Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-25 / 118. szám

Vasarnap. 1941. V. 25. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XIII. eifoluam 119 Harc az egyetemért , (B. G.) A szegedi egyetem aulájában lezaj­lott ünnepélyes gyűlés s a városi közgyűlés .pgybangú és egyértelmű elhatározása olyan küzdelem megnyitását jelenti, aminek sikeré­kén kételkedni nem is szabad. Erre a. sikerré nemcsak a városnak és nem­csak a dicsőségesen visszatért ca boldogan má­kunkra ölelt Délvidéknek van szüksége, bánom o magyar kultúrának és a magyar jövő szol­gálatának is. A város kórelme, bár az egyéb döntő jogcímekről sem feledkezik meg, elsősor­ban a város érveit küldi az érvek csatájába- A közgyűlés határozata megemlékezett arról, hogy mintegy húsz millió pengőbeu lehetne megjelölni annak az áldozatnak nagyságát, amit a yáros részben közvetlenül, részben köz­vetve a szegedi egyetemért áldozott, de ha te­kintetbe vesszük azt is, hogy mit alkothatott, mit szerezhetett, mit ópíthetett'volna fel intéz­ménybe, felvállalt és betöltött feladatokban a város azzá! a pétízáldozattal, amivel a szegedi ügyelem idetelepítésre fordított, csak akkor lehet képet alkotni ennek az áldozatnak nagy­ágáról .és méreteiről. Nemgsak a pénz, ami Pedig egyedül monumentális méretű, áldozatot jelent annak a városnak részéről, melynek tartozása nem volt s ma alig van több adós­áéra annál, amit az egyetemért felajánlott, ha­®em az elmulasztott kötelességek hekatombája Jelzi ennek áz áldozatnak nagyságát. Ez a vá­ros tíz évig egyetlen oltárra rakta vagyonát, -'övedelmét, anyagi javait? a szegedi egyetem ^tárára s lia azt kívánja most, hogy teljes áldozatáért a teljes egyetem legyen az ellen­zék, akkor még mindig nem a maga' számára "byetel, hanem a Délvidék és a jobb magyar lQvő szolgálata, számára igényeli a maga áldo­ttainak gyümölcsét. X közgyűlés saón'ökai a város és állam feö­i5it kötött szerződésre helyezték a város igé­déit. Tudjuk, hogy a „szerződés" szó haszná­ba nem jogi vonatkozásban tart számot mél­"nylasra, mert talán a jog eszközeivel kikény­teríthető szerződéses megállapodásról nincs Vannak azoDban erkölcsi kötelezettségek, ^olyek a jogi kötelmeknél ís súlyosabbak s ^ 'norális felfogás azt tanítja, hogy nem a ki­^"•yszeríthető kötelmek a legsúlyosabbak. város a teljes egyelőmért áldozott és - teljes áldozatot hozott a teljes egyetemért » . :j : • ' i lék a nemzet pillanatnyi érdekei el is vezényel­f Innen a szegedi egyetem jogi fakultását, a e vidék visszakerülésével teremtett új jog­b ®rősebb annál, nÜDt amelyik a jogtndo­terjesztésének és fejlesztésének elhallgat­4 asát követelte — s talán nem is követelte — ^ 9zegcdi egyetemeu. Ez a város veszített ak­amikot! veszített az ország s könnyeink t duzzasztotta a nemzet szenvedve hulla­Ij.. könnyeinek végül is töltésebet elmő'só fo­i^®1* de miért kellett ennek a városnak ve­v, az ország boldog és dicsőséges gyara­csának idején is! Nemcsak akkor veszátet­"kk ' ainikör mindenki veszített, vesztettünk •"Podf18' amikoí! kitágultak a határok 'és gya­He a »agyar élet kincsei! Az utolsó tíz ^ a várospak és az államhatalomnak kap­%ttaí ^ak elvezényelt intézmények, zísugo­'%éV "b^^sök és visszavont támogatások fől­k'3- — amikor a yároE az isteni condvi­A földközitengeri csati elérte csúcspontját Német hivatalos jelentést adtak ki a kedd óta tomboló krétai csatáról — A sziget nyugati része német kézen van, meghlusult az angol halóhad beavatkozási kísérlete w ii Bismarck grönlandi vizeken elsüllyesz* telte a 42 ezer tonnás „Hood" csatacirkálót A krétai csata, a Szuezért megindult űagjr küz­delem előjátéka szombaton • változatlan hevesség­gel tovább tartott Szombaton délután a német vederöioparancsnokság kiadta az első hivatalos közlést, amely a hadmiiveletek sikeréről és terv­szerű viteléről számol be. A brit főhadiszállás jelentése szerint M«lema repülötero a németek ke­zében van. Itt tovább dúlnak a harcok. Heraklion és Rethjnon városát és repülőterét visszaloglal­ták az angolok. A németek folytatják a légitfeapv­tok főldrossállitását, Malema községben ntoáröl ntcára, sőt házról házra folyik a legelkescredettekk küzdelem. A Neue Zürcher Zeitung berlini levelezője * krétai és a tobruki harcokról azt irja, hogy azok rcndkivül súlyos jelleget öltöttek. A tobruki erüdövet szívósan tartják aa angolok többször kíséreltek meg kitöréseket, amelyek mej< akadtak a német és olasz ostromlók előtt. Ncoicf hivatalos jelentés m. öl nap áfa (artó hrcfai liarcoüról Berlin, május 24. 'A Német Távirati iroda jelenti: A véderőfőparancjsnoks'ág közli; — A német ejtőernyős vadászok és a légi­uton szállított csapatok május 20-án kora haj­nali órái óta harcban ájlalialc a brit hadsereg részeivel Kréta szigetén, A légen át indított raorész támadással vadász-, romboló-, harci- és zuhanóbombázó repülögépkötelékek támogatá­sával birtokukba vették a sziget hadászatilag fontos pontjait. Ujabb megerősítések után a rohamcsapatok támadásba mentek át- A sziget nyugati része már német kézen van. > — A német légihaderő meghiúsította, a brit il ctcs fcpifólciis a mafla­elürefelf Uileírni Róma, május 24. A szombat esti olasz lapok már világos utalásokat tartalmaznak arra néz­ve, hogy a földléözi-tengerl csata; elérte csúcs­pontját és a tengelyhatalmak szempontjából a lehető legkedvezőbben' alakul. A csatában az olasz légi és tengeri erők is derekasan kivették részüket Az olasz lapok megállapítják, hogy az hajóhadnak azt a kísérletét, hogy beavatkoz­zék a Krétáért folyó döntő harcba. Valameny* nyi hadművelet tervsezrűen folyt le. — Valótlan ChurchiUnek az a Tctjelcrdésef hogy Kréta szigetére, a német Csapatok újzé­landi egyenruhában szálltak le. Ha ez a kije­lentés indoka, vagy utólagos kifogása lenuo aiv vanézve, hogy a német ejtőernyős vadászokkai a nemzetközi jogszabályokkal ellenkező érte­lemben bántak, yagy bánnak el, akkor a német véderőfőparanesnokság minden német katonán esett sérelemért tíz brit hadifogollyal fog ha­sonló módon bánni. -í? rí te-lohruit—ciprusi rendszer körül utóbbi napok vesztesegei folytán a földközi­tengeri angol flottának körülbelül a fele harc­képtelennek tekinthető. A Popolo d'Italia ve­zércikke szerint jelenleg nem csupán a Föld­közi-tenger, hanem a Közcphelct és India csa­tája is folyik. Az angolok pozíciója az úgyne­vezett Alexandria—Szuez—Haifa háromszögön selés ajándékaként aa ország széléről vissza­került Bácska és a visszakerülő Bánát termé­szetadta és kultura-kijelölte központjává vált, akkor ennek a kapcsolatnak is irányt és tar­talmat kell változtatnia, mert amihez Szeged hozzájut, ahhoz az egész Délvidék hozzájut a amivel Szeged gyarapodik, azzal a magyar szellemnek, a 'magyar erőnek és a magyar jö­vőnek szolgálata erősödik s teljesedik ki. Semmi kétségünk nem lehet abban, h'ogy a magyar életnek azok a csúcsai, akikhez ez a város egyeteméért folytatott küzdelmében for­dul, szeretettel és megértéssel hajolnalc majd le a város fölé s ha két évtized alatt nem volt egyetlen alkalom soui arra, hcfgy a magyar élet felelőé politikai tényezői tettekben Í3 adós­címe] előtt, talán most, amikor ez a város nem z.auak a felLimadaí. vitásának örökkévaló jog-. áldozatot kér és nem magának kér, Bsak an« nak' a posztnak megerősítését 6ürgeti, ahol Ieg­bátrabbaU, legeredményesebben és íegmagya­rabbul lehet küzdeni és dolgozni a ránk váró feladatok betöltésében, nem fogják megtagadni annak teljesítését, amivel nemcsak énnek a vá­rosnak, nemcsak a magunkra ölelt Délvidék­nek. hanem a magyar szcllejrú küzdelem moz­gósításának tartoznak. Erkölcsi kötelezettségek a kormányzatot Sze­ged város irányában kötik, de a nemzet és a Délvidék irányában a magyar jövő szolgála­ta kötelezi a kormányt a szegedi egyetem tel­jessé tételére. S amikor ennyi jogcím egyesül s ennyi érv áll csatasorba, nem kételkedhetünk abban, hogy ennek a küzdelemnek teljes siker­rel kell végződnie. A nemzet nagy érdekei X"? ransóoliák a szegedi igéuy?k teljesítesd'..

Next

/
Oldalképek
Tartalom