Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-04 / 77. szám
4 «CMAG7SRORSZ»G • PÉNTEK, 1941. ÁPRILIS 4. mandátumáról, ugyanekkor pedig a miniszterelnök kijelentette, hogy az eltávozott miniszter helyett is apja és gondviselője kíván lenni Szeged városának, annak minden polgárának. Ugy mondotta ezt a miniszterelnök a maga tárgyilagos, de meggyőző, nem hangulatkeltésre, hanem az értelem felnyitására felépített szónoki stílusában, hogy mindenki megnyugodott Szeged jövőjét és boldogulását illetően és boldog megelégedéssel ünnepelte azt a csöndes, határozott megnyilatkozásaiban is imponáló megjelenésű, hitet, erőt, meggyőződést sugárzó férfiút, mint aki biztosítéka és veszhetetlen záloga a magyar jelennek és jövőnek. És legutoljára, alig egy héttel ezelőtt, amigoi! Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén váratlanul, sok országos gondja között, ígéretéhez híven, megjelent a szegedi tanyák között, látni a nép baját, amelybe az árvíz döntötte. Segíteni rajta és talán egy fciísit segíttetni magán is, bitet és erőt meríteni a földből és népből ahhoz a hatalmas küzdelemhez, amelyet ezért a népért és földért folytatott ... Ki gondolt akkor arra, bögy ez a hősi küzdelemre rendelt férfiú nem tudja befejezni a magyarságért vállalt harcot, úgy, ahogy akarta s ahogy hittük, hogy be fogja fejezni- Ki gondolt akkor arra, hogy ez lesz az utolsó szegedi útja gróf Teleki Pálnak. Senki, bizonyára Senki, hiszen ugyanúgy duzzadt a munkakedvtől akkor is, mint bármikor és mosolyogva Ígérte meg a kíséretében lévő szegedieknek, hogy legközelebb, ha ideje engedi, ismét ellá lógat Szegedre. A halálhír a tanyák között A miniszterelnök halálhíre futótűzként terjedt el a szegedi tanyavilágban is és villámcsapásként hatott. A szegedi magyar mezőn, ahol a föld népe nagyrészt még a vadviz ellen folytat hősi küzdelmet, vagy az alig eltakarodott áradástól nedves földet próbálja feltörni, megállt a munka ezen a drámai délelőttön. A dologra lendült kezek csüggedten hanyatlottak le egy percre, amikor elterjedt a homokos pusztaságban a tragikus halálhír. Gróf Teleki Pál miniszterelnök példáttanul népszerű volt a szegedi tanyavilágban. Ha Szegedre jött, lehetőleg sosem mulasztotta el, hogy felkeresse a tanyák népét, vagy sok esetben, mint például legutóbb is. egyenesen az ő látogatásukra érkezett Nem volt még miniszterelnök, aki ilyen közvetlen közelről igyekezett volna megismerni a nép gondját-baját, örömét-bánatát, mint gróf Teleki Pál, aki leült a körhelyiségben, az ivóban a nép gyermekei közé és mindegy volt neki, hogy gazda, vagy napszámos, zsellér ül mellette, elbeszélgetett vele és igyekezett kitudni tőle, mi a magyar föld népének szive-vágya, kívánsága. A szegedi tanyák népe őszinte barátját és segítőjét veszítette el Teleki Pálban s most, hogy tragikus hirtelenséggel elhalálozott, fájdalmas megrendüléssel gondol rá Szegeden minden tanyai magyar. Teleki Pál mandátuma rA miniszterelnök Halálával tragikus körülmények között gazdát cserél Szeged első képviselői madátuma- Varga miniszter lemondása alkalmával a választási listán soron következő jelölt Peták Nándor örökölte a MÉP második szegedi mandátumát, most gróf Teleki Pál mandátuma a lista negyedik helyén szereplő ch{. Rosta Lajos postatitkárra száll. Rosta Lajos annakidején mint a hivatásrendi alapon szervezkedett munkás és értelmiségi ifjúság képviselője kapott helyet a MÉP listáján. Gróf Teleki Pál élete Magyarország tragikus körülmények között meghalt miniszterelnöke 1879 november 1-én született Budapesten, 62. évében érte utol a haláL Budapesten végezte iskolai tanulmányait, amelyek során legnagyobb kedvvel a földrajzi tudományokkal foglalkozott. Harminc éves korában egy térképészeti munkája a nemzetközi földrajztudomány legismertebb és legkiválóbb képviselői közé emelte, a Francia Földrajzi Társaság a Jomard-dijjal tüntette ki. 1920-ban az egyetemen a földrajztudomány tanára lett, tanszékét egészen második miniszterelnökségéig megtartotta. A politikai életbe 1905-ben kapcsolódott be, amikor a fiatal tudóst a nagysomkuti kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1916-ban átvette a Hadigondozó Intézet vezetését. 1918 "őszén megkezdte a tudományos küzdelmet Magyarország igazáért. Mint a béketárgyalásokat előkészítő iroda tudományos osztályának vezetője könyvtárra való dokumentációs anyagot gyűjtött össze a béketárgyalásokra. Ebbe az anyagba a békekonferencia vezetői bele sem néztek. Az ország újjáépítésének útjára Szegeden lépett s az innen elindult műnk* husz év múlva igazságot szolgáltatott gróf Teleki Pálnak: az összegyűjtött anyag a páriskörnyéki szerződé" sek összeomlásának idején, a két bécsi döntés ab kalmával nagy súllyal esett latba. 1920-ban a kormányzó miniszterelnökké nevezte ki. Lemondása után Amerikába utazott. Ebben az időben teljesen visszavonult a politikától s a tudományos kutatásnak, valamint a cserkészet megszervezésének szentelte idejét. 1938 májusában az Imrédy-kormányban elvállalta a közoktatásügyi tárcát. 1938 őszén a Cseh-Szlovákiával megindult tárgyalások so1 rán Kánya Kálmán külügyminiszter mellett ő volt Magyarország második fődelegátusa. A? első bé esi döntés után a magyar érdemrend nagykeresztjét adományozta Teleki Pálnak a kormányzó; 1939-ben, Imrédy lemondása után másodszor került a miniszterelnöki székbe. A következő évbert visszatért az anyaországhoz Erdély északi része, gróf C s á k y István külügyminiszterrel együtt utazott a második bécsi döntésre megfigyelői mi' nőségben. Az elmúlt év novemberében ismét Bécsben járt. amikor Magyarország csatlakozott. • háromhatalmi egyezményhez. Mii vesziieii a szegedi egyetem a iogi kar sxüneieUeséveí Két szer annyi jophallgaió — 4500 — iratkozott be a ko?ozs* vári egyetemref mint korábban Szegedre — Buza kolozsvári dékán: „fl szegedi Jogi kar szüneteltetését csak időlegesnek tartom" Kolozsvár, április. (A Délmagyarország munkatársától) A kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jogi kara az elmúlt napokban kezdte meg a második félévet. Az egyetem Farkasutcai homlokzatára még nem .kerültek föl az aranyozott betűk, de az épület belsejében, a folyosókon, a tantermekben — ha még a kezdet nehézségeivel is küzdenek _ zavartalanul folyik az egyetemi élet. A Ferenc József-tudományegyetem huszévi szegedi munka után otthonába tért viszsza, boldog hazatérése Szeged számára a jogi kar elvesztését jelentette. SS katedra - <500 jogász A kolozsvári egyetem jogi fakultásáról, a megcsonkított szegedi egyetemről és a Ferenc József Egyetem Barátai Egyesületének a kérdéséről beszélgettünk Kolozsvárott dr. Búza László professzorral, a jogi kar dékánjával — A jogi fakultás azonnal a hazatérés után megkezdhette a tanítást — mondotta dr. Búza László. — A kar 15 katedrával működik. A fakultás létszáma jóval meghaladja a szegedi jogászok létszámát, mert mig az első félévre 1250 hallgató, addig a most kezdődött második félévre 1500 hallgató iratkozott be. Ez a létszám a kétszerese a szegedi joghallgatók volt számának. Vltailiések a kolozsvári táblát. A 22 évi román impérium alatt a jogszolgáltatás Erdélyben nagy nehézségekkel küzdött. Az anyaországhoz való visszatérés után a kolozsvári igazságügyi forumok régi tisztviselői csaknem teljes létszámban megmaradtak hivatalukban — tekintve azonban, hogy a román jogszolgáltatás sok vonatkozásban eltért a magyar jogszolgáltatástól, ezért az egyetem jogi kara professzoraira hárult az a feladat, hogy. a nehézséggel küzdő bíráknak a segítségére siessenek. — A kolozsvári tábla elnöke — mondotta dr. Buza László dékán, hazatérésünk után azzal a kéréssel fordult az egyetemhez, hogy a jogikari professzorok a Kolozsváron működő bírákkal vitaülésekre jöjjenek össze. Eddig a tábla dísztermében két vitaülést tartottunk, mind a két ülésen a jogegyesités kérdését vitattuk meg és a főcélunk az volt, hogy vitaülésünk középpontjába vasárnapi taiz matiné jegyei a Délmagyarország jegyirodában jogéletünk régi elemeit helyezzük. így akartuk azután elérni, hogy az anyaországi jogéletünket egyesítsük Erdély külön jogéletével. — Külön előadásokat tartunk a közeljövőbe" a bírák részére a magyar jog elmúlt 22 évi fej lődéséről. Előadásokat fogunk tartani ugyancsak a tábla épületében a »régi székely jogról* is. — Kétségtelen — mondotta ezután Búza dékán, hogy Szegednek és a Horthy Miklós-tudományegyetemnek nagy veszteséget jelent a jogi kar szünetelése. A szegedi egyetem jogi karának szüneteltetését én is csak időlegesnek tartom és valószínű, mihelyt elsőrendű jogikari garnitúra rendelkezésre áll, felállítják vagy visszaállítják Szegeden a jogi kart. A Ferenc József-Tudomány* egyetem Barátai Egyesülete A Ferenc József-tudományegyptem elköltözésével a szegedi egyetemre a jogi kar elvesztés* mellett egyik-másik fontos kérdés megoldása >® hárult. Felmerült az a kérdés — mint ismeretes 4 Délmagyarországból —, hogy mi történjék al Egyetem Barátai Egyesületével, amely közel huszéven keresztül nagy kulturális hivatást tőitött be Szegeden. A Horthy Miklós Tudomány egyetem Barátai Egyesületének megalakulás® után rendezték a Szegeden szerzett egyesületi e®" gyon kérdését. A kérdés megoldásáról .Búz® professzor ezeket mondotta: — Az Egyetem Barátai Egyesülete Kolozsvár rott még nem kezdte meg a működését, az egy01 sületnek azonban nem kell megalakulnia. A* egyesület készpénz és egyéb vagyonát tekintve, hogy az egyetem és az egyesület 20 éven keres*tül Szegeden működött, testvériesen megosszuk ® Horthy Miklós Egyetem Barátai Egyesületével. — Annak ellenére — folytatta Buza profes*' szor —, hogy Szegedről elköltöztünk, a szegedié® közül számosan megmaradtak tagoknak. A közeit napokra közgyűlést hivők egybe, amelyen dönteni fogunk az egyesület működésének az irányú' ról. Kolozsvárott élénk érdeklődéssel tekintene* az Egyetem Barátai Egyesületének működése el®' Bár a szabadegyetemi előadássorozatok már £>' is javában folynak, valószínű, hogy az Egy«<en; Barátai Egyesülete a jövőben csak reprezentál* működést fejt ki, mert Kolozsvárott az Érdél?1 Múzeum Egyesület töltötte be a múltban azt ® hivatást, amelyért Szegeden az Egyetem BaráW Egyesület alajtulL Kardos Itt*®
