Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-08 / 80. szám

Az egész nemzet gyásza kisérte utolsó útjára gróf Teleki Pált Budapest, április 7. Vasárnap egész napon át özönlött Budapest és az ország közönsége a fiemzet nagy halottjának, gróf Teleki Pál miniszterelnöknek az Országház kupolacsarnokában felállított ravatalához, hogy lerójja kegyeletét a tragikus sorsú magyar államférfiú iránt. Délelőtt 10 óra után érkezett a miniszterelnök koporsója a Kerepesi-temető Halottas házából az Országházhoz. A koporsót a főbejáratnál a Teleki-család tagjai, gróf Szapáry Lajös, a felsőház Háznagya, Putnoky Móric, a képviselőház háznagay fogadták 'és a minisztériumi tisztviselők sorfala között vitték fel a kupSlaCsarnokba. 'A ravatalon először az önvegy lila orgoná-l bÓl összeállított koszorúját Helyezték el, majd HoPtHy Miklós kormányzó pálmaágakból és babérlevelekből összeállított koszorúját tette le vitéz HorvátJi Dénes alezredes szárnysegéd. LátEatók voltak a ravatalon az államfők és kormáűyCk koszorúi: Hitler koszfirúja. Mussolini babérkoszorúja, valamint a diplomáciai képviseletek kSszorúaí. Héfőn már a kora reggeli órákban Hatalmas tömeg lepte el a Kossuth" Lajos-teret és a környező utcákat, Hogy tanuja legyen az ország nagy fia végtiszlességtételének. A gyászpompába öltözött kupolacsarnokba egymásután érkeztek az előkelőségek'. Ott volt Bárdossy László miniszterelnök vezetésével a körmány minden tagja, a katafalk oldalánál a gyászoló Család tagjai foglaltak Helyet. 'Az elhunyt miniszterelnök nagybeteg felesége is ött akart leríni a temetésén és azt a kívánságát fejezte ki orvosai előtt, Hogy hordágyon vigyék a temetésre, súlj/Os állapotára való tekintettél azonban ezt a kívánságát az orvosok nem teljesítették. 'K kormányzó számára felállított karosszék mellett foglaltak Helyet Baedet admirális, Hitler képviselője, Mussolini képviseletében Buti nagykövet, továbbá a bolgár és a japán követ. Mögöttük az országgyűlés két Házának valamennyi tagja, a magyar politikai és közélet minden számottevő egyénisége. Miután a kormányzó elfoglalta Helyét, bevonult a papság és megkezdődött a gyászszertartás. Az Operaház énnekkarának gyászdala után Bárdossy László miniszterelnök lépett a ravatalhoz és elmondotta gyászbeszédét. DÉLMAGyARCHSZÁG KEDD. 11941. ÁPRILIS 8- * A miniszterelnök gyászbeszéde Bárdossy László miniszterelnök gyászbeszédóHen a következőket mondotta? *— 0 fájdalomtól összetörve és meggyötörten 'állunk koporsód előtt, gróf Teleki Pál, bogy a nemzet nevében, amelyet olyan forrón és rajongóan szerettél, utolsó isteubözzádot mondjunk Neked. Mennyi mindent rejt magában ez a koporsói Mennyi akaratot, mennyi munkát, mennyi gyötrődő aggodalmat és tépelődést, mennyi önfeláldozást és áldozatkészséget, mennyi gondolatot és tervet, mennyi kiharcolt sikert és eléri eredményt és mindezek együttesében milyen tragikus beteljesülését annak, aminek emberi sors a neve• Ez előtt a kopörső előtt, amelyet az egész nemzet szivettépő fájdalma kísér, valóban lehetetlen vigasztalásra szavakat találni. És mégis fel kell emelnünk fejünket a porból, ahová a fájdalom súlya alatt Hajlott, fel kell szárítanunk szemünkből a könnyet és túlnézve ezen a kopSrsón. annak az életnek az értelmét 'és tanulságát kell keresnünk, amely olyan váratlanul és tragikusan ért véget — Ne csak a tragédiát érezzük át. Hanem a katafzsit is. a megtisztulást, ami vele jár. Ne gsak a Halált lássnk. Hanem az életet, a pompás, a gazdag életet, amely megelőzte. Nagy vonásokkal vázolta a miniszterelnök ezután gróf Teleki Pál útját és munkáját. — Teleki Pál életének nagy munkája — folytatta —. küzdelem, szakadatlan küzdelem a szellem, a tiszta tudöm'ány eszközeivel annak a Bebizonyítására. Hogy a trianoni úgynevezett békerend nem tartható fenn nemcsak azért, mert aZ európai és különösen a dunavölgyi népek békés együttélését lehetetlenné teszi. Azoknak a tudSmányPsan feldolgozott, lelkiismeretesen lemért adatoknak a tömege, amelyeket ennek az igazságnak bizonyítására a magyar békedelegáció legnagyobbrészt Teleki Pál személyes munkájának eredményeként állított össze, nem indította neg a párisi döntőbírák értelmét és szivét- De Tt'eki Pál a jövőhöz appelldlt és a Gondviselés neki adott igazat ós elégtételt. "Az érdem nagy része ezért ismét Teleki Pált illeti. Kivánbat-e magának ennél bárki is nagyobb elégtételt. Az egyik oldalon a trianoni, temetés, a másikon a beloederei iga*ságoszláv. — Azr egyik oldalon a tedrájíhaff titfEeww bontakozó szegedi nemzeti szervezkedés, a má8ikon a magyar honvédség viharosan gyüx'* frlffonuláaa a. KAroátok aertneéte. Xmi&r A belvederi döntéssel szűkebb hazája, Szálm'dr, vlstszakerült hozzánk, ősi Ssaládi kastélyát és birtokának azt a megmaradt részét, amit az idegen Hatolom nem osztogatott szét. odarríándékozta nemzetének. Ugy érezte, ez a kötelessége azokkal szemben, akik elestek attól. Hogy viszszakphassák azt, ami Trianonban idegen uralom alá került. — Utolsó éveiben Teleki Pál valób'an a nemzet tanítómesterévé lett. A magyarság lelki és erkölcsi megújulásának szükségességét hirdette, azt, hogy magasabb ideálokat tűzzünk magánk elé, ne becsüljük túl az életet és földi javait, Hogy emelkedjünk felül a kicsinyes ellentéteken s fűzzük ezt a nemzetet olyan erős egységbe össze, amelyen aztán a pokol kapni sem vehetnek erőt. Hányszor mondta el ezt újból, höl kérve, Hol korholva- Az ebben a tanításban megszólaló lélek olyan volt, mint a templomi harang tiszta zengése, amely minden jóakaratú ember segítségét kéri. — !Államférfi volt, — fejezte be a miniszterelnök gyászbeszédét —, akinek a naponként fel* merülő problémákkal kellett megküzdeni, de ugyanakkor tudós is. aki a feladatokat távoli perspektívából nézi. E kétféle szempont, e két-! féle munkametódus talán sokszor összeütközött;' benne és aggódó, önkínzó kétségeket támasztott a lelkében, Vájjon melyik utat, vájjon melyik, megoldást válassza. És itt eszembe juf Aranyi} Jánosnak Széchenyitől írt át a két sora: „É-% mennyi haréot küzde önmagával, hány izgatott álmatlan éjjelen." Most már elpihent. Ne zavarjuk álmát, amely felett egy nemzet áldása, hálája és szeretete lebeg. A porhüvelyéből szabaddá vált lélek talán ott száll most a seeretett föld kedves tájain, a. szatmári lankáko* « gedi kis tanyáknál a hűvös lehelletü ásiki erdőkben, Háromszék virágos rétjein. S ba göndol, bizonyosan azt üzeni nekünk vidámcserkészkiáltással: „Jó munkát!" S mi azt felel*) jük rá: Mindhalálig! A gyászbeszéd végp ztével leemelték az ébenfaköporsót és a gyászkocsira Helyezték.' Megelőzőleg a kocsikra felrakták a koszorú® végtelen tömegét Ezután megalakult a gyász-' menet, amelyben gyalogosan vettek részt a kor-J mányzó. a királyi Hercegek. Bárdossy László' miniszterelnök, a felsőház elnöke, a képviselőház elnöke, a körmány tagjai, a külön külföldi delegációk vezetői, a Budapesten akreditált követek és valamennyi közéleti vezető. A menet a Vilmos Császár-uton. az András* sy-útdn. a Baross-téren és a Einmei-úton át vonult a Kerenesi-femPtőbe. Az útvonal két olda-1 Ián mindenütt hatalmas tömeg várta a koporsót és néma főhajtással tisztelgett az utolsói útját tevő nagy magyar államférfi előtt A te-) mető bejáratánál a gyászmenet tagjai gyalog®-' san kisérték a koporsót a sírig. 'A simái, amely a Batthyányi-mnuzfAegm közelében Van, 12 ál* után néhány nefrcel szentelte be unéffEmlék Gróf Teleki Pál szegedi napjaiból Gróf trfek? Mílfccffcáen, 1039 foeemlfer tf í* az Alsóvárosi Katolikus Kulturház karficsonvfaünnepélyém. A tragikus sorsú miniszterelnök mellett jobbra Varga Józsefní. gróf Teleki Pálné, Varga József kereskedelmi miniszter. Teleki Páltól balra Pálfv József ectomaste é» P. Schnaidec Vtncel alsóvárosi plébános házfőnök.