálából kinyújt­ja vaskos, fűrészporra.1 töltött kezét s "milyen boldogok a gyermekek, hogy sorra k'ezetfog­hatnafe vele? Lássa" kiürül a terem és szétszedik a rae­seknli szókat. A csupasz deszkák, fakult vász­nak és pihenő bábúk halmaza között előttünk áll a Nagyváradi Bábszínház igazgatóságai Meyérbüchler Vilmos úr és neje, népszerű ne­vén: mesemondó Adél néni. így nevezték el a szép Erdélyországban, ahol az elmúlt fájdal­mas, sötét évtizedek alatt missziót teljesített ez a házaspár. — Mesejátékaimat magam írom. — mondja J Adél néni kis büszkeséggel hangjában, amely­ben benne forrósodik még a szép szultánkisasz­szony hangjának zenéje. — Régi székely mesé­ket dolgozok fel, azután meg Grimm és Ander­sen kedvelt meséik De bármilyen eredetű is legyen, minden mesejátékom magyar szívet rejteget. S valamennyi mesém tanulságot, pe­dagógiai értéket takargat . . . Kolozsváron, Aradon. Temesvárón, Brassó­ban, Marosvásárhelyen, Sepsziszentgyörgyön és Nagyváradon, ahol állandó bábszínházuk volt, terjesztették az elmúlt 30 esztendő alatt a ma­gyar igéket. Nehéz hivatás volt, de szívvel-lé­lekkel gyakorolták. A felszabadulás Óta a meg­nagyobbodott ország többi városait járták: T>ebreeenV?\. Nvireryházán, Miskolcon. Kas­sán. Bevea-zn-zon Un-váróit heteken keresz­tül éa őszinte sikerrel. Most Szegedre hozták «4 *» erdélyi mesék színeit, a? erdélyi szó zamatát, szépségét s a kenyér­keresetben talán kissé már megkopott, de » gyermekszíveknek kedves bábuikat . . . Felnőttek is megnézhetik. Hiszen olyan jól esik néha egy órára, fél órácskára gyermekké lenni és örülni a meséknek- Talán ilyen rö­vid időre el tudjuk hinni, hogy az élet, a va­lóság nem más, mint a gyermekszemekből fe­lénk mosolygó színes álom. az örök. elpusztít­hatatlan, balhatatlan Mese . . . Csánvj Piroska fl„PI£DOI." vádiumoa gyógylabsá kiemelkedő szenzációja volt a most lezajlott Szegedi Ipari vásárnak. Azok, akik sokat szen­vednek a lábukkal, meggyőződlek róla, hogy a »PJEPOL« tényleg megszünteti a icgsuluosabD idbbúntatniaKot Reuma, izületi bajok, lábégés, fáradt, kimerő1' lábakra fugyás ellen tökéletes emlrhénnj''1 használható a »PiedoK mcjy természetes ®9 sulfurikus sókat tartalmazó kiváló hat*'9 gyógysó kapható O ndóé szépségápolást cü»h®k u u a 5 szaküzletében u S 31 EGED. SZÉCHENYI TER ír Ugyanott » már közismert »L'ArG fürdh^ is tieszerazhatő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom