Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-09 / 81. szám

DECMAG7AR0RSZAG SZERDA, 1941. ÁPRILIS 9. Mi nap alatt 23 fokos hőmérséfsletkülöniiség volt Szegeden {A Délmagyarország munkatársától) A pár napos enyhe időjárás után kedden hirtelen hűNősre fordult az idő és megindult az esőzés is. Hétfőn még 23 fok meleget mutatott a hőmérő, m a hőmérséklet nyold fokkal haladta tul az április elejei átlagos hőmérsékletet. Kedden a 'fokra süllyedt a hőmérséklet, a két naD hömerletkülönbsége 23 fokot tett ki Szókatlan a meleg napok után az esős időjárás. Az 1940-es év meglehetős gazdag volt Csapadékban, az elmnlt 70 esztendő alatt a mult évben volt a Iegesapadékosabb az időjárás. Dr. Kogutowicz Károly egyetemi, tanár legutóbb tanulmányban foglalkozott a vadvízkatasztrófával és ezzel kapcsolatban az elmúlt 70 év Csapadékmennyiségének évi összegét mutatta ki szemléltető rajzokban. A kimutatás szerint Szegeden a csapadékmennyiség évi összege 1870-ben, 1880-ban és 1890-ben nem haüadta tűi a 700 millimétert, 1900-ban már 600 milliméterre csökkent, 1910-ben ismét 700 milliméter volt, 1920 ban 500, 1930-ban 700, 1940-ben pedig 800 milliméter fölé emelkedett a csapadékmennyiségFoglalás alán rágalmazási per IS napi fogházra ifé'ieh a kardos mentjecskéi VA Délmagyafország munlcalársától) Pergőnyelvű, kardos menyecske állott kedden felhatalmazásra üldözendő rágalmazással vádoltan a szegedi törvényszék J5ófcai/-tanácsa előtt A 38 éves Baranyai Pálnó derckegyházi aszszönyt az elmúlt év novemberében valamilyen ügyből kifolyólag a derekegyházi községi elöljárósághoz hívták. Az elöljáróság hivatalában Mécs Balog Róna tisztviselőnőhöz utasították; aki elmondotta Baranyinénak, hogy kisebb adótartozása miatt bútorait lefoglalták. Baranyiné erre kiabálni kezdett, majd hangos szavakai támadt a tisztviselőnőre: — Maguk vették el tőlem a kenyeret, magok eresztették földjeinkre a vizet, — kiabálta Baranyiné a tisztviselőnőnek. A felhatalmazásra üldözendő rágalmazással vádolt napszámosasszony az ügyében kedden megtartott törvényszéki főtárgyaláson elkeseredetten védekezett Bókay tanácselnök kérdéseire minduntalan kitérő válaszokat adott és ártatlanságát hangoztatta. Vitatta azt is, högy az inkriminált kifejezéseket mondotta LcifgirelorszáC Románia, Bulgária és in rnmm a dáihclefeurápal forgalomban Rendkívül időszerű körülnézni Európa kelelén, nemcsak a Raumpoiitik teóriájának meggondolásaiból, hanem azokból a törvényszerűségből kifolyóan is, amelyek természetszerűen egyaránt érdeklik mindazokat a délekeleteurópai államokat, amelyek mind agr.lrállamoknak számítanak és éppen a törvényszerűségek azonossága miatt az Európa keletén élő rokon parasztnépek életében egyaránt felfedezhetünk. Lengyelországgal kell kezdeni a vizsgálódást ezen a területen. Társadalomkutatók és gazdaságpolitikusok fejtegetései szerint a lengyel népnek leginkább az olasszal voltak rokon termelési és másféle problémái A népesedés hihetetlenül magas volt, igen nehéz probléma volt a közelmúltban feloszlott országnak, miképpen lehet ezeket a tömegeket elhelyezni az életben. A kérdés annál aggasztóbb volt, mert a lengyel mezőgazdaság mondhatni alig fejlődött a legutolsó évtizedek alatt. Meg lehet állapítani, hogy a nagyhatalmi vágydkífal teli ország egyre szegényedett és tele volt szociális pnwdémákkal. Hatalmas tömegek kerültek emigrációba, igen sokan Franciaországba vándoroltuk ki, mig nagy tömegek ellepték a lengyel városokat és igy természetszerű volt az utolsó évtizedek városfejlődése és iparosítása. Varsó például rövid tiz év alatt 26 százalékkal szaporodott, Lodz lakossága 34 százalékkal, Vilnáé 52 százalékkal és Kattoviczé 182 százalékkal. Természetszerű, hogy mindezek folytán a nép helyét kereste ugy a gazdasági életben, mint a politikában. Rendkívül meglepőnek tűnik, hogy azok az országok, amelyek politikai rendszeréhez tartozott Lengyelország, szinte alig vettek fel valamit a lengyel kivitelből. Anglia, Franciaország szinte annyit sem jelentett Lengyelország kivitelében, mint sok más kisállam. Élénk piacol biztosított cezzel szemben Lengyelország számára a kis Lettország, Litvánia, Észtország — amelynek az ismeretes események óta a Szovjetorosz köztársaság államai, valamint jelentékeny piacot biztosított továbbá Magyarország, a volt Ausztria és Csehország, Románia stb. A lengyel külső élettér tehát bent volt elsősorban a keleti és délkeleti Európában. A felosztott Lengyelország elsősorban mezőgazdasági termékeket szállitott, gabonanemüeket, lisztet, jelentős volt állatkivitele is, ezenfelül nagymennyiségű tojást, vajat cs cukrot szállitott külföldre, kisebb mennyisegben pedig szenet cs kokszot. Ezzel szemben a behozatali áruk közül a legfontosabbak voltak számára a nyersanyagok, egyedül a hatalmas textilipar közel 400 millióért vásárolt nyersanyagot külföldön. De gépek, alkatrészek, szerk< zetek tekintetében is jelentékeny behozatalra szorult a lengyel ipar. A délkeleteurópai tér további vizsgálatánál nem szabad elfelejteni, hogy Románia, Jugoszlávia és Bulgária szerkezete, társadalmi és gazdasági felépítése majdnem azonosnak volt mondható ^egészen a legutóbbi időkig. Például Bukarest helyzete ugyanolyan képet mutat, mint a fentebbi adatok. A román főváros lakossága 20 év alatt megkétszereződött a városbaözönlés következtében. Jugoszláviában a városiasodás irama mé" szédületesebb tempót mutatott. Belgrádnarchía területére 30.7 százalék kivitel, 29.2 százalék behozatal. Olaszország itt is csak kis számokkal szerepelt: 3.1 százalék kivitel, 2.5 behozatal, mig Anglia 9.9 százalék kivitellel és 8.5 százelék behozatallal szerepelt a külkereskedelmi forgalomban. Az utódállamok sokkal nagyobb mértékben jelentettek piacot Jugoszlávia számára, mint például Románia viszonylatában. De Jugoszlávia is ugyanolyan kis mértékben támaszkodott keleti társaira, mint Románja, jeléül annak, hogy gazdasági szerkezete azokéhoz volt hasonló. Bulgária külkereskedelmi kapcsolataiban » legnagyobb számokkal Németország szerepelt: 47.6 százalék kivitel és 60.9 százalék behozatal. Magyarország és a volt Monarchia területe csak 7.4 százalék kivitellel szerepelt és csak 149 százalék behozatallal. Nyugateurópa felé a legtöbbet Anglia felé szállított, 11.6 százalék, mig onnan behozatala 4.6 százalék volt. Németország felvette a bolgár kivitelnek majdnem 50 százalékát, de még ennél is nagyobb volt a bevitel a német piacokról. Természetszerűen a jelenlegi háborús helyzet a keleti államoknál elsősorban Nyugateurópával és Angliával lazította meg a kialakult kapcsolatokat. Románia esetében a legutóbbi események a kivitel 28.9 százalékát érintették, a behozatal 15.7 százaléka maradt el. Jugoszlávia esetében — még a Balkán-háború vasárnapi' kezdete előtt — a kivitel 20.8 százaléka, a behozatal 17.7 százaléka alakult át a háború következtében. Bulgária kivitelében 22.1 százalékról, a behozatalban 10.4 százalékáról volt szó, természetesen Németország megnövekedett igényei ezeket a kiviteli és behozatali elmaradásokat pótolták. A külkereskedelmi forgalom számadatain kivül érdekes néhány pillantást vetni a délkeleteurópai államok szellemi és politikai életére is. Itt csak jelezni kell azt a tényt, hogy a keleü és » délkeleti országok szellemi életében a szláv jelleg is sokszor megakadályozta, hogy felismerjék és tisztázzák a keleti és nyugati kapcsolatokát. Ezek az államok a világháború után Nyugateurópához kötötték létüket, de ugyanakkor a szlávság és germánság harcában látták létük értelmét. A gazdasági statisztikai adatok és a politikai beáliitódottság nem mutatott a fentebbi adatok alapján sok és lényeges párhuzamos vonalat, éppen ezért érdekes megvizsgálni ezeknek az államoknak jövőjét a német Raumpoiitik elgondolásaiba beállítva. volna. A törvényszék a tanúkihallgatások után ' nak 19Í'0-ben csak 91 ezer lakosa volt, mi; - 1920-ban 115 ezer, tiz évvel később 1930 ban már 242 ezer. Belgrád a háború előtt egészen kis igazolva látta a vádat és tizenötnapi fogház büntetésre ítélte Baranyinét. Az ítélet elhangzása után, amikor Bókay feTnök megkérdezte, hogy megnyugszik-e az ítéletben, Baranyiné nyomban kész volt a válaszszal: város volt, még a középvárosok nagyságát sem érte el és 1930-ig 165.9 százalékkal gyarapodott a lakossás tekintetében. Bulgária fővárosának, S/ófinnak 1910-ben 103 ezer lakója volt és 213 ezer lett. E három állam városiasodó fejlődése nem ment végbe valami pontosan és alaposan átNem nyugszom bele — mondotta —, mert | gondolt társadalom, vagy szociálpolitikai terv ártatlan vagyok . szerint A népek spontán igyekezete és talán Teleki Pál emléke a Sajtókamara választmányi ülésén Budapest, április 8. Az Országos Magyar Sajtókamara főosztályai kedden tartották rendes havi választmányi ülésüket a Sajtókamara tanácstermében. A kiadói főosztály ülésén Marsovszky Tibor elnök meleg hangon emlékezett me« a tragikus körülmények között elhalt mi» niszterelnökről, aki a Sajtókamarának tiszteleti taria és felügyelőbizottságának elnöke volt A választmány tagjai állva hallgatták végig_ a megemlékezést. Majd a választmány folyó ügyekkel és felvételekkel foglalkozott Délben 12 órakor az újságíró főosztály tartott választmányi ülést Zimmer Ferenc elnökletével Az ülés előtt az elnök megemlékezett grol Teleki Pál miniszterelnökről. Az elnök megemlékezésében meleg szavakkal méltatta Teleki Pál államférfiúi érdemeit, majd felemiitette, hogy az ő miniszterelnöksége alatt alakult meg az Országos Magyar Sajtókamara, amely hálából első tiszteletbeli tagjául Teleki Pált választotta meg. Ezután a választmányi ülés folyó ügyekkel éa tagfelvételekkel foglalkozott 1 W^MSP^^ÍTS Hüsuííra ^ Mtf-HttnrMi fentbe KOet ttb.a j ^ W^B-J-J tásSrolhal. Locsol6t, k„ választékban. Üzlet: Arany János-utca 5. (Hun. gária-szálló mögött.) óffl Takarításhoz... f cl Füstölt -láb KÖ.-kint 1"20 P-ért kapható a ® Pick Szalámigyárban Érdekes adatok világítják meg Románia külkereskedelmi forgalmát Kiviteléből Középeurópára 42.1 százalék esett, mig behozatala 68.8 százalék Legnagyobb volt a behozatala Németországból, 39 százalék, mig kivitele 20.7 százalék Magyarországba, a volt Ausztriába és Csehországba együttesen 21.5 százalék volt a kivitele, mig behozatal innen 29.8 százalék. Olaszország felé 5.6 százalékot exportált, mig bevitele innen csak 1.4 százalék volt, Angiiába 12.5 százalék volt az export, mig onnan behozatala 6.8 százalék. Ezek a számok is azt mutatják, hogy a délkeleti államok egymás között kereskedtek a legkevesebbet. Jugoszlávia külkereskedelmi helyzetéről a következő adatok beszélnek: a középeurópai kivi'ele 54.4 százalék volt, behozatala 55.9 százalék. Ebből Németországra jutott 23.7 százalék kivitel. '26.7 behozatal. Magyarországra és a Tolt Mo« padlóbeeresz'ő, parketpaszták, padlóviasz^ kefék, lószörseprők, ecsetek, porfestékek, olaj festékek, lakkok, zománcok, vegyiszerek LEGOLCSÓBBAN, LEGJOBB MINŐSÉGBEN tlaraszihi! Gézánál SZEGED. FEKETE-SAS ü. 22.