Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-13 / 84. szám

DÉLMAGyARORSZAG VASÁRNAP, 1941. ÁPRILIS 13. centjének deklarációját a francia nép alapelveiről, ugyanazokat a hangokat fedezzük fel benne, mint amelyeket a felelős német vezetőkörök használnak Anglia ellep a mostani háborúban. JEurópa politikusai — így kezdődik a deklaráció —, akik dicsekedtek bölösességtekkel, miképp lehetséges, hogy még nem lebbentettétek fel a fátylat, mely elrejti az angol kormány tnacchiavellista politikáját? Szemünkre veti azt a kegyetlenséget, melynek végrehajtóit mi megbüntetjük, pedig ő töltötte meg Ázsiát fosztogatással, vérontással, vadembereket bérelt fel, hogy szolgaságba döntse Amerikát, német fejedelmektől vásárolt katonákat előre megállapítva az árat, minden sebnek és minden Csonkításnak. Minket vádol meg féktelen becsvággyal és ugyanakkor arra törekszik, hogy minden gyarmat ura legyen. Mindenfelé azzal vádol meg bennünket, hogy más államok függetlensége ellen támadásra készülünk, pedig 5 kényszerítette Génnát, Velencét. Svédországot és Dániát, hogy mondjanak le minden jogot legmegbecsültebbjéről és legszentebbjéről: a semlegesség megőrzéséről a háború borzalmai között. Ébredjetek. fel és bosszuljuk meg magunkat." Nem egészen friss nyomdaszaga van-e ennek a felhívásnak? Anglia ellenségének akkör is az volt a jelszava ..Meg kell dönteni a brit világuralmat!" Francia partraszállási kísérlet az Ír partokon 1796-ban Napoleon sorozatos győzelmei feke^ te árnyékként borultak Anglia fölé. Az alsóházi ellenzék vezére, Joe, sötét színekben festi le Anglia súlyos helyzetét 1796 májns 16-án: v Hollandia elveszett. Franciaország királya száműzetésben, a francia klfzldtsasdg területi gyarapodása 'ás hatalma riasztóbb, mint valaha. A porosz király elsőnek tárgyalt a franciákkal, a spanyol király hány tejen volt békét kötni, h'ógy megmenthesse gyarmatait, a szárdiniai király is azon az úton van. hogy elfogadja azt. jimff a francia direktórium diktál . . Az Ír kérdés 1796-ban A helyzet azonban tovább rosszabbodott Anglia szempontjából. 1796. júliusában amerikai sfémÜteféséhfí Franciaországba, 'érkezett Wollt Tane fr forfadrdmárvezér és sürgette a francia kormányt, küldjön expedíciós hadsereget Írországba. Előterjesztésében ezeket mondja". — 3.150 non ír katolikus gnermekkofn óta OS öngólok elleni évül el étben és a? angol névtől való irtózásban nevelkedett fel. Fejemet teszem Te. bogy 500 ezer tr siet a. francia lobogók alá. ka Franciaország magáévá teszt Írország felszabadítását5C francia kormány elfogadja a javaslatot és meo-b'7-" Ttr-rO-n t'áb'rtmoVot az fr expedieiós Íz ÖSSZES szépséghibák nsegszüaielísaMo,ern arcápo,ás-Bz,os ha,á9U arcápo5* árusítása. íerfÖS szempilla testes. ülc só árak. 125 szerek, púder, szappan, rúzs, ha jfesték F

,"i n e 4 ]| Á ~ c : első szegedi 18 r S T líüZSI kozinetihai intezete Horváth Mihály-utca 9. (Széchenyi mozival szemben) roittaian tanácsadás. Telefon 30-32 hadsereg megszervezésével. Közben Napoleon újabb sikereket ér el Lombardiában és Korzikát is visszafoglalja, az angoloktól.. Erről ezeket jelenti a direktóriumnak: — Földközi-tenger ismét szabad ... Az angolok kikergetése a Földközi-tengerről nagy hatással lesz olaszországi hadjáratunk sikerére is. Ugyanekkor mondotta Napoleon (éppúgy, mint Mussolini)! „Politikám folytonos főcélja, hogy úrrá legyek a Földközi-tengeren." Anglia e nyomasztó helyzetben elhatározta, hogy békét köt Franciaországgal s el is küldte lord Malmesburyt e célból Parisba. Lássuk, mit ír a „te Pedaeteur" című párisi lap arról, bogy milyen békére számíthat Anglia: — Angliát a maga szigetére kell visszaszólítani. Nincs joguk arra, hogy beavatkozzanak az osztrák, vagy holland dinasztia érdekében. A mi politikánk legnagyobb feladatát abban lássa, bogy "Angliát elszigetelje az Európától, Majdnem szórói-szóra, ezeket irta Kari Megéri r. n Wilhelm«trassc publicistája a mnlt nyáron a Berliner Börsenzeitnngban, amikor ismertette a Németország által tervezett új európai rend alm^veít. F-^nk között is az első helyet foglalja el Angliának az európai szárazföldről való kiűzetésének gondolata. Lord Malmesbury hékenkciója kudarccal végződött. A franciák megszigorították ezután at Anglia elleni gazdásági kölcsönt és folytatta az Írországba küldendő expedieiós hadsereg megszervezését. 1796-ban nédig Brest francia hadikikötőből el is Indult a francia flotta 20 ezer főnyi exoediCiós sereggel az ír partok felé. A vállalkozásról azonban pár hét múlva a kedvezőtlen időjárás s más kényszerítő körülmények között le kellett mondani és az expedieiós hadsereget ismét kihajózták Franciaországba. Napoleon első ínváziés terve Közben Robespierret elsodorták az események, a direktórium azonban áetvette tőle angolellenes politikáját. Az Anglia elleni blokád betartására a legszigorúbban ügyelt, ugyanakkor elővette Ismét a szigetország elleni invá ziós tervet. Ezúttal azonban nem írországi, hanem angliai partraszállás volt a Cél. Meg is találta e hadművelet végrehajtóját nem kisebb férfiúnak, mint Rnonnparte Napóleon tábornok személyében. Bár Franciaország későbbi pra nem mindenben osztozott a direktórium katonai elgondolásaiban, mégis vállalta a megbízatást és 1798-ban Franciaország "északnyugati partvidékén 150.000 ezef főnyi expedieiós sereget vonít össze. A francia dokkokban és kikötőkben éjjel-nappal dolgoztak, högy mire elkövetkezik 1798. év tavasza, megindulhasson a nagy invázió Anglia ellen, mely az első lett volna 1066. óta, amikor Hódító Vilmos nórmanjainak sikerült átjutniok a Csatornán. Ezúttal azonban még meg sem kísérelték az inváziót, mégpedig Napoleon alábbi memorandumának alapján, melyet 1798. február 23-án a direktóriumhoz intézett s amely így hangzik? — Bármekkora erőfeszítést fejtsünk is ki, nem tudjuk megszerezni a tengerek feletti uralmat, Csak úébány év múlva Anglia megtámadásának kísérlete anélkül,, hogy a tengerek urai vagyunk, a legvakmerőbb és legnehezebb művelet lenne, amelyet bármikor is megkockáztattak. Hogy a támadás sikeres legyen, szükséges, högy meglepetésszerűen kelhessüsk át a Csatornán; ezt vagy úgy kell elérnünk, bogy kisiklnnk a fírestet blokkoló angol Hajórajok közül, vagy úgy. bogy kis hajókban. 0 sötétség leple alatt kelünk át mintegy 7 órán át hajózva és partraszdllunk Kent vagy Sussex valamelyik pontján• Hogy ezt végrehajthassuk. hosszú éjszakákra van szükségünk'Ezeknek április ntán végük van s akkor már semmit se tehetünk. Az Anglia elleni expedíció előttem a pár év előtt nem látszik megvalósíthatónak Ekkor azonban a kontinensen' valószínűleg bekövetkező zavarok fogják megakadályozni. Napoleon ezért azt javasolja; énffsrn Franciaország hatalmas tengeri flottát, támadja meg a közelkeleten Angliát olymódon, hogy veszélyeztesse India feletti uralmát. A direktórium elfogadta Napoleon érvelését. Az inváziót lefújta, Napoleont pedig kinevezte a Keleti Hadsereg főparancsnokáváNéhány év múlva maga. Napoleon. veszi elé ismét az invázió gondola fát. amelyet azonban az 1798-as tervnél alaposabban dolgozott ki Nem rajta múlt, bogy meg nem valósnlt. Erről azonban iecközelehb. Ha Glcicknernél festet, tisztittat, becsületes munkát kap! Iskola-utca 27—29 (Dóm-tér) Agytoll gőztisztítás! 402 Telefon 12—69 Dr. Inczédy László: móvarárosi plébános (A Délmagyarország munkatársától) A kegyúri bizottság szombaton délben dr. Pdlfti József polgármester elnöklésével tartott ülésén fnrrTnlkozotf, a móravárosi plébános! állás betöltésével. A bizottság egyhangúlag revízió vette a korábbi választás ügyében hozott ha' tározatát, ettnek folytán most már semmi akadálya. Hogy dr. Inczédy László elfoglalja a má ravdrösí plébániát. A plébánosválaszfás ügye ezzel véglege? megoldást nyert, csupán a püspöki megerősítés szükséges még, utána megtörténik az ünoc riálr-OQ ÜBÍVtntás. I A bank fennállásának loo. esztendeiében PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK (ALAPÍTOTTAK I841-BEN KIRÁLYI 8ZABADALOMLBVELLEL) 1940. december 31-1 mérlegének főbb adatai t Össztőke S4*7 millió pengő. Készpénz 29*9 millió pengő. Kihelyezések 3S)'6 millió pengő. Betétállomány 323*1 millió pengő. SZEGEDI FIÓKJA Széchenyi-tér és'Vőrősmarty-utca sarokKészséggel ajánlja fel szolgálatai! a takarékpénztári és banküzlet minthn ágában.