Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-15 / 134. szám

• • Ipari Vásárra érkezők keressék tel a fővárosi mintára berendezett Bilffé-söröző és italáru üzletemet. Szegeden a ffipostánál. (Kelemen-utca sarok) tulajdonos Sándor Béla KÖZGAZDASAG )"( A tűzifa legmagasabb ára. A Budapesti Közlőn 11-i számában jelent meg — mint ismeretes — a 108900—1941. A. K. sz. rendelet a tűzifa legmagasabb árának megállapításáról. A rendelet ugyanazon az alapon épül fel, mint a mult évi rendelet ami annyit jelent, hogy tulajdonképpen a tüzifakereskedőnek minden vagon tűzifát külön kellene kalkulálnia, hogy a rendelet szerint felszámitható legmagasabb árakat megállapítsa. A tfizifakereskedők nemrég a kereskedelmi és iparkamarában értekezletet tartottak, ahol elhatározták, hogy a tűzifa legmagasabb árát megállapító rendelet megjelenése után kérni fogják, hogy egységes helyi árakat állapítsanak meg" A rendelet módot nyújt arra a város polgármesterének, hogy egységes helyi árak megállapítását ettge délyezze az árkormánybiztostól kapott felhatalmazás alapján. A tüzifakereskedői érdekeltségnek ezt a kérését a kereskcdelm' és iparkamara a legteljesebb mértékben támogatja. Hétfőn este hat órakor e kérdésben a kama.'ábao értekezlet lesz. )( A gyujtósta. A szegedi kereskedelmi és iparkamara közli: A közelmúltban felmerült az a kérdés, bogy az úgynevezett gyujtósfát, (aprított gyujtósfát, kötegelt puhafát és ckötegelt léchulladéko)' a ki nem felölt tüzifakiskereskedő forgalomba hozhat-e. A budapesti kereskedelmi és iparkamara olyan véleményt adott, hogy a ki nem jelölt tüzifakiskereskedő gyujtósfát továbbra ts árusíthat. Ezzel szemben a szegedi kereskedelmi és iparkamara arra az álláspontra helvezkedeít. hogy a gvujtósfa is tűzifa és ezért gyujtósfát csak kijelölt tfizifakereskedők hozhatnak forgalomba. A szegedi kamara a közellátási miniszterhez előterjesztést intézett és á miniszter most közölte a kamarával azt a döntést, hogy gvujtósfa forgalomba hozatalára kizárólag csak kijelölt tüzifakereskedök jogosultak. )( A SZEGEDI PIAC ARAI. A tegnapi állatvásárra felhajtottak 54 borjut, 2 juhot, 23 bárányt, 98 sovány sertést, 168 választási malacot. Az árak a következőkép alakultak: borjú kilója 1.30—1.60, juh 95—1.00, bárány 1—1.10, éves sovány sertés darabja 90—110, féléves 70—90, választási malac párja 50—80 P. Hus. Marhahús I. r. 2.26, II. r. 1.94. III. r. 1.70, borjúcomb 2.60 pengő, nyakas 1.60, szegy 1.60, paprikásnak- való 160, sertéskaraj 2.70—3.00, comb csonttal 2.60. csont nélkül 3.02, lapocka csonttal 2.60, csont nélkül 3.02, tarja 2.40. oldalas 2.00, zsirszalonna bőrrel 2.64, oőr nélkül 2.84, sertésháj 3.06, zsir 3.30, Teljes tej literje piacon 26, csarnokban 28 fillér. Baromli. Csirke rántani való párja 2—4, kilója 2.30 —4.00, csirke nagyobb párja 4.50—6.00, kilója 2.40 —3.30, tyúk párja 5.00-9.00, kilója 2.00-2.30, kacsa sovány párja 3.00—5.00, hízott kilója 2.20 —2.50, liba sovány párja 10—20, hizott kilója 2.20 —2.60, tojás kilója 2.16—2.5J, darabja 12- 14 HÍJ. Gyümölcs. Egres kilója 48—70, cseresznye germerszdorfi 1.10—1.70, zsabolyai 60—1.20! közönséges 50—90, citrom darabja 8—14, földieper szép kilója 70—1.40, közönséges 30—70. Zöldség. Zöldborsó hüvelyes kilója 22—30, fejtelt literje 40—70, burgonya: nyári rózsa kilója 11—13, Giilbaba 11 —13, oltott rózsa tl—13, őszi rózsa 10—12, Ella 9 —11, Krüger 8—9, takarmányburgonya 7—8, nj burgonya nagyobb 20—28, apró 10—16, vöröshagyma uj csomója 10—26, fokhagyma uj csomója 14 —30, petrezselyem kilója 30—60, uj csomója 4— 20, sárgarépa uj csomója 4—20, zeller darabja 4 —20, fejeskáposzta kilója 27-35, kelkáposzta 30 —40, saláta feje 2—14, karfiol 14—25, karaláb nyári csomója 4—16. ugorka szelni való 70^-1.20. kisebb 1.20—1.40, zöldpaprika apró hegyes 8—20, tölteni való 18—26, prokedli csomója 6—14, spenót kilója 15—40, sóska 20—40, hónapos retek csomója 4—10. nvári retek 4—10 fillér. llri mellékfoglalkozás Komoly, szorgalmas és állandó képviselőt keres magas jutalék mellett SZEGED és vidékére 31 éve fennálló fuvarlevél felülvizsgáló iroda. A képviselő teendője; az itteni kereskedőknél havonta a vasúti fu varleveleket összeszedni és a kereskedők érdekéhen azokat a fizetett fuvardijak helyességének felülvizsgálása céljából irodámnak beküldeni. — Évekig tartó nagy kereseti lehetőség. Csak levélbeli ajánlat küldendő: 8CHAFER M. cée. Budancst. Nénszinház-utca tl. 54 KÖNYVEK E°y kiadatlan Dugonics-kézirat (Baróti Dezső tanulmánya: „Téténynek Ékessége") Nem könnyűszerrel ^olvasnivaló* és »szórakoztató* irodalom, de mindenesetre irodalomtörténéti dokumentum az a nemes egyszerűségű, alig három és félivnyi füzet, amely most jelent meg a Tudományos Akadémia segítségével a Dugonics Társaság kiadásában Dugonics András születésének kétszázadik évfordulójára való emlékezéssel. Baróti Dezső, a jeles iró és irodalomtörténész első izben tette közzé nyomtatásban az »Etelka« Írójának, »a kegyes oskola-béli szegedi szerzetes papnak* ifjúkori érdekes szárnypróbálgatását: »Téténynek Ékessége, melyet versekbe foglalt Dugonics András*. A történeti érdekességü kis mü kézirata eddig a Nemzeti Muzeum kéziirattárában temetkezett, most Baróti Dezső értékes tanulmánnyal és megvilágosító, magyarázó feldolgozással boesájtotta a nyomdafesték alá. Dugonics András ebben a zsenge és szerénykedő munkában a késői barokkor finom szokásának hódolva a tétényi Rudnyánszkyvkastély verses leirását adja, szép és jellegzetes példát nyújtva a barok-rokokó irodalom egyik megjelenési formájának. Milyen meghatóan visszaidéző a »Téténynek Ékessége* ajánló oldalai >Tekéntetes és nemzetes Dezéri-Rudnyánszky Josefhez, arany-szőrű vitézhez, Mária Theresia Királyné és Tsászárné Asszonyunknak! Eő Fölségének Tanátsosához, Nagyságos Tétényi Száraz Julianna Asszonyhoz szabados uri nemből származott fő-személyhez, emiitett tekéntetes és nemzetes Urunk kedves élete-párjához, egygyetlen-egygyéhez.. .* irja az »Etelka* irója 1766-ban »őszi időknek' egynehán napjain*. Dugonicsa kastályleirás műfajával hódolt a barok-izlésnek; a mű — mégsem teljesen önálló. És éppen abban van Baróti Dezső pompás kis bevezetötamVlmányának egyik értéke, hogv kitűnő rajzot ad a centora példájáról. A »cento« egy költő különböző verseinek olyan öszszeállitását jelenti, amelyből uj értelem jön létre. A fiatal Dugonics mintaképét, Gyöngyösi Istvánt választotta, Gyöngyösi soraiból, szakaszaiból adja a tétényi kastély verses leírását. Baróti gondos tanulmánnyal kimutatja Dugonics centojának forrásait, bemutatja a változtatásokat és aZ iró önálló részeit. A »Téténvnek Ékessége* még csak zsenge bevezetés az »Etelkáig«, de világos irodalomtörténeti utmutató és egy gyors korai vázlat a nagy piarista későbbi Írói portréjához. Baróti Dezső gyengéd és nemes munkát végzett az irodalomtörténet számára, amikor Dugonics Andráls születésének kétszázadik évére közzétette ezt az eltemetett kéziratot a magyar regény előidöiből. És ebben a szellemben járt el a Dugonics Társaság, amikor az Akadémia segítségével izléseseu szép kiadásban megjelentette a Füzetet. Szép és gyengéd gondolat volt Dugonics I 1774-ben megjelent »Trója veszedelme* eimü müvéből vett könyvdiszeivel ékesíteni az irodalomtörténeti dokumentumok barátai szamára készült érdekes kis füzetet P. Erdősy Sarolta: .Szivem szerint*. Meleg, érzésteli, őszinte asszonyirás, csupa halk bánat és szelid öröm csendül meg verssorai között E rdősy Sarolta a hangulatok, szines, mult ködébe vesző, visszajáró álmok poétája s minden során, amit leir, rajta csillog az asszonyszív mélységesen finom átérzésének patinája. Ha formailag nem is üti meg valamennyi vers a »költői mértéket*, hangulatfestésükkei, képeik tisztaságával és az átélés őszinteségével megragadják a poézis iránf fogékony lelkeket. Az Ízléses kiállítású kis verskötet tartalmából kiemeljük a .Fáklyafény* cimü költeményt, amelyet P. Erdősy Sarolta kormányzó urunk névnapjára irt a amelyért legfelsőbb elismerésben részesült. Tóth Endre; .örökké viharban*. Izmos költőtehetség uj verseskötete jelent meg a deberecenl Csokonai-Kör kiadásában. Tóth Endre a magvar verselőknek ahhoz a fajtájához tartozik, rtmelyiket mindenekfölött a magyar sors, a magyar jövő s a magyar végzet érdekel. Költészetét a küzdés, a dacos akarat és előretörés jellemzi; magyar vonások, áttüzesedik és lelket nyer tőlük minden, ami eszme és gondolat... Legszebb szonettjeit Adyhoz és Rimbaud hoz irja, a kötet két legjobb verse ez, de sok költői sors vállalás. életérzés és megkapó gondolatjáték cseng « többi költeményben is, amelyek mind verselő* készségről tesznek Unüsigtf, Ti már Ferenc: .Bácskai posta*. Szép íiilltttsu. utaz masswr könyvet hozott szerkesztőségünkDÉLMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1941. JUNIUS 15 •usr Szemüvegét orvosi receptre is pontosan elkészíti 104 Széchenyi-tér 5. Törvényszék mellett .(Á-fcoTO SÍSOEB be a bácskai posta... Az első magyar »szép írás*, ami a felszabadult Bácskából hozzánk eljutott. Bizonyítéka annak, hogy az elmúlt 22 esztendő nem törölte el a magyar érzést, a magyarsághoz tartozás örök tényét a bácskai lelketből, s«1 * rabság és szenvedés csak megerősítette, a: a 'ívérccé kovácsolta ezt a kincset. A Bácska jövendő honvédeinek, a leventéknek ajánlja T i m á r Ferenc hangulatos, magyar színekkel "teli írását, emlékeit az elmúlt két évtized könnyes napjairól és reménységeit a szebb, igazabb magyar jövendőről. A novelláskötet érdekes, kedves olvasmány mindazoknak, akik valaha kisebbségi sorsban éltek és fájó reménykedéssel tekintettek a hajnalodó láthatár felé... (-i.J Tóth László: Arcélek az újságpapíron. Most hagyta el a sajtót a Szent István-Társulat kiadásában Tóth Lászlónak, a kiváló Írónak és országos nevű belletristának uj könyve. E müvében Tóth László az utolsó negyedszázad alatt végzett közirói munkásságának 17 legsikerültebb Írásait gyűjtötte össze. Akkor, midőn a cikkek megíródtak: a napi újságírás termékeinek voltak szánva, de most, könyvben összegyűjtve kiderült róluk, hogy túlélték a pillanatnyi alkalomszerűség vonalát. Ez a könyv uj bizonysága annak, hogy ha a publicista nemcsak vérbeli újságíró hanem a szó legjobb értelmében vett író is, írásai megállnak az idők mérlegén s a következő generáció számára is értéket jelentenek, tanitanab és gvönyörkftdtetnck. "A könyv első cikke I. Ferenc Józsefről szól, az Írások sorát pedig a gróf Teleki Pálról szóló megrázóan aktuális olvasmánv zárja be. Közben megelevenedik a mult távlatából a régi Magyarországnak s a régi Európának sok-sok nagy szelleme, haidani vezérfigurája: Prohászka Ottokár, gróf Zichv Nándor. Gusztáv Vigeland, 'WilhelTU Berliner. De elénk veti'.i Tóth László az uj Európa' sok jellegzetes egyéniségét: Mussolinit, Kalitot, Salazart Ezek az Írások túlnőnek a pere* nyi hatásra törekvő napi publicisztika kereteirt, hiszen mindmegannyi brilliáns essav, az njságitás kisplasztikájának pompás müvei, amelyek valóban méttóak' arra. hogy a gyorsan sárguló újságpapírról átmentsük' őket az igényes könyv famentes papírból készült latjaira. Különösen megható, mélvről buzgó lírai irás, — a könyv egvifé legszebb darabja —, amit Tóth László nagyapjáról — minden idők egv'k legnagvöbK magyar színművészéről — Tóth Józsefről ir. Melegen ajánljuk a könyvet ntfndenki figyelmébe, akinek 9 bomlott korban a komoly irás élvezetet és okulást jelent. TŐZSDE Budapesti értéktuzsdezárlat. A huzamosabb ídft óta tartó szilárdság a hét utolsó napján * nyitás* kor is folytatódott és a legtöbb érték mugasabll árszínvonalon mozgott. Feltűnést keltett a Magyart Nemzeti Bank 10 pengős árjavulása, amelynek; jegyzését a túlzott vételek miatt fel kellett függeszteni. Ugyancsak élénk volt a kereslet az ÁH lamvasutak, a Beocsini és a Levante részvények-^ bea is. A tőzsdeidő későbbi folyamán a forgalom elcsendesedett, áru került a piacra és az értékek! fokozatosan lemorzsolódtak. Zárlatig nyereségé biztosító eladások is elmélyítették az olcsobbodá f folyamatot, úgyhogy azoknak az értékeknek nagy* része, amelyek árnyereséget értek el, nyitási nyw reségüket nemcsak elvesztették, hanem a tegnapi árfolyamok alá estek. A Nemzeti Bank és a ki* sebb értékek, valamint a Trust tartották meg átv nyereségüket. Zárlati árfolyamok: Magyar Nemzeti Bank 290.—, Kőszén 735.—, Ganz 40.9, Izzó 332.—, Szegedi kenderfonógyár 170.—. Budapesti terménytőzsdezárlat. A hét utolsó napján a terménytőzsde üzleti forgalma igen csekély volt. Zürichi devizazárlat. Fáris 9.95, London l?.2(ft Newyork 431.—, Milánó 22.67 fél, Berlin 172.501 Szófia 4.25, Bukarest 2.25. Csikágói terménytőzsdezárlat. Buza lanyha* Juliusra lOaSő—ogyoyoicad, szeptemberre 1011 bétiyolead—báromnegyed, decemberre 103-26—otoyotöad. Tengeri »Jia tartott. Júliusra 73 egy* nyolcad, szeptemberre 75, decemberre 77. Rozs alig tartott. Juliusra 56.25, szeptemberre S71, decemberre 60.25,