Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-06 / 102. szám

9EELFXGY£R0FTS2A6 KEDD, 1941. MÁJUS « legfeljebb 14-50 méteres főpárkány magasságú feárgmemeletes épületek építhetők. A kotedik övezetben földszintes épületek építhetők 4-től 5 méter főpárkánymagassággalA nyolgadik övezetben a telek legkisebb területe 1000 négyzetméter. Itt csakis ipari tevékenységet szolgáló épületek -emelhetők. Ez a korlátozás azonban nem zárja ki, hogy a gyár öraéeése hivatott személyzet, illetve olyan tisztviselők részére lakás is épüljön, akiknek a helyszínen való tartózkodása az üzem szempontjából feltétlen szükséges. A kilencedik övezetbe tartoznak a terek, aftalaban a zöld területek. Ezen övezetben esakis a zöld- és szabadterületi jelleg rendeltetésével ellentétben nem álló esetről esetre •ücsrhatáajozott célú ós terjedelmű építmények építhetők, szigorúan szabadonálló módón. iVégől a tizedik övezetben mezőgazdasági íáíokat szolgáló építkezések emelhetők és a legkisebb beépíthető terület 800 négyszögöl Dalmácia Az olasz adriai szigettenger Dalmácia — amelyet a legutóbbi hadin ű,felet során teljesen megszálltak az olasz esapatok —-• Ejt, e. 79-től K*. u. 476-ig római provincia volt. Julius Nepos rövid uralkodása ««gy évre elszakította Itáliától, de Odoaker visszakapcsolta hozzá s ezt az egységet 493 ós 158 között a keleti gótok is tiszteltben tartottók • s ravennai exarékákon keresztül további 15 éven át a kelet-római birodalom is fenntartotta. Dalmáciának Itáliától való egyetlen beesni elszakadása ,578-tól 1240-ig, ami a szigeteket illeti, csak 1052-ig tartott, ez az elszakadás egybeesett *a népvándorlás korávaJ. De attól kezdve .1789-ig nem szakadt meg az egység •• azután.'is, hogy Ausztria megdöntötte Valeaóe hatalmát, Dalmácia osztozott a sor«éka&,;.HúVz történelmi századból Olaszország t* Dalmácia .1451 esztendőt töltőt közösségben. A római jegyhóz is kimutatta, hogy nem iekvuH Dalmáciát az osztrák birodalom tartományának, mert Sebenico, Spalato, Lasina. Ragnza és Cattaro püspökségeinek felettes haiőeágává a zárai metropolitát tette meg, ami áétal közvetlenül Róma s nem pedig a bécsi püspökség ellenőrzése alá keruUek. A kívülálló német tudós, Fischer, a dél Mtrópaí félszigetekről szóló művében (Lánderk rendé der drei südeuropischen Halbínseln", 1898) isry ír' „Dalmácia szinte nélkülözi a szárazföld minden jellegzetességét. Az egész egy Htigeltenffer. szigetszerű terület ott is, ahol a partvidék nem látszik elszakítva a szárazföldtől. A belső vidéki felől nehezen közelíthető meg, teljes mértékben a tengerhez van ka/phsólva s nem ok nélkül tartozik Róma és Velence uralma alá.** • Dalmáciának mindig római éa katolikus hagyományai voltak és ezeknek az emlékei élnek még a* egész partvidék számtalan kikötőjében, freíuatói Teodoig, Zárától Trauig. Salona dif&ÖHBges római diadalívei, a tenni várkastély, • uaguaai kolostor és rektori palota,'a sebeni.VM dóin, lépcsők és díszkútak, paloták és tornyok, kapuzatok és síremlékek, mindmeganyoyj gyermeke Róma és Velence építőművészednek. Édesapám EDE toyé hó 5-én éves korában meghalt. Temetése kedden délután 4 órakor lesz • szidó temető cintennéböi. Mély gyászomban osztozik velem ham, dr. Csányi István. Sneged, 1911 május hó. »R. MEZEI' ÖPÖMSB SZ. Szcca'i R IR-.II Irta: Sz. Szigetiig Vilmos Kezdetben volt a tragédia, meg a vígjáték, aztán meglehetősen elszaporodtak a műfajok. Egyikmásikra az édesanyja som ismerne rá, hogy micsoda: társadalmi színmű, helyzetkép, zenés vígjáték. komédia? Nincs már olyan határozott elválasztó vonal, mint amikor azon tanakodtunk, hogy prózai darabot nézzünk-c meg, vagy zenéset. Az elválasztáson sokat vitatkoztak már kritikusaink, esztétikusaink, de egyelőre nem tudnak dönteni, mert minden uj szezon uj műfajt termel ki. Hát várni kell, hátha megállapodik egyszer cz a nagy nekigabalyodás. Annyi bizonyos, hogy becsülést érdemel az a szindarabiró, aki nem 5rja müve alá, bogy az vígjáték, mikor ő maga tudja a legjobban, hogy nem az. Lehet, hogy óvatosság is vezeti s fél a színpadi diszletezöktől. Azok közt vannak mokány legények s nem ismerik esztétikáiban sem a tréfát. Én azt hiszem, hogy felesleges a meghatározás keresése, mert elvégezte ezt már az elöbbrevaló esztendőkben egy gyulai magyar. Gyula nyári ál- • lomása volt Makó Lajosnak, aki hiába hozta olt szinre a legjelesebb- darabokat, hiába tartott olyan nívójú társulatot, amilyent ma aligha lehetne összetoborozni, a közönsée csak az operettekre volt kíváncsi. Makó már jóval az előadás előtt kiült a színház előtti kia padra, közel a pénztárhoz. általában szerette megfigyelni az érdeklődést. így lát egyszer egy öreg magyarat, aki cédula nélkül ballag vissza, hát megszólítja. — Tán elfogytak a biléták, bácsi! — Maradt belőlük elég. csak én tévedtem — Miben tévedett? — Azt hittem, hogy muzsikás darabot játszanak. ahol énekelnek, meg táncolnak. — Azt szereti? — De nagyon ám. Tuggya, nincs aunál szebb, j Némelyike ugy kicifrázza, hogy az én lábam is j bizseregni kezd, de nem a rejomától. Aztán hogyan énekelnek, meg komédiáznak, — a könnyem is potyog bele, annyit nevetek. Ilyent kéne f»rtunfurt adni, ez az igazi. Makó. amúgy is distingvált komoly *r, Ujfi OF*" szág egyik legjelesebb drámai színésze, (ámbár utolérhetetlen Gáspár apó szerepében is) — valami hivatásfélét érzett, hogy neki most meg k«H térítenie egy eltévedt háránykát, — Nincs igaza, öregem, mert nem ez az igazi szinészkedés, hanem a másik, amelyikben se ének, se Iáim. Ugy hívják, hogy dráma. _ Mar olyat ne mondjon MS zr, mert magám marad vele. — Látott már ilyen darabot? — erősködik Makó. — Láttam, mondja m a legteljesebb megvetéssel, de az is ©lég vok egy életre. Majdnem elaludtam tőle. — Talán vesszei játszót jak a színészek! — Hallja-e, nem játszottak azok sehogy, de ki a fenét érdekli, hogy váltig esak a maguk dolgát beszélik? Makó Lajos, majd Almássy Endre szegedi smntársulatának java részét hamar elkapkodta Budapest. Meglehetősen válogatós volt * Nemzeti Színház is, a Vigszinház is. tisztán a hivatottságot nézték, nem a protekciót, a kalandos közbenjárásokat. Mindennél ékesebben beszél azonban aé akkor felkerültek hatalmas Kstája. Egy szegedi színésznő majd meghalt az irigységtől, ha pályatársai szerződtetési tárgyalásairól hallott. Hát már mindenki, csak ő nem? Azt csinálta, hogy bizalmasan, becsületszóra, titokban maradjon, terjeszteni kezdte, hogy az ö agyé is meglehetősen előrehaladt, lényegtelen részietek vannak még hátra, de hamarosan ő lesz a Vigszinház stárja. Ugyanakkor titokzatos kezek titokzatos összeköttetéseket mozgattak meg, ha mingyárt nem is a szerződtetése érdekében végtére Faiudiék rendkívül kényesek voltak művészeti kérdésekben —, hanem hogy legalább egyszer feiloptessék. Ha pedig már ott van, senki segi biztos a helyzet kialakulásában. A sikert ki lehet préselni Wilsöleg is, sok ennek a furcsa valaminek a bábája. Isten neki, nagynehezen kapott egy délutánt. Próbálkozzék, hadd mutassa meg, hogy mit tud, vagy mit nem tud. Attól kezdve nem tehetett vele bírni, hálálta sappasztott mindenkit a jövőjével. Már szerepeket osztott, többeket nyugdíjba kergetett — ugy emlékszem, Varsányi Irénnek sem kegyelmezeti meg —, így én és ugy én volt minden szava. — Ne izguljatok, csitította Nyárav Antal a lemaradt tagokat, magatok tudjátok a legjobban, hogy aem szabad a »£i«esx beszedet sző szerint Azzal mefiszlói mosolyával, amely annál V** szedelmesebb volt. minél nyájasabb, _ közeled®'1 a művésznőhöz. —• Tudod már. hogy. miben lépsz fel? — Egyelőre nem állapodtunk meg, minden nap várom az értesítést. De hát az nekem mindegy — Nó, nem egészen. Azok a Faludiak ravasí fickók, unhatják az ilyen közbeékelődést, halfa0,1 szájból belemennek, aztán elsüllysztenck. Ajánlom, ragaszkodj valami parádés szerephez, aha' érvényesül a testi egyéniséged. — elég mutató* vagy, a meztelen vállad majdnem egészen fa; ezzel könnyebben megfogod a közönséget, Ue "a hagyd, hogy elszurkitsenek. teszem azt a Tanító' nővel. Nagyon nyájas volt, csak aki jól ismerte, tudta, hogy ez a grimásza. Ugy lelte hozzá: — Egyébként is gyenge szereped, nem vagy jó Tanítónő, A művésznőből kitört az a dallamos önérzet amely olyan furcsa helyeken és formákban m* megnyilvánulni. — Ki mondja azt, hogy én nem vagyok jó 1«' nitónő? Kikérem magamnak. Én ne volnék fa ebben a szerepben? A legjobb vagyok. ha tudni akarod. Ki hallott már olval. hogy nem vagyok Jó Tanítónő? Nyáray Mefisztó abban a mértékben lett nyugodtabb, amelyikben látta a hatást. Kiterjesztette két karját, olyan volt az, mint keserű vén t«. amint az ágaival áldást ad. _ Na igen, fiam, kár magad ennyire izgatnodFeltétlenül te vagy a legjobb Tanítónő. miheT elképzelem, hogy zsidóiskolában tanítasz. De erre már gyorsan tovább sassirozott. tscH művészi megbántó!tságok esetében sose lehet tudni a következményeket. Ja igaz. a vendégszereplés megtörtént, a ®a' vésznőt nem szerződtették. Helyette abban a sz®' zónban a társulat más bárom tagját vitték Bud*' pestre. szegen it 400 Vöröskereszt-kórüoiérf A kővetkező ujabb adományok érkeztek a jegyár Vöröskereszt Egylet' szegedi hadikórhá?* részére: Készpénzállományok: Az újszegééi Magyar Kender-, Len- és JütF ipari Rt.: Gellér József igazgató adománya Bolgár Károly igazgató adománya 40—, tisí>f»' seőlk havi fizetésének 1 százaléka 210.—, mester®11 50-—, munkások 410.—, 10 ágyra összesen 800.-' pengő. Szegedi pénzügy igazgatóság fogalma*? kara 10. Yáiostanyai áll. elemi isk. tantestülete 20.—, Alsóvárosi elemi isk. tanítótestület® 80.—, Vigvázó Rezső 100—, Janfczkv Angéla özv. Stein Péterné 10—, Csányi Mihály 20.-fa Heszlényi Béláné 1 drb lepedő megváltás 7 peP, gö, továbbá 1 párna 2 huzattal. 1 drb paplan drb huzattal. Keresztessy Júlia gyűjtése: Fekri Nándor 2.—. özv. Máyer Hermán né 3—, N- ', 1 , Korack Simonné 1.—. Kovaliok Györfö'1. 1—, ötott Lajusné 1 , dr. Széli Gyula t©.— Heréd! Gizella —.50, özv. Szendröi né 5— ökrös Temetkezés .50, Kelemen -.90, Erdélyi Lászlóné a~. ökrös Mibály 50. Rókáné —.50. Bruekner Elemérné 2.-, Györgv 1.-, Varga István 1—. N. X. - 50. « Bogdán Géza 2.—. N. N -.50. N. X. 1— N' t—j N. X. 1—, Katona László 2—. Vajda 5.— pengő. A !>é1m»syarország gyűjtése A Délmagyarország kiadóhivatalához ^ a következő adományok érkeztek a Vörösk®,es kórház felszerelésére: „ 80.- Z Dr. Tóth Jenő Hesser Lajos Eddigi syüjtésmilc 10ftsszesen: 106.50 P JÉGSZEKRÉNYE^ villamos hűtőkészülékek sörkimérőkés^»^u, fagy la I tgépek. jéggyártóberwtde^ HENNEFELD Budapest, VI., O-uUa *• •«**^ Jtó*8y**lt 'nSV'n l>ém«ntTe. TaUfon.: tlí-®1 1 Mem/elközi Vásárim taarcsanirt w