Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-01 / 98. szám

w-' Ujabb területek kerültek veszélybe a zákányi tanyarészen Egyelőre nem lehet megnyitni a levezető csatornákat — A Tiszán ujabb árhullám vonul le (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán délben ötvcntagu zákányi küldöttség jelent meg a városházán, bogy feltárja a vadzivek okozta sulyos helyzetek A küldöttséget dr. Tóth Béla helyettes polgármester fogadta. A zákányiak nevében ördög Imre törvényhatósági bizottsági tag vázolta a helyzetet, elmondta, hogy a zákányi környéken nagy területen áll a földeken a viz és most már nemcsak a laposabb részeket, hanem más területeket is ellepett. A helyzeten csak az segíthetne, ba meg lehetne nyitni azokat a csatornákat, amelyeket a zákányiak emeltek és amelyeket egy hónap előtt elzártak, hogy ezrei mentesítsék a többi részeket. A legutóbbi esőzések miatt nagy területen a vetéseket is ellepi a viz, ngyhogy még azok a területek íe a legnagyobb veszélybe kerültek, amelyeket az ősszel sikerült bevetni. A zákányiak szerint a Matyérbc még elfér bizonyos vízmennyiség és ezzel mentesülnének a veszedelemtől. Tóth Béla helyettes polgármester, majd -Breinovics Vilmos műszaki tanácsos ismertette a helyzetet a küldöttség előtt. Közölték, hogy egyelőre nem lehet megnyitni a mellékcsatornákat addig, amíg a Tisza vízállása lehetővé nem teszi a zsilipek megnyitását. Ha most kinyitnák a mellékfolyókat, akkor veszélyeztetve volnának az eddig megmentett területek, » Matyér szintje pedig eléri a legnagyobb magasságot. A város hatósága emberileg mindent elkövet a helyzet megmentésére és amint technikai lehetőség nyílik rá, azonnal elrendelik a csatornák megnyitását. A Tisza Szegednél két nap óta valamit apadt, szerdán azonban megérkezett a felsővidékröl jelzett. ujabb áradás, a viz ismét elérte a 7ÍM centiméteres magasságot. Néhány nap alatt remélik, bogy levonul az ujabb áradás és akkor már tartósan számítanak a helyzet enyhülésére. w Legdrágább kincsünk: Édesanyánk,, * Húszéves az »Anyák Napja* — Az anyós és édesanya (A Délmagyarország munkatársától) Szépséges ünnepnap közeledik: májns 4-ike. Anyák Napja. Ez a nap — május, a legszebb hónap vasárnapja — ünnepe az egé.sz emberiségnek. Mert talán még a legelvetemültebb bűnöző lelkében is él a szeretet édesanyja iránt és a villamosszék, vagy akasztófa árnyékában utolsó gondolata ahhoz száll, aki legtöbbet szenvedett érte ... Édesanyja nevét leheli utoljára a frontokon küzdő katona elhaló szava s bánatunkban, bajunkban, keservünkben mindig hozzá fordulunk, aki Isten után a legtöbbet: az életűnket adta. Talán Prohászka Ottokár fejezte ki legásebben az Édesanya értékét, fogalmát, amikor így írt róla a .JSolUeguid"-ban, naplójegyzetében: Jtta este meghalt az édesanyám ... ee az első fájdalom életemben, amit nélküle viselek el . . Legkiválóbb költőink, íróink mind tehetségűk legszebb fellobbanósának lángjánál áldoztak az Édesanyának, mert hiszen az Anya 'kultusza az élet, a folytatódás, a feltámadás örök kultusza. Boldog az a nép, amolyben ez a kultusz csírát vetett, és boldog az a nemzedék amely áhítattal és féltő szeretettel tud feltekinteni az Anyára •. * A legértékesebb amerikai •importcikk . . .« A világháborút követő esztendőkben sok ér'ékes és a vérről áztatott európai földnek új '•letlehetőséget adó importcikk jött át az Újvilágból, de valamennyi között a legértékesebb egy szimpla, kézenfekvő gondolat volt: az Anyák Napja. A mozgalom Amerikából indult el s 1921-ben áthajózott az óceánon, majd a magára eszmélő, feltámadást kereső Európa Országaiban is jó talajra talált- Magyarországon as Ifjúsági Vöröskereszt Egylet vette fel elsőként munkaprogramjába, 1925-ben indították meg Magyarországon est a szép mozgalmat. Mint ahogy minden esztendőben megünnepeljük a Hősök Napját, úgy hadd legyen minden évben egy nap, amikor Csak az Édesanyákra gondolunk, a sok-sok névtelen asszonyhősre, akik könnyel, munkával, ezernyi lemondással, a lelkük, szívük vérével nevelik fel gyermekeiket a magyar jövendő számára. Ezt a gondolatot talán nem is kellett a magyar nép lelkébe beleoltani, mert benne égett a kiváltságos Szfiz Mária-tisztelettel, BŐt már Ázsiából hozott ősvallásunk Holdasszonya is az örök Édesanya volt, az élet és feltámadás, a magyai fajt* csodálatos életerejének jelképe. A« anvaknltusz minden nép vallásos felfogasában ősi és talán a legrégebbi ismert vallásokhoz is visszavezethető. Tsis, az egyiptomi istenanya, aki fiáért és férjéért: Horns-Usirlért leszáll a holtak birodalmába, hogy életrekeltse az Istent . . . Ugyanez a monda él az asszir-babiloniai ős vallásban is. Tammnz i#tent Istar Hozza fel a holtak birodalmából, aki egyszemélyben feleség és édesanyaDe a legteljesebben bontakozik ki as Édesanya kultusza a Golgota keresztjének árnyékában, a szenvedő Tstena.nya kultusza a legkiválóbb festő- és szobrászművészéket ihlette még az elmúlt századok folyamán és milliók menekültek * menekülnek ma is mindért fájdalmukkal, szenvedő, meggyötört lelkükkel enyhülést vigasztalást keresni a Legfájdalmasabb Édesanyához ... A* Istenanya felmagasztosult alakja ott áll az oltárén s nekünk, magyaroknak különösképpen erősítőnk és vígasztalónk [Wrtt minden időkben. Ezért fejlődött ki nálunk hamar az Anyák Napja szép ümneptartása. Hogyan ünnepeljük az Anyák Napját? 'Az év legszebb hónapjának első vasárnapján- — abban a hónapban, amikof az Egyház az Istenanyának áldoz — a tavasz legelső virágpompájával ünnepelHotjiik az Édesanyát. Minden anya, szegény, gazdag, ídős, vagy fiatal, egyformán kell érezze ezen a napon 4 gyermeki szeretet melegét, a hálás gyermekszívek napfényét, amely az édesanyára sugárzik Anyák Napján. Figyelmességgel elhalmozhatjuk az édesanyákat az év bármely napján, de ezen a napon mintha a világ összes emberteremtményei gyermekek lennének Bsnpán é» titkos jeladásra egyszerre egy akarattal és megértő összefogással szeretetüket bizonyítanák az édesanyáknak. Tgy kell történnie ezen a napon, még a mai íáborús viharokkal terhes időkben !s! Hogyan ünnepeljük az Unyálc Napját? Elsősorban azzal, hogy a szokottnál is nagyöbb szeretettel vegyük körül az Édesanyát és valami meglepetéssel, legyen az bármilyen flsekcly dolog, szerezzünk örömet nekiBoldog az az ember, aki ezen a gyönyörűséges májusi ünnepnapon együtt örülhet az édesanyjával, odaborulbat eléje és szeretete, hálája bizonyságát kiöntheti a szivéből. És az, akinek nem engedte meg a sors, hogy ezen a napon együtt lehessen az édesanyjával! Akinek az anyja eltávozott már abba az Ismeretlen világba, ahová valamennyien követjük egyszer az eltávozottakat! .. . Ar, válasszon ki magának egy elhagyatott., gyermekétől megfosztott édesanyát — hiszen a világháború nagf halálaratása óta sokan élnek ilyen tengőlengő, elárvult lelkek ezen a szomorú földön és szerezzen örömet annak, elköltözött QW meke nevében ., * Rehabilitáljuk az anyósokat is ! Volna még egy előterjesztésem az első jusi vasárnap örömének fényében. RehábilHáljuk Anyák Napján az anyósokai is! Az anyósok terhére oly sok sületlen vioc és olyan rosszakarat született az elmúlt időkbon. Utánanéztem annak is. hónnan származik * anyós-ellenszenv a köztudatban? A lesük0®* adatok arról mesélnek, hogy az anyóst a lizártió alacsony fokán élő népek szinte kivét© nélkül határtalan ellenszenvvel üldözik- A* rí kában a kafferek. az amakózák. a maravin a bogosz- és szórnáli-lörzsbeliek például kerülői tesznek, vagy elbújnak a bozótba, " véletlenül találkoznak az anyósukkal báláinkig soha sem ejtik ki az anyós nevétAz ashanti-négerekné! a vő és az anyós nagy távolságról beszélhetnek pár szót nS?' mással és ilyen esetben kötelesek arcukat egf' mástól elfordítani. Hasonló szokások vauiig Ausztráliában a mandánolt között és az afflfrt' kai indus-népeknél. Északamerikában a da»°' ta, Omaha és egyéb törzsbeli indiánoknál, amerikában pedig a pampákon lakó népekig ugyancsak tilalmas dolog az anyóssal V csevegés. Nem szabad az anyós szemébe né©1' vagy nevét kiejteni . . . Ezzel szemben Indiában közismert az sok és vők közötti meleg barátság. Az an?® Sok annyira szeretik vejüket, hogy évente efT' szer — és éppen májusban! — vő-napot rendnek a tiszteletükre ... Anyák Napján tehát rehabilitáljuk az sokat is! Hiszen olyan sok esetet halte^^' — egyről pedig saját tapasztalatomból Is szélhetek —, amikor az anyós szerető, í^ gos édesanyja menyének, vagy vejének. E©* jük ezen a napon ,,édesanyai rangra" az a"7" t sokat Is és vigyünk néhány szál virágot, f. lami kedves ajándékot másödik édesaojA11 nak . •. Május lén, Anyák Napján mindenütt, yi eljutott ennek a bensőséges, gyönyörű vaeaünnepnek kultusza, szebben kell, bogy a ) gyogjan a termékenyítő nap, illatosabban > I nyíljék a virág és jobbak, emberibbek leg?*0 az emberek Csányi Piros^ ¥ ifi A röszkei határ utolsó elitéltje (A Délmagyarország munkatársától) két nappal ezelőtt _ közvetlenül a Bácska baditása előtt — az akkori jugoszláv haté* % tén, Röszke közelében a határőrök egy sen öltözött középkorú nőt fogtak el, a©'1'1 elf© gyar területre szökött át. Kiderült, hogy flt ^V gott nőt Papp Katalinnak hívják, 41 ő*05^ gyarmajdéuyi lakos. Papp Katalin elte" ( határitlépés miatt indult meg eljárás. ^ Az ügyben a szegedi törvényszók nácsa előtt megtartott tárgyalásra a dényi napszámosasszonyt fegyőr vezette « roólyi adatainak jegyzőkönyvbe való . j^fi^1 után elmondott;/ Ungváry-tanácselnök kw hogy Magyzrma jdényben nemrégiben 'tett költ. Jugoszláviában ekkor már érezni bekövetkezett eseményeket, a szerb nehézségeket gördítettek örökölt házán**0O1 le elá Ekkor határozta el magát, hogy tó szájéra szökik. Közben történt, hogy « *** noni batár eltűnt. A törvényszék a bizonyítás lefolyt*1*8' pT nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte, « tetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek^^/'slrsndrlte azonnali szabadlál/m val"