Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-06 / 79. szám

is» tt • A kézigránáfos nyilas DOnperben 10 ói fegyházra Ittittk Klíma Józsefei Budapest, április 5. Szombaton hirdetett Ítele­tet a kézigránátos Klima József és 26 vádlott­társa bűnügyében a budapesti büntetőtörvényszék. A büntetőtanács valamennyi vádlottat bűnösnek mondotta ki a vádbeli bűncselekményekben. K1 i­m a Józsefet államfclforgatásra való törekvés büntette, felbujtás, robbanószerek tartása és szer­zése, lopás, orgazdaság büntette és tiltott határ­átlépés vétsége miatt mondották ki bűnösnek s tizévi fegyházra, tizévi hivatalvesztésre s ugyan­erre az időre politikai jogainak felfüggesztésére ítélték. A többi 26 vádlott háromévi fegyházbün­tetéstől egyhavi fogházbüntetésig kapóit itéietet. Az Ítélet indokolása szerint Klima József és Iván Pál elhatározták, hogy a régi hungarista­mozgalom híveiből »rendvédelmi osztagokat* ala­kítanak s ecélból 120 embert szerveztek be ariku­iatokba, amelyeket szakaszokra és rajokra osztot­tak fel. A szervezet hetenként összejöveteleket rendezett s ezeken beszélték meg, hogy egyenru­hát, fegyvereket szereznek be, valamint jelvénye­ket készíttetnek, amelyekről egymást felismerhe­tik. Az egyenruhák elkészítésére Klima és Iván pénzt vettek fel. a tagoktól, ezenkívül »ellená'lási alap«-ra gyűjtöttek. Megállapítást nyert, hogy Klímának eredetileg *« volt a terve, hogy Szálasit kiszabadítják a Csillagbörtönből, később a tervet ugy alakították át, hogy vigyáznak Szálasira, nehogy az cserben­hagyja őket. Az alakulat rendszeres gyakorlatokat tartott, amelyeken megmagyarázták a szervezet tagjai­nak a kézigránáttok használatának módját. A szer­vezet jelszava ez volt: »halál az árulókra:* Az alakulatból teháá kilépni nem lehetett. A szerve­zet egyik tagját Klima balállal fenyegette egy íz­ben, mert ki akart lépni a csoportból. Mind­ezek alapján a bíróság bebizonyitot'tnak iátta, hogy a szervezkedés államfelforgatásra törekedett. A kézigránátokkal kapcsolatosan megállapította a bíróság, hogy ezeket Klima Herpay Jánostól szerezte b'e, akitől revolvereket és fegyverekel is kapott. Klima József kivételével valamennyi vádlott Beismerte, bogy a rendőrségen nem bántalmaz­ták őket, vallomásukat minden kényszer nélkül tették. A bíróság előtt többen visszavonták ugyan hallomásukat,, azonban kellőképpen nem tudták Rzt megindokolni. A törvényszék megállapította, Hogy Klima Bsef volt a kezdeményező és vezető, ő szervezte meg a titkos alakulatot, a fegyverek lopás utján jutottak el hozzá. Klima katonai szolgálat alatt állott s ezidő alatt akarta elhagyni az ország te­rületét iSüssüfíft takarékosan!. ^ * HUSVÉThPATKO: Tartós oRdolálás! hajfestés tökéletesen, felelősséggel Szántaiű i 45 Dugonics-tér 11. !? hölgyfodrásznál Tel. 14-51. I Párisi Hagy Máz Rt. Szeged ICsekonics és Riss-ufca sarok HÚSVÉTRA fojásfésték 1 levél „02 Cukor nyul, vagy bárány _,OÖ Ostya tojás alumínium díszítéssel —.10 Ostya ülő nyul 20, —.12 Sárga zsauilia csirke _.12 Litografált bádog tojás tölthető —.24. —.12 Piros massé tojás tölthető —.21 1(5 Tojás színező cellofán —14 Húsvéti képes levelezőlap 10 drb —.24 Borítékos húsvéti üdvözlet 8 drb —.24 Kcpes tojás színező —.21 Ostya tojás alumínium és szallag díszítéssel —.38, —.28 Tojás drazsé cukorka 10 deka >-.38 Zsanilia hintázó csirke —.48 Futurit tojás tölthető —-SS Húsvéti töltött doboz nyúllal —.68 Ostva álló nyal- vagy bárány alumí­nium díszítéssel —.58 Húsvéti tojás mogyorós csokoládéból —78 Ostya baba alumínium díszítéssel —.88 ' jJíiíAúf A TÉSZTA: 25 deka liszt 2 teáskanál Dr. Oetker sütőpor. 8 deka cukor. ! tojás. 10 deka vaj. 1—2 evőkanál tej. TÖLTELÉK: 15 deka mogyoró. 6 deka cukor, t toiásfehérje, 3 evőkanál víz. BEKENÉSRE: 1 tojássárga A lisztet a sütőporral elvegyítjük és » gyűrötfeizkirj szitáljuk. Közepébe egy mélyedést nyomunk, ebbe .'tesszük a cukrot tojást tejet és a liszt egyrészevel sürü péppé keverjük. Az apró darabokra vágott vajat ;ráhelyezzük, liszttel betakarjuk, gombóccá összenyomjuk, 'majd a közepéből kiindulva gyorsan sima tésztává gyúrjuk. Téglaalakúra kisodorjuk, a tölteléket egyen, letesen rákenjük és hosszában összesodorjuk. Patko­forméban tepsire tesszük, tojássárgájával bekenjük. — A töltelékhez a mogyorót ledaráltuk és a többi hozzá­'valóval elkeverjük. SÜTÉSI IDÓ: 40 perc. fő'kőzépmelea sütóben. : Receptkönyvet klvanságra ingyen küld: j iiDr. OETKEB A Budapest VIII, Conti-atM 29 SÜTŐPORRAL ás a VANILLINGUKQRRAL* Parragi György: Teleki Pál egy boldog délutánja A gyászszegélyes nekrológok, a döbbent han­gú búcsúztatások komor kórusában a kegyeletes emlékezés húrjain hadd csendüljön most fel egy derűs, harmonikús akkord mártirsorsu Teleki fái életéből. Ez a mély búgású akkord azért jelentős, mert nemcsak a volt miniszterelnök vox huma­cáját szólaltatja meg, de kifejezi nemcsak egyé­niségének lényegét, de politikai bitvallásának" is az alapgondolatát. Decemberben tőrtént a mult évben. Teleki Pál szűkebb környezetével meglátogatta a Kalot éidi népfőiskoláját, hogy résztvegyen az egyik tanfo­lyam záróvizsgáján. Tudni kell, hogy ezeket a tanfolyamokat a falusi ifjúság erkölcsileg és szel­lemileg legkiválóbb tagjai hallgatják. A nép­főiskola Teleki Pál személyes kezdeményezésére létesült, egyik legdédelgetettebb gondolata volt. amelytől igen sokat remélt a nemzet gyarapítá­sára. Érdeklődéssel és belső gyönyörűséggel hall­gatta a záróvizsgán elhangzott talpraesett, vilá­gos beszédű, értelmes feleleteket. Egyszer azon­ban különösen felvillant a szeme. Kern Aurél nyugalmazott törvényszéki biró, a vizsgabizottság elnöke az egyik szegedvidéki legénytől, akinek szélesen hömpölygő előadása nagyon lekötötte a hallgatóságot, megkérdezte: — Meg tudná-e mondani, mi a nemzeti hagyo­mány és van-e szükség reá? A legény minden rágódás nélkül, tüstént vá­laszolt; — A nemzeti hagyomány a legnagyobb örök­ség, amelyet ősapáink reánk hagytak. A hagyo­mányra szükség van, mert éppúgy nem élhetüuk enélkül, mint levegő nélkül. Teleki miniszterelnök szemében e válasz után nedvesség villant fel. Talán először életében ér­zékenyült el nyilvános helyen. | Visszautaztában csak erről a feleletről beszélt, j A szaktudós, a keményen harcos politikus, a ri­adt, aggódó szivü magyar nehéz komolysága el­illant mellőle. Ugy lelkesedett, mint egy fiatal diák: — Ezért és ilyen feleletekért érdemes dol­gozni, küzdeni, kínlódni — mondotta. — Ezért kell hinni és ezért nem szabad félreállni, elked­vetlenedni, összeroskadni. Milyen mélyen átérez­te ez a fiatal falusi magyar az egész magyar multat. Mennyire a szavában lüktetett az őseitől kapott magyar vér. Istenem, ha a városokban, hivatalszobákban, mindenütt ilyen feleletet kap­hatnék erre a kérdésre: mi a nemzeti hagyomány. Sajnos, hányan tanulták nyolc osztályon keresz­tül a magyar történelmet és nincs ilyen történeti érzékük, ilyen forró, szerves kapcsolatuk a ma­gyar történelemmel, mint ennek a legénynek. Ha a magyar középosztály a maga egészében is azt vallaná, bogy a történeti hagyomány nélkülözhe­tetlen, mint a levegő, de könnyű volna Magyaror­szágon miniszterelnöknek leni. Persze ebben a tuláradóan lelkendező beszél­getésben is ott lapult atépelödő gond és asgoda­lom, amely kísérté lépteit, mint az árnyék, az. hogy az ország vezető rétegnek egv része nem szívja fel magába a magyar mult éltetadó ned­veit, tekintete nem hatolja át a tovasuhanó min­dennapok és a maga önző kis élete láthatárának szegélyét. A »post eauitem sédet atrá ntrin sef­telem még ezeket a derűs mondatait is beárnyá kolta. Amíg azonban erre a beszélgetésre sor került, Teleki Pál élete utolsó hónapjainak egyik leg­boldogabb, legmegnyugtatóbb délutánját élvezte az érdi népfőiskolában. A vizsga után elvegyült a falusi ifjak közé. Karonlogott közülük egyet­egyet és ugy sétált velük, élénk eszmecserét foly­tatva. Apróra kikérdezte őket otthoni viszonyaik, sorsuk, életük, hozzátartozóik, terveik, vélemé­nyük felől. Késő estébe hajlott az idő és kísérői­nek hiába szólítgatták, a vacsorázó asztal te­rítve, úgyszólván erőszakkal kellett kiragadni a miniszterelnököt a népfőiskola falusi hallgatói­nak társaságából. Vacsora közben szokatlanul közlékeny volt Torvább fűzte nagy terveit a népfőiskola intézmé­nyével kapcsolatban. Ezekből kell kikerülnie a magyar falu elitjének, amely a falu elöljáróit, bi-_ ráit, törvényhatósági bizottsági tagjait, gazdakön elnökeit fogja szolgáltatni. Ezzel azonban nem­csak a falu szellemi, erkölcsi és gazdasági szín­vonalát emelik majd, hanem a megújhodó Ma­gyarország betonalapjait és ilymódon kell be­ágyazni az évszázadokba. A beteg, sinylődő szer­vezet gyógyítását, regenerálását az alapnál, a sejteknél kell megkezdeni. Az alapsejt pedig a falu. A nagyobb társadalmi osztályok egy része tul van fertőzve, a korokozó bacillusok annyira virulensek, bogy ezt csak a faluból származó egészséges vérátömlesztéssel lehet megszüntetni­Amiképp azonban az orvosi tudomány sem hasz­nálja fel válogatás nélkül a vérátömlesztés anya­gát, megvizsgálja, regiszterbe szedi az alkalmas vérgazdákat, éppúgy a legnagyobb, legfontosabb szervezetben, az államéban sem lehet a vérát­ömlesztést minden előkészület nélkül, kiváloga­tás nélkül elvégezni. Különösen pedig arra kell ügyelni, hogy ne a demagógia piszkos műszerei­vel, fehér köpeny helyett zöld inget öltő sarTi­tánjaival végeztessék el ezt az életfontosságú műveletet. Ezért kell a falvak legjobbjait, leg­mélyebben gyökerező elemeit sorompóba állíta­ni, őket szellemileg, erkölcsileg előkészíteni és a falu vezetését kezükbe adni. Az egészséges fah» vérkeringése felfrissili majd az olyan társadalmi osztályok petyhüdt, clsavósodott véráramát, ame­lyek az érdemcsedcs, az elöregedés, a hősi ma­gyar életformával szembeni eltompultsás tüne­teit mutatják. így csapongott vacsora közben Teleki Pál jlK vötfeszitö fantáziája. Látszott azonban rajta ai elszántság, hogy mindaz, amit mondott, a délutá­ni tapasztalatok hatása alatt átment Genert­sack szerint minden nagy gondolat hármas fej­lődési fázisán: a fanláziának problémává lecsa­pódó és valóságba gyümölcsöző processusán. \ fantáziát bele akarta gyökereztetni a magyar élet valóságába. Ez volt azóta is a vezető eszeméja Ezért sietett ki, amint csak ideje megengedte, Érdre a népfőiskola falusi hallgatói közé. Mint Anteus, ő is érezte a szükségét annak, hogy * színtelen harcok, küzdelmek arénájából, becste­len árulások, hitvány denunciálások döglesztő nN moszférájából kimeneküljön néha erőt merítem oda, ahol a magyar jövő legtöbb gyümölcsöt, legdúsabb virágzást igérö, a demagógiának a ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom