Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

DÉÜMAG7ARORSIIG KEDD, 1941. ÁPRILIS 1. Szolnoknál van, rövidesen Szegedre érhet tehát a tavaszi árhullám. A Tisza ilyetí nagymérvű áradása a mi vidékünkön egymagában nem okozna nehézségeket, mert mire ideér a hatalmas vízmennyiség, a nagykiterjedésű árterületek em és a széles mederben szétoszlik. Nagy baj ázönban, Hogy ugyanékkor a Maros és a Kőrösök vize is megduzzadt és ez a vízfelesleg is a Tiszát terheli. Mindenesetre Szegeden kihasználják a jelenlegi alacsony vízállást s amíg lehet a zsilipetet nyitva tart ják. Ha Bsak páf Hapig lehet is szó a zsilipek nyitvatartásiról, akkor is lényeges javulás áll be a vadvízfronton. Remélik, hogy ezalatt a pán nap alatt a víz alatt lévő földek legnagyobb részét mentesíteni tudják a vadvíztől es további néhány napos és száraz nap alatt a földek annyira kiszáradnak, hogy semmi akadálya nem lesz többé a mezőgazdasági munkák elvégzésének. A Helyzet pillanatnyilag mindenesetre annyira megnyugtató, hogy Bauer Sándor miniszteri biztos, aki eddig szegedi főhadiszállásáról irányította a vadvízrveszedelem elleni védekezést, hétfőn ismét visszatért a fővárosba és ezutám csak esetenként jón ismét Szegedre. Glaiifeídev Gyula püspök pásziovlevele Glattfelder Gyula megyés főpásztor most adta ki pásztorlevelét A pásztorlevél közli az idei bérmálás rendjét a Csanádi egyházmegyéién, amely a következő: Májne 18-án Kisteleken. Május 22-én Felsőközponton. Május 25-én Szatymaz. Május 26-án Csengele. Június 3-án Somogyitelep. Június 5. Szentmihálytelek Június 8-án Zákány. Jnnins 9-én Királyhalom Június 13-án Röszke. Június 15-én Szeged-Alsóközpont. Június 16-án Öttömöa Június 1-én és 2-án, vasárnap és hétfőn a fogadalmi templomban, . A pásztorlevél a továbbiakban a nők önkéntes honvédelmi szolgálatáról a következőket mondja: Mintán a nők önkéntes honvédelmi tárgyában kiadott 6570/1940. M- E. f. rendelete értelmében a munkaszolgálat megszervezése nem hatósági, hanem társadalmi úton fog megtörténni, a 4 igénybevett női csúcsszervezet között szerepel a Magyar Katolikus Női Egyletek Országos Szövetsége, amely megbízást kapott már a katolikus női és leányegyletek munkaszolgálatának megszervezésére és irányítására. Az említett országos szövetséget egyházmegyém területén dr. Csikós-Nagy Józsefné úrnő, a Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület elnöknője képviseli s azért mindennemű megkeresések bozzá intézendők. (Szeged, Korona-utca 18.) Amikor, ezt közlöm, felhívom a tisztelendő papságot, hogy erről a vezetésük alatt álló női és leányegyleteket tájékoztassák. Szombati és ünnepnap előtti mulatságok rendezése kerülendő, — folytatja a továbbiakban a pásztorlevél. — A szombaton, vagy ünnepek előtti napokon rendezett mulatságok résztvevői, másnap sok esetben elmulasztják a kötelező szentmisét.. Papjaink legalább a katolikus intézmények és egyesületek mulatságaival kapcsolatban hassanak oda, hogy ezeket ne a fentebb jelzett napokon rendezzék. Tapintatos közbelépésekkel ezt más egyesületekkel kapcsolatban is elérhetik. Párisi Nagy áruház Rt. .Szeged (Csekonjes ésKiss-utca sarok > HÚSVÉTRA Tojásfesték T levél —.02 Vatta nyul 1 drb —.08 Húsvéti nyul, csirke, vagy bárány cukorból —.12 Litografált bádog tojás —.24, —.12 Ostya ülő nyul, vagy bárány alumínium díszítéssel —.32, -.20, —.12 Ostya tojás alumínium díszítéssel —.10 Massé tojás —.24, —.16 Húsvéti levelezőlap 10 drb —.24 Borítékos húsvéti üdvözlet 8 drb —24 Tojás színező cellofán 1 levél —.14 Tojás színező képpel 1 levél —.24 Ostya tojás szallag dísszel —.58. —28 Nyári drazsé 10 deka —.80 Tojás drazsé cukorka 10 deka —.38 Marcipán sonka —.38 Zsanilia hintázó csirke ' —48 Ostya bárány alumínium díszítéssel —48 Ostya álló nyul és bárány alumínium díszítéssel —W Futúrit tojás tölthető —.M Az egyházmegyei árvizgyűjtések végőssze* ge: 6973.09 pemgő. Dr. Krémer Tamás esperes adományát,61 a következőket mondja a megyésfőpásztor körié vele: Épüléssel hozom a tisztelendő papság tudomására, hogy a kisteleki templom restaurálása szükségessé válván, a költségekhez dr. Krémer Tamás kisteleki esperes-plébános a sajátjából 4300.- P-t ajánlott fel és tényleg ki is fizetett. Ezt az igazán tiszteletreméltó áldozatkészséget követendő példáként kell megörökíteni tisztelendő papjaink előtt Magam pedig ezt az alkalmat is felhasználom, hogy az éfidemes esperes úrnak főpásztori köszönetet mondjak. Április 27-én, húsvét után második vasáJb nap Hitter István és Körmendi Sándor diakónusokat a megyéspüspök pappá szenteli. Fülöp István, eddigi knnágotai káplán és Solymos László battonyai káplán, kölcsönösen helyet cseréltek. Emlékezés Juhász Gyulára írta dr. Diósi G*za keayesrendt tanár (felolvasta a Dugonics Társaság vasárnapi ülésén) Szegény magyar volt, Költő volt, senki, Nem tudott élni, Csak énekelni. Nem volt tossz, sem jó, Csak ember, fáradt, Várt, várt és nem lelt Soha csodákat. Mély szürkeségben Színeket látott, Magyar volt, költői 'Átkozott, áldott. (Fejfámra.) Hég 40 éves sem volt, mikor ezeket a sorokat Juhász Gyula leírta, melyek egész élete belső tartalmát mutatják, a szegény, meg nem értett fáradt embert, ki csak énekelni tudott, de élni nem, aki nem volt rossz, mert nagyon szeretett, mindent és mindenkit, esak önmagát nem: Magamat nem szeretem, Mert én bűnös vagyok. Mert én az éleiét nem akarom. Csak egy a vágyam, egy az életemDalolni és álmodni mindörökkön Örökké És ez maradt élete végéig, daloló és álmodó lélek: költő. Élni nem tudott, örülni nem mert; félt mindentől, balga volt, bánatos, borús és salát szavai szerint; Nem él, aki fél, És balga, ki borús. Ez a félénkség, borusság és bánat végigkíséri egész életét attól a naptól kezdve, mikor a vékonytestü sápadt, fehérarcú fiúcska előszór hagy. ván el szerető otthonát — átlépte a váci piarista noviciátus küszöbét, honnan 8 hónap múlva, 1900 május elején e szavakkal búcsúzott el repiegő hangon, a noviciátus elöljárójától: .Költő akarok tenni és njságiró.e A kispap lelke messze őgyelgett, várták pésztortüzes tiszai tájak — irja később önvallomásában. És költő lett; vidéki költőnek indult, az akart lenni s az maradt mindvégig — a magyar főidnek, a magyar Alföldnek, szorosabban a szegedi talajnak költője. Mert Juhász Gyula Szeged szülöttje volt és szülőföldjének minden szerelmével hozzátapadt ehhez a magyar talajhoz. Ady jellemezte igy: »Magyar, hogy ugy mondjuk, tősgyökeresen magyar legény, szegedi*. Hiába járt tanárságának kezdő éveiben Máramarosszigeten és Léván, majd Nagyváradon, Szakoleán és Makón, — csak ide tért vissza, a Tisza partjára, a .szép, szőke, tündér édesbu6 Tibiskus mellé —, mert akárhányszor elindult hazulról, mindig elérkezett vissza Szegedre s 1915-től kezdve az .áldott* Tisza partján zengenek fel a magát kereső boldogtalan vándor bánatos életakkordjai s itthon álmodik tovább szeretetről, megértésről, jóságról, magyar sorsról, magyar végzetről. A kitérők mindig megtartották őt a magyar vidék körén belül és Budapest. Berlin. Páris nem volt számára több. mint egv-egv álom. egv-epy vágyódás, a helyhez igarában nem kötötte semmi: Tűnik, múlik az egy emberöltő, S én maradok a falusi költő. Miket szivem gyermetegül áhít. Nem látom nagy városok csodáit. Szalutálok tűnő életemnek Szalutálok tűnő életemnek. Akikkel indult, a .Holnaposok* —Ady Endre1, Biró Lajos. Nagy Endre, Ernőd Tamás, Dutka Akos — s akikről hallottunk, a .Nyugatosok* körében — mind felkerültek Pestre. Juhász Gynla itt akart élni szerettei között, haza vágyott * Tisza partjára, mely várta bús fiát; Tibiszkusz szomorú víz, Oly álmos, oly szegény, de néha szűz virágzás pattan ki a színén. Egy éjszakai szines less, egy hajnali vége már. Álmodik és nagyon vár Egy valakit e táj• Az egyvalaki megérkezett: Már. integet magányos némasággal Az a tájék, mely mindig Visszavont Az a tájék, mely elértette mindig As én rokontalan, nagy bánatom! Kivert egy átok zsivajba, kacajba, Most hazatértem, most köszöntéiele, Mint elszáradt kóró, ha visszaszáUonO. Bánatos rónák, bús testvéretek. Juhász Gyula hazatalált a szegedi földhöz, » tiszai tájakhoz, a napos tájakhoz, a csöndes, öreg* tanyákhoz, melyek oly közel álltak hozzá és csön. dességükkel az ő szomorú, magányos lelkét körülölelték, körülcsókolták: Tiszai tájak, végtelen vidékek, Olyan testvér sorsommal a tiétekÉn is magány csönd gyermeke lettem, S fekszem szelíd-árván a végtelenben. És hallgatom a füvek halk növését, Az esti csöndek mély és bús zenéjét. És nézem, nézem, hogy az esti felleg