Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-22 / 90. szám

Szerb szakaszt fogtak el a fapuskás leventék ne' Ü Sí 1» iValahol Délmagyarországoij... A bonvéd pro­pagandaszázad tudósítója érdekes részletet közöl a beremendi leventék hőstettéről. A beremendi határmenti község leventéi, amikor a kormányzó hadparancsa ismeretessé vált, önként jelentkeztek összekötő szerepre. Zsombékok és nádasok kő­zött, járhatatlan utakon, sokszor derékig vízben, kerékpárjukat a fejük fölé tartva figyelték az el­lenség mozdulatalt. A fapuskákkai felszerelt leventék egyik cso­portja egy összekötő felderítés alkalmával talál­kozott egy három tagból álló szerb előőrssel, A találkozás olyan hirtelen történt, hogy elbújni vagy megfutamodni nem lehetett. Az egyik le­vente erre lekapta fapuskáját a válláról éa meg­adásra szólitotta fel a szerb járőrt A szerbek eldobták puskáikat és megadták magukat Ezzel a három karabéllyal később busz szerb fegyvert szereztek a beremendi leventék. Munkájuk azon­ban még most sem fejeződött be, mos't már a csetnikek felkutatására indultak és sikerült is ne­kik több csetniket elfogni és a honvédeknek át­adni A sertésbőr forgalombahozásával enyhfii a talpbőrhiány fS Délmagyarország munkatársától) A Köz­ellátási hivatalban az elmúlt héten — mint je­lentettük — úgy ezétkapkodták » gipőjegy­igénylőlapokat, hogy a hét. végére valamennyi igénylőlap elfogyott éa az igénylésekben kényszerszünet állott bo. A hivatal vezetősége gondoskodott róla, hogy a héten ismét ki tud­ják elégíteni az igényeket, sajnos, «ssak az igénylőlapok terén, mert talpalásra, vagy kész cipő vásárlására, illetőleg csináltatösára szol­gáló 'cipőjegyeket továbbra is Csak a legmérsé­keltebb számban adnak ki. Remélik azonban, hoky rövidesen javulni fog a helyzet, mert rö­videseit forgalomba kerül a sertésbőrből ké­szül talpbőr. Az iparügyi miniszter rendeletére — amint azt Varga József iparügyi miniszter legutóbbi beszédében bejelentette —. huzamosabb Idő óta folynak a kísérletek a disznóbőr helyes fejté­sére és annak talpbőrre való feldolgozására. Ezek a kísérletek kedvező eredménnyel jártak. Erről maga Varga miniszter győződött meg, amikor látogatást tett a bőrgyárban és megte­kintette a feldolgozó eljárásokat. 'Az eddigi kísérletek során megállapítást nyert, högy a sertésbőrök legnagyobb részét női cipők talpbőróvé, a vastagabb bőrök pedig férfi cipők talpbőrévé dolgozhatók fel A mű­szaki feldolgozás során szerzett jó eredmények alapján szükségesnek mutatkozik, hogy a ser­tésbőr fejtésének eddigi feldolgozási százalék­számát felemeljék. A jelenleg érvényben lévő rendelet szerint a 130 kilós és ennél nehezebb sertés 30 százalékát veszik igénybe bőrgyártás eéljára. Valószínű, bogy Pzt a számot fel fogják emelni éa szesetben * talpbőrbiány eny­hülni fog. SZEGED PÉNZE Szeged 408 millió pengős pénzforgalmával a negyedik helyre szorult — Deb­recen, Nyíregyháza és Miskolc pénzforgalma felülmulta Szegedét (A Délmagyarország munkatársától) A Nem­zeti Bank minden év tavaszám beszámol az or­szág pénzforgalmáról. Az 1940. évről szóló je­lentés érdekesen ismerteti az egyes városok pénzforgalmát. A Nemzeti Bank az elmúlt év folyamán 62 milliárdos forgalmat bonyolított le- 1939-ben 44 milliárdot tett ki a pénztári for­galom, az emelkedés tehát 18 milliárd pengő. Ugyanilyen arányban emelkedett az egyes vá­rosokban is a pénzforgalom. Az ország bankjegyforgalma 1940. december 21-én 1.386.603.100 pengőt tett ki. Érdekes, hogy milyen Címletű, bankjegyek kerültek forga­lomba: 724 darab 1000 pengős van forgalomban, 8,626-751 darab 100 pengős, 2,686.740 darab 50 pengős, 9,054.595 darah 20 pengős, 17,299.463 da­rab 10 pengős, 6,956.090 darah 5 pengős került forgalomba az ország területén. A bankjegyek összege 44,624.367 darabot tettek ki. Szegeden a fiókintézet a mult évben #8,168.000 pengős pénztári forgalmat bonyolí­tott le. A szegedi fiók forgalmát Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc fiókintézetei jóval fe­lülmúlták- A debreceni fiók a mult évben 797 milliós forgalmat bonyolított le, a nyiregyhám 461 milliót, a miskolci fiók forgalma pedig 413 millió pengő volt. Szeged tehát a vidéki váró­ik pénzforgalmában a «egyedik helyre szo­rult. Ez az adat is bizonyítja Szeged visszafej­lődését, hiszen pár évvel ezelőtt még Szeged Pénzforgalmát csupán Debregen tudta felül­múlni. Szeged után most az ötödik Kelyen Győr áll milliós forgalmával. Ezután következik Pées 367 millióval, Szombathely 311 millióval. Békéscsaba 301 millióval. Figyelemreméltó a kecskeméti Nemzeti Bank pénztári forgalma i», Macskámét tavaly Mt milliós pénztári forgal­mat bonyolított le. Kassa 15S milliós pénzfor­galommal szerepel a kimutatásban. Feltűnő, hogy milyen kis pénzforgalma van Sopronnak, 103 millió pengő, Baja, Érsekújvár, Szekszárd, Cegléd, Eger Is felülmúlták a pénzforgalmát. Ugyancsak 103 milliós pénzforgalmat bonyolí­tott le a Sopronnál jóval kisebb Gyöngyös vá­rosa­Érdekes volt a szegedi Nemzeti Bank váltó­forgalma. A szegedi fiókintézet a mult óv fo­lyamán 36.752 darab 3 hónapon belül esedékes váltót számitolt le 26,915.887 pengő értékben. Érdekes, hogy Szegedet a váltóforgalomban csak Debrecen múlta felül 48.000 dambbál. A szegedi fiók a legnagyobb kötvényfor­galmát természetesen a budapesti intézettel bonyolította le, ezután következett a Szegeddel való kötvényforgalomban Békéscsaba, Miskolc, Pécs, Szolnok, Baja. A szegedi fiókintézet giróforgalmát külön kimutatás teszi szemlél­tetővé! Készpénzbefizetés volt 1940-ben 64,296 909 pen­gő, egyéb 18,860.022, helyi átutalás állami 140571 pengő, egyéb 9,215.099 pengő, átutalások a bank más intézeteitől állami 1,489.561, egyéb 55,593.326 pengő, összes glróforgalom volt, ál­lami 98.883541 pengő, egyéb 106,598-585 pengő­Készpénzkifizetések voltak: állami 34,075.614 pengő, egyéb 26,778.842 pengő, helyi átutalás egyéb 9,355.670 pengő, átutalások a bank más intézeteihez állami 63,567.836, egyéb 19,737.606 pengő, összesen állami 98,761.174, egyéb 106,636.474 pengő- A követelések állása 1940. de­remben végén, a szegedi fióknál, állami 315.535 pengő, »gjéb 683.133 pengő. A giróforgalomban Szegedet eeak Debrecen multa felül Saeged után Pécs, majd Győr kö­vetkezett. A szegedi fiók nyers jövedelme a mult év­OÉLMAGyAROkSJÍÁG KEDD, 1941. APRILTS 22. ben 230.442 pengőt tett ti. Ebből le kell számí­tani a kezelési költséget és egyéb kiadásokat, úgy, hogy a bankműveletek eredményeként- a fiókintézet tiszta nyeresége 118.808 pengőt' tett ki- A debreceni fiók nyeresége 248.000, a szom­bathelyi 106.000, a nyíregyházi 101.000, a pécsi 85.000, a békéscsabai 81.000 pengő volt. Bárdossy miniszterelnök beszédet mond a bel- és kül­politikai hefyzeíröl Budapest, április 2l. A képviselőház csü­törtöki ülésén Bárdossy László miniszter­elnök beszédben ismerteti elgondolásait, cél­kitűzéseit és egyben a bel- és külpolitikai helyzetről is általános áttekintést ad. Politikai körökben hire jár, hogy a miniszterelnök be­szédét eziuttal nem követi vita. Két rendelet a szénárak szabályozásáréi Budapest, 'április 2L A Budapesti Közlöny keddi száma közli az árellenőrzés országos kor­mánybiztosának két rendeletét a szénátok sza­bályozásáról. Az egyik a hazai bányákban ter­melt szén bányaáráboz a termelés és a minő­ség szerint felárakat engedélyez, a másik pe­dig szabályozza a szénkereskedelem által fel­számítható haszon kulcsát. o • KÖNYVEK Két könyv a főid orcáról A Királyi Magyar Természettudományi Társu­lat nagy népszerüségü könyvsorozatában ujabb két kötet jelent meg, I. Gheyseliuck R.: A nyughatatlan föld eimű könyvét Bogsch László fordította magyarra. A legnépszerűbb munkája került a magyar olvasó­közönség elé. A kiváló szerző mindenki számára könnyen érthető és élvezetes, néhol szinte drámai tárgyalása két szempontból is hamarosan meghó­dítja az olvasót. A szerző oly egyszerűen és világosán adja elő a földtan problémáit, hogy mindenki hamarosan otthon érezheti magát ennek a tudománynak kér­déseiben. Ir a Föld arcáról, a megkövesült élet maradványairól, a kőzetek keletkezéséről, a víz alakító erejéről, a hegyek keletkezéséről és a földkéreg szerkezetéről s változásairól. A muuka másik nagy értéke a rendkívül gazdag illusztrá­ciós anyag. Az egész földtani irodalomban párja­nélkülivé avatja ezt a munkát az ábrák, de min­denek fölött a képes mellékletek sora. Ezek a ké­pek nemcsak ábrázolóértjükkel, de müvészá szép­ségükkel is nagy hatást gyakorolnak. A népszeri előadás és a gazdag képanyag méltán megillető helyre sorozza ezt a könyvet a magyar olvasó szeretetében. II. Gregory és Raven: Gorillák nyomában. Két ki­váló amerikai kutató munkáját adja gondos for­dításban Szent-lvány József a magyar közönség kezébe. Az amerikai Természetrajz: Muzeum ösz­szebasonlitó anatómiai osztályának két tudósa a legszerencsésebben egészíti ki közös kutatásuk munkájában egymás tehetségét. Gregory páratlan tudása Raven vérbeli világutazó tapasztalatával köt szövetséget abban az utazásban, melyet a go­rillák világának és természetének felkutatására végeztek. Utazásukban mindenre kiterjesztik fi­gyelmüket, megismerik az embereket, a földeket, melyeken járnak, az állatvilágot, a tengerek kü­lönféle halfajtáit, még a művészet megfigyelésére is tudnak alkalmat keresni. A tudományos útle­írások között is jelentős eredményű munka, mind­végig Izgalmas és érdekes leírásokban számol be Utazásukról. A magyar olvasó tájékoztatására méltó könyvéri dicséret illeti a százesztendős társulatot. A könyvök a Királyi Magyar Egyetemi Nyom­da előállításában ielentak mea

Next

/
Oldalképek
Tartalom