Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-23 / 91. szám

(A Bclmágyarorsság munkatársától) A fel­dúltarcú asszony, amikos az elmúlt év augusz­tus 12-én a szentesi rendőrség bűnügyi osztá­lyának küszöbét átlépte, már egészen lecsilla­podott. Merész mozdulattal nyomta le a kilin­cset és belépett a renferens rendőrfogalmazó szobájába^ — Farkas Istvárménák hívnák — mondotta —, ma éjjel megöltem a férjemet . . . Menjenek ki az urak a házamba, a hálószobában holtan megtalálják az uramat . . . Nem vagyok bo­lond . * . egész nyugodtan menjenek csak ki az arak és próbálják felkelteni Farkas Istvánt . .. Próbálják meg, talán sikerül . • . Alig hogy elhangzottak a napszámoskülsejű asszony ajkáról a megdöbbentő szavak, néhány perg múlva rendőrök állottak meg Farkasék háza előtt, a konyhában öt síró kisgyermek fogadta a rendőrségi embereket. Rendőrtisztek és detektívek hatoltak be a szobába, ahol bor­zalmas látvány tárult eléjük. Az ágyban élette­lenül, szétzúzott koponyával feküdt Farkas Ist­ván 40 éves napszámos. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen embert 15 baltacsapás érte, az ütések csaknem a fel­ismerhetetlenségig szétroncsolták a koponyá­ját. — Férjem egész nyáron aratómunkás volt • mondotta a férjgyilkos asszony a detektívek kérdéseire. — Néhány nappal ezelőtt jött ha­za . .. Elhidegült tőlem 12 évi házasság ntán. Ekkor elhatároztam, hogy megölöm. Bekészí­tettem a baltát, amikor láttam, hogy férjem elaludt, egyszer, kétszer, háromszor, a fejére sújtottam ... Élt még . . . Megsajnáltam és még többször lesújtottam a baltóval • . • Farkas Istvánné kihallgatása után a szegcdi ügyészség fogházába került, az ügyészség gyil­kosság miatt indítványozta a vizsgálat elren­delését. A férjgyilkos asszony több hónapig ál­lott elmeorvosi megfigyelés alatt, majd az ira­tok felkerültek az Igazságügyi Orvosi Tanács­hoz, amely megállapította, hogy Farkas Ist­yánnénál büntethetőséget kizáró ok forog fenn. Az IOT véleménye alapján az ügyészség most kérte vissza az iratokat a vizsgálóbírótól a a férjgyilkos asszonnyal szemben megszüntette a bűnvádi eljárást- Egyben intézkedett az ügyészség arról, hogy Farkas Istvánnét zárt intézetben helyezzék el. II Délmagyarország gyűjtése a szegedi Vöröskereszt-kórház részére Ismeretes, hogy a Délmagyarország nagysza­bású akciót kezdett a szegedi 400 ágyas Vörös­kereszt-kórház mielőbbi felállitása és felszerelése érdekébea A mozgalmat a szegedi társadalom minden rétege a legnagyobb megértéssel fogadta. Közöltük már az első adományokat, felajánláso­kat, ágyalapitványokat, amelyek a Vöröskereszt Egylethez és a Katolikus Növédő Egyesülethez érkeztek. Kedden a Délmagyarország szerkesztő­ségéhez a következő ujabb adományok érkeztek: Lévai Henrik 80.— P Rózsa Vilmos gazdálkodó 80.— P Deutsch Albert 30— P Az ágyak felszerelésére beérkezett összegeket a Délmagyarország kiadóhivatala rendeltetési he­• lyükre juttatta. DÉLMAGYARÖRSZAG SZERDA, 1941 ÁPRILTS 21 Ferenczy Matyi rendszere Kovamot és Grutiert megfosztották mandátumától Budapest, április 22. A képviselőház állandó összeférhetetlenségi bizottsága kedden délelőtt Mezei Lajos elnöklete alatt tartott ülésében foglalkozott Kovarcz Emil és Gruber Lajos or­szággyűlési képviselők elítélése folytán kelet­kezett összeférhetetlenségi ügyekkel. Vitéz Tóth Aladár előadó ismertette az ügyeket, amelyek­nek letárgyalása ntán a bizottság kimondotta, hogy Kovarcz Emil képviselői megbízatását a m• kir. legfelsőbb honvédtörvényszéknek P. /• 573/40/10• sz. alatt hozott másodfokú Ítélete álap­ján a m. kir. legfelsőbb honvédtövényszék jog­erős ítéletétől kezdődő joghatállyal, vagyis 1941. február, 27. napjával megszűntnek nyil­vánítja. Az állandó összeférhetetlenségi bizottság Gruber Lajos képviselői megbízatását az ellene a Kúria ítélete alapján a Kúria jogerős ítéle­tétől kezdődő joghatállyal, vagyis 1941. március 20. napjával megszűntnek nyilvánította, Az összeférhetetlenségi bizottság csütörtö­kön ujabb ülést tart Wirth Károly ügyében. Megszüntették az eljárást a férjgyilkos asszonv ellen, mert büntetőjogilag beszámíthatatlan Zárt Intézetben helyezik el BUDAPESTI NEMZETKÖZI VfiSüR május 2 — 12. 1500 MAGYAR VÁLLALAT NAGYSZABASU BEMUTATÓJA. 'A »100 éves magyar ipar* külön csoportja —. Erdély külön kiállítása — »A ma ipara* — Közép- és kisipari különcsoportok — Élelmi­szer- és borcsoport kostolópróbákkal — Di­vatrevü 350 modellel — A »Nemzetek Terén*: Németország, Olaszország, Japán, a Szovjet ­Unió, Szlovákia és Svájc nemzeti pavillonjai. 50 °|o utazási kedvezmény Érvényes: Budapestié IV. 20—V. 12, vissza V. 2—V. 18. 33% kedvezmény külön vidéki utazásra. Felvilágosítás és vásirigazolvány kapható: Budapesten a vásárirodánál, V. Alkotmány-u­8.. Szegeden a DÉLMAGYARORSZÁG JEGYIRODÁBAN, vidéke® a nwitetjagyirodákhao és a vásár tb. képviseleteinél. 48 Rainer József főkapitány szeretett bíbelőd­ni az apró bűnösökkel. Leültette őket maga val szembe, szépen beszélt a lelkükre, egyál­talában meg volt győződve, hogy jósággá, többre megy az ember, mint túlzott szigorú sággal. — Valld be, fiam, őszintén.. Ahogy azok bevallották! Rainer azért napokig foglalkozott egy-egy ilyen alakkal s csak akkor adta át a L-unügyi osztálynak, amikor semmire se ment veiük, Hol voltak akkqr már a tettestársakt Egyszer, beleunva a soros csirkefogóba, átküldte Temesváry Géza alkapitányhoz, bol­doguljon ő vele. Temesvárynak viszont he. renczy Mátyás, a hires Matyi, volt a jegyző­könyvvezetője. Meglehetős praxisu ember, voltaképpen okleveles tanitó, aztán jóideg csendőr. Mikor felállították a magyar csend­örséget és keresték a megfelelő tiszti anya­got, Matyi is jelentkezett. Meg lett volna minden jogcíme, éppen csak a korhatárt lép­te tul néhány hónappal. A paragrafusok ere­jével akkor se birt senki. Ha sikerül az ifjú­kori terve, legalább is csendörezredesként végzi. A rendőrségen Ferenczy néha önállóan ií működött, hozzá még elég különös rendszer­rel. Sikkasztó áll előtte, azt faggatja, hogy mire költötte a pénzt? — Beruházkodtam. — Mit jelent az a beruházkodás? — Például ezt a rajtam levő ruhát Tettem, — A lopott pénzből? — Abból. — Akkor le a ruhával. — Tessék? — Azt mondtam, hogy le a ruhával, mtrt nem tisztességes keresetéből való. Egyébként is bűnjel lesz belőle. Matyi szavai olyan határozottan hangzot­tak, bogy a szerencsétlen fráter kénytelen volt levetkőzni. _ Hát a cipőt miből szegezted? Talán azt is a lopott pénzből? _ Abból. — Le vele! Most már harisnyában állt a gyanúsított, de közben megjött az esze. A fehérneműje régi, arra nem volt szükség a beruházkodás­nál. Ez a védekezés annál helyesebbnek bi­zonyult. mert a végén — nem lévén letartóz­tatva — Matyi rákiáltott — Most pedig el lehet menni. írtak akkoriban éppen januárt, amikor szi­gorú tud lenni az időjárás hó és fagy nélkül is. Ha nem kapott tüdőgyulladást, ma is él Rainer egyszer kíváncsi volt rá, mire meu* nek az ő makacs tyuktolvajaival, hát pipázva átballagott Temesváryékhoz. Szokása volt, hogy beszédkőzben bólongatott a pipaszárral, mintegy aláhúzva a mondanivalóit, ugy tett most is. — Mondj el, fiam, mindent őszintén, maga­don könnyitesz. Azt mondja rá a rossz betyár: Nem féltem én a dorozsmai zsandárör­mes'ter bilincseitől se, hogyan féljek akkor az ur szutykos pipaszárától? Rainer arca mozdulatlan marad, sók min­dent el tudott nyelni ez a szelid lelkű Jó em­ber. akit olyan korai halálba döntött az ül­döző politika, _ de Ferenczy Matyi más fából volt faragva. Csak ugrik fel most is és teli tenyérrel vágja képen a tolvajt. — Nem tudsz tisztességesen beszélni? Temesváry Géza is rászól. — Mingyárt bezáratlak! — Majd kieresztenek az okosobbak! — fe leli az rendithetetlen elszántsággal. Erre azonban alaposan megrendítette a Ma­tyi. Hogy őnáluk okosabb is van? Villámgyor­san röpködtek a nyaklevesek, Rainer ki ts ment hamar a szobából, nem szerette látni se az ilyesmit. Azonban a bűnös csodaszépen vallott, nem is került elő, csak esztendők múl­va, »idötöltés után*, ujabb bfinbe esvén. — Megint becsukják kendet, mondja Te­mesváry Legalább két évet ül. — Van ott mindnyájunk részére egy-egy tégla! — volt a hetyke válasz. Matyi pedig... nó igen, mit magyarázzam? B oh

Next

/
Oldalképek
Tartalom