Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-18 / 136. szám

£06 j* tuk 3 olasí 1 és * tai 1 Olt!® te ki« deméri mtel tel bogy » ek oi" kájátal sembeft 1 Ilye" szivei ink meri ijdaloi" nondoll lésébe" évzáró la szer, Ez idja nak. nökhó" Tudj^ . amdí követel ijzi iá" i szivó iy bél árul s és 0 egyűtl eleg él |y ut# tt lát® etemé" rs zfc ebi < ígyete" >sy Ive nszék" alakit" u vi«( Dr. Rácz Andor: a szabadkai törvényszék elnöke (A Délmagyarofszág munkatársától) Dr Rácz Andort, a szegedi járásbíróság elnökét .az igazságügyminiszter megbízta a szabadkai törvényszék vezetésével. Uj állomáshelyére ma utazik dr. Rácz Andor, hogy hivatalát elfoglalja. Szaktudása, felkészültsége, emberi értékei nélkülözhetetlenek a visszacsatolj^ Délvidék legnagyobb városában nemcsak most, hanem nélkülözhetetlen lesz később is, amikor a polgári törvénykezés ügyeinek intézése olyan teljes embert és kitűnő bírót kíván, mint drRácz Andor. Szegeden egyik általános tiszteletben 'álló tagja volt a bírói karnak és a város társadalmának. Mindenkor a feltétlen igazság harcosa Volt nemcsak a bírói székben, hanem a társadalmi életben is, ahol ugyancsak nagy szeretettel vették körül egyéniségét. A város társadalma szivébe zárta s ha most érzékeny veszteségnek érzi is távozását, mégis örömmel értesül erről a kinevezésről, amely Rácz Andor értékes munkásságának elismerését jelenti. Szeged társadalma őszinte meleg érzéssel búcsúzik a járásbíróság volt elnökétől s további érdeklődéssel kíséri működését bírói pályájának új állomáshelyén. Helyette dr. Ráday László járásbíró látja el a járásbíróság elnöki teendőit. aka( oktat® lábbi® jat: B-k® esés®* 0Ti3b, ke dc'< sef m\ ók- ?„( ío"1 í" MakA törvéavbaSAsAga a szegedi egyetem kibővítéséért Makóról jelentik: Csanádmegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése Nicsovícs György indítványát tárgyalta, amely azt kérte, Hogy a törvényhatóság forduljon felirattal a kormányhoz atekintetben, hogy a szegedi Horthy Miklós-tudományegyetemet mezőgazdasági fokultással bővítsék ki. Erre a kibővítésre igen nagy szükség van, mert a Délvidék szempontjából rendkívül fontossággal bir, hogy képzett gazdasági szakemberei legyenek. A törvényhatósági közgyűlés az indítványt magáévá tettQs kiegészítette az alispánnak azzal az indítványával, hogy a jogi fakultást adják vissza a szegedi egyetemnek, mert az ország többi egyeteme hovatovább nem tudja majd ellátni a jogi oktatást, jogvégzett emberekre Vedig egyre nagyobb szükség less. 'A közgyűlés határozata értemében a törvényhatóság a feliratot intéz a kormányhoz. őeíváros! Mozi Szerdán és csütörtökön 5, 7, 9 Magyar filmvígjáték tökéletes férfi ötletes, pazar humoru, pergő ütemű magyar vígjáték. A főszerepekben: Jávor, SSmor Erzsi, nihúifíu, Dilicsl és o Kél Pelties MAGYAR HÍRADÓ írás' I é W! idm Az utóidény nagy szenzációja 1 METRO-film! Az asszony, az orvos és a harmadik SrüNCER TRACY és a bnjaszépségü HEDDY IiAMAR grandiózus filmje a Belvárosiban Ma bemutató a KORZODAN Romantika, szerelem, öröm és szenvedés a párisi háztetők felett! Alfréd Gehry francia filmen világsikerű darabja művészi EMELET JJleghangulatosabh francia film. AZ, UJ SLTA% Bukovinai székeljek Mdaty kazaé*Uc&zé&e> a szegedi állomáson ZOO év önkéntea szátnwzeiésc utót* Bukovina 13 és félezer ma^a\{a Bácskában kap u{ otthont — Besxtfyelés IstcnseqiU, Hadik falva, Andcásfalva kazaléit inagyaciaiual (A Délmagyarország munkatársától) A világtörténelmi események sodrában a magyarság szempontjából nagyszerű, a nemzet fejlődésére mélyen ható aktus zárult 1c a mai napon. A magyar kormány áttelepítési akciójának utolsó fázisaként 1400 bukovinai székely-magyar érkezett haza; 177 esztendős önkéntes száműzetésből. Mint ismeretes, a magyar kormány több csoportban Bukovinából kihozta olt élő vércinket, hogy a bácskai idegen, dobrovoljáctelcpesck helyére betelepítse a bukovinai székelyeket. Bukovina 13 és félezer magyarja a mai napon végleg hazatért... A szegedi állomáson beszélgettünk az átutazóban levő bukovinai magyarokkal, akiket a vissza tért Délvidék felé irányítottak. A magyar Délvidék felé, ahol már várja őket egész sereg uj, magyar falu a Bukovinában üresen hagyott Istrasegits, Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva és Fogadjisten helyett. Több, mint 10.000 székely már uj otthonban örül az igaz, magyar életnek. Uj, magyar nevek piroslanak a térképen: Bácsjózseffalva, Józsefháza, Hadikliget, Bácshadikfalva, Andrásföldje, Istenáldás, Istenkezc, Istenföldje, Bácsandrásfalva, Istenhozott, Bácsistcnscglíf, Istenvelünk és még több" hasonló, költői zengésű név. Uj telepesfalvak, amelyeknek már nevében ott ég a hála és túláradó öröm, amiért a magyar nemzet egysége ismét erősebb lett, a magyar jövendő kiépítése újra nagy lendülettel haladt előre.,, Székely telepesek uton Bicska, felé A szegedi állomáson messziről jött utasok vesznek körül. Fejkendős asszonyok, szöszkehaju, nemzetiszínű pántlikás, apró varkocsot viselő gyermekek, kopott ruhájú, fáradtarcu férfiak. Bukovinai magyarok... Hírük megelőzte őket s érkezésük nagyjelentőségű esemény ennek a legendás elnevezésnek árnyékában: csángó-magyarok. Barátságos, figyelő arccal és várakozó tekintettel álldogálnak a napsütötte, füves pályaudvaron. Amikor megszólalnak, nyomban elárulják magukat: nem csángók, hanem bukovinai székelyek. Zamatos, tiszta székely beszédükön ottédcskedik az édesanyám szava s szeretném magamhoz ölelni valamennyiüket: testvérek, magyarok... hazatértek!... A bukovinai székelyek a mádéfalvi székely mészárlás idején menekültek el hazánkból Moldovába s ounan települtek meg később Bukovinában. Csaknem két évszázaddal ezelőtt elszakadt vércink térnek vissza most hozzánk a szentIstváni birodalom feltámadásának hajnalán, hogy segítsenek az uj honfoglalásban barázdát avatni, magot vetni s a jövő gyönyörűséges magyar termését learatni... _ Nem vagyunk csángók, műnk székelyek vagyunk! — mondják körülöltem szinte kórusban asszonyok, lányok, legények. — Hadikfalváról, Andrásfal várói. Istensegíts és Józseffalváxól jöt. tünk, ott nem éltek csángó-magyarok, hanem műnk, székelyek, — A csángók Bákóban élnek p nem igy beszélnek. Alig éltettük meg a beszédjüket, amikor ö»i« szejöttünk velük — mesélik szaporán. Látom, b'ogj nem szívesen hallják, ha csángóknak tartják őket. A legényeknek nyomós érvük is van erre. ki I® mondják nyíltan: . — A csángók kiengedik az (ingüket... — vetően hangzik cz, csodálkoznia kell annak, akf nem ttfdja, hogy a bukovinai magyarokat az kft* lönbözteti meg a románoktól a mindennapi vise* létben, hogy az oláhok dészü-szijjal leszorítva^ kívül viselik az ingüket Hogyan jöttek el, arra így felelnek: — Amióta Erdély felerésze visszatért Ma£y«r* országhoz, nem volt maradásunk Bukovinában; Az oláhok kinéztek bennünket otthonunkból, ei* | Csak a kor lesz szép X C I T J I (k C- Ék t a lakása, ha bútorát „"I T r V» «r Vr Hl nálunk vásárolja írlLslLlCLllSi Bútorcsarnokai Telefonszám: 11—28. 4 o Szendrényi Géza és Társai, Szeged. Dugonics-tér 11. vették a kenyerünket és szidtak, bántottak. H® magyarul beszéltünk, börtön járt érte, meg ke* mény ütlegck... 1 Az embergyürüből kiválik egy asszony, aki börtönt viselt azért, mert magyarul kérdezte meg a kukorica árát a vásáron. — Mögöttem állt a csendőr s amikor hallott*! hogy magyarul beszélek, a földre lökött és belém* rúgott... Aztán elvittek s egy hétig ültem a börtönben. János-napján történt, amikor ünnepelni szoktunk s a jégverés ellen imádkoztunk s.» eA szórvány-magyarság szomorú sorsa Sorra nekibátorodnak, elmesélik fájdalmas multjukat, sérelmeiket. Akad olyan férfi közöttük, aki végigjárta az összes hírhedt oláh börtönöket: Vacarostit, Doftanát, Targu-Oenát, a román •szibériai* sbóányát. öt esztendőt kapott azért, mert magyar volt, mert 1919-ben, amikor legfájdalmasabb volt magyarnak lenni, Simon Márton magyarnak vallotta magát De akadnak mások is, akik' román katonáskodás elöl menekültek, sok véres könnyet titkolnak ezek lelkük mélyén, büsake székely szivük rejtekében... Az asszonvoknak érdekes nevük van: Tur* SZÉCHÉNYI MOZI Megint prolongálnunk kellett a legszebb magyar filmet! DANKÓ PISTA Ma 5, 7, í>