Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-22 / 90. szám
Szerb szakaszt fogtak el a fapuskás leventék ne' Ü Sí 1» iValahol Délmagyarországoij... A bonvéd propagandaszázad tudósítója érdekes részletet közöl a beremendi leventék hőstettéről. A beremendi határmenti község leventéi, amikor a kormányzó hadparancsa ismeretessé vált, önként jelentkeztek összekötő szerepre. Zsombékok és nádasok kőzött, járhatatlan utakon, sokszor derékig vízben, kerékpárjukat a fejük fölé tartva figyelték az ellenség mozdulatalt. A fapuskákkai felszerelt leventék egyik csoportja egy összekötő felderítés alkalmával találkozott egy három tagból álló szerb előőrssel, A találkozás olyan hirtelen történt, hogy elbújni vagy megfutamodni nem lehetett. Az egyik levente erre lekapta fapuskáját a válláról éa megadásra szólitotta fel a szerb járőrt A szerbek eldobták puskáikat és megadták magukat Ezzel a három karabéllyal később busz szerb fegyvert szereztek a beremendi leventék. Munkájuk azonban még most sem fejeződött be, mos't már a csetnikek felkutatására indultak és sikerült is nekik több csetniket elfogni és a honvédeknek átadni A sertésbőr forgalombahozásával enyhfii a talpbőrhiány fS Délmagyarország munkatársától) A Közellátási hivatalban az elmúlt héten — mint jelentettük — úgy ezétkapkodták » gipőjegyigénylőlapokat, hogy a hét. végére valamennyi igénylőlap elfogyott éa az igénylésekben kényszerszünet állott bo. A hivatal vezetősége gondoskodott róla, hogy a héten ismét ki tudják elégíteni az igényeket, sajnos, «ssak az igénylőlapok terén, mert talpalásra, vagy kész cipő vásárlására, illetőleg csináltatösára szolgáló 'cipőjegyeket továbbra is Csak a legmérsékeltebb számban adnak ki. Remélik azonban, hoky rövidesen javulni fog a helyzet, mert rövideseit forgalomba kerül a sertésbőrből készül talpbőr. Az iparügyi miniszter rendeletére — amint azt Varga József iparügyi miniszter legutóbbi beszédében bejelentette —. huzamosabb Idő óta folynak a kísérletek a disznóbőr helyes fejtésére és annak talpbőrre való feldolgozására. Ezek a kísérletek kedvező eredménnyel jártak. Erről maga Varga miniszter győződött meg, amikor látogatást tett a bőrgyárban és megtekintette a feldolgozó eljárásokat. 'Az eddigi kísérletek során megállapítást nyert, högy a sertésbőrök legnagyobb részét női cipők talpbőróvé, a vastagabb bőrök pedig férfi cipők talpbőrévé dolgozhatók fel A műszaki feldolgozás során szerzett jó eredmények alapján szükségesnek mutatkozik, hogy a sertésbőr fejtésének eddigi feldolgozási százalékszámát felemeljék. A jelenleg érvényben lévő rendelet szerint a 130 kilós és ennél nehezebb sertés 30 százalékát veszik igénybe bőrgyártás eéljára. Valószínű, bogy Pzt a számot fel fogják emelni éa szesetben * talpbőrbiány enyhülni fog. SZEGED PÉNZE Szeged 408 millió pengős pénzforgalmával a negyedik helyre szorult — Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc pénzforgalma felülmulta Szegedét (A Délmagyarország munkatársától) A Nemzeti Bank minden év tavaszám beszámol az ország pénzforgalmáról. Az 1940. évről szóló jelentés érdekesen ismerteti az egyes városok pénzforgalmát. A Nemzeti Bank az elmúlt év folyamán 62 milliárdos forgalmat bonyolított le- 1939-ben 44 milliárdot tett ki a pénztári forgalom, az emelkedés tehát 18 milliárd pengő. Ugyanilyen arányban emelkedett az egyes városokban is a pénzforgalom. Az ország bankjegyforgalma 1940. december 21-én 1.386.603.100 pengőt tett ki. Érdekes, hogy milyen Címletű, bankjegyek kerültek forgalomba: 724 darab 1000 pengős van forgalomban, 8,626-751 darab 100 pengős, 2,686.740 darab 50 pengős, 9,054.595 darah 20 pengős, 17,299.463 darab 10 pengős, 6,956.090 darah 5 pengős került forgalomba az ország területén. A bankjegyek összege 44,624.367 darabot tettek ki. Szegeden a fiókintézet a mult évben #8,168.000 pengős pénztári forgalmat bonyolított le. A szegedi fiók forgalmát Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc fiókintézetei jóval felülmúlták- A debreceni fiók a mult évben 797 milliós forgalmat bonyolított le, a nyiregyhám 461 milliót, a miskolci fiók forgalma pedig 413 millió pengő volt. Szeged tehát a vidéki váróik pénzforgalmában a «egyedik helyre szorult. Ez az adat is bizonyítja Szeged visszafejlődését, hiszen pár évvel ezelőtt még Szeged Pénzforgalmát csupán Debregen tudta felülmúlni. Szeged után most az ötödik Kelyen Győr áll milliós forgalmával. Ezután következik Pées 367 millióval, Szombathely 311 millióval. Békéscsaba 301 millióval. Figyelemreméltó a kecskeméti Nemzeti Bank pénztári forgalma i», Macskámét tavaly Mt milliós pénztári forgalmat bonyolított le. Kassa 15S milliós pénzforgalommal szerepel a kimutatásban. Feltűnő, hogy milyen kis pénzforgalma van Sopronnak, 103 millió pengő, Baja, Érsekújvár, Szekszárd, Cegléd, Eger Is felülmúlták a pénzforgalmát. Ugyancsak 103 milliós pénzforgalmat bonyolított le a Sopronnál jóval kisebb Gyöngyös városaÉrdekes volt a szegedi Nemzeti Bank váltóforgalma. A szegedi fiókintézet a mult óv folyamán 36.752 darab 3 hónapon belül esedékes váltót számitolt le 26,915.887 pengő értékben. Érdekes, hogy Szegedet a váltóforgalomban csak Debrecen múlta felül 48.000 dambbál. A szegedi fiók a legnagyobb kötvényforgalmát természetesen a budapesti intézettel bonyolította le, ezután következett a Szegeddel való kötvényforgalomban Békéscsaba, Miskolc, Pécs, Szolnok, Baja. A szegedi fiókintézet giróforgalmát külön kimutatás teszi szemléltetővé! Készpénzbefizetés volt 1940-ben 64,296 909 pengő, egyéb 18,860.022, helyi átutalás állami 140571 pengő, egyéb 9,215.099 pengő, átutalások a bank más intézeteitől állami 1,489.561, egyéb 55,593.326 pengő, összes glróforgalom volt, állami 98.883541 pengő, egyéb 106,598-585 pengőKészpénzkifizetések voltak: állami 34,075.614 pengő, egyéb 26,778.842 pengő, helyi átutalás egyéb 9,355.670 pengő, átutalások a bank más intézeteihez állami 63,567.836, egyéb 19,737.606 pengő, összesen állami 98,761.174, egyéb 106,636.474 pengő- A követelések állása 1940. deremben végén, a szegedi fióknál, állami 315.535 pengő, »gjéb 683.133 pengő. A giróforgalomban Szegedet eeak Debrecen multa felül Saeged után Pécs, majd Győr következett. A szegedi fiók nyers jövedelme a mult évOÉLMAGyAROkSJÍÁG KEDD, 1941. APRILTS 22. ben 230.442 pengőt tett ti. Ebből le kell számítani a kezelési költséget és egyéb kiadásokat, úgy, hogy a bankműveletek eredményeként- a fiókintézet tiszta nyeresége 118.808 pengőt' tett ki- A debreceni fiók nyeresége 248.000, a szombathelyi 106.000, a nyíregyházi 101.000, a pécsi 85.000, a békéscsabai 81.000 pengő volt. Bárdossy miniszterelnök beszédet mond a bel- és külpolitikai hefyzeíröl Budapest, április 2l. A képviselőház csütörtöki ülésén Bárdossy László miniszterelnök beszédben ismerteti elgondolásait, célkitűzéseit és egyben a bel- és külpolitikai helyzetről is általános áttekintést ad. Politikai körökben hire jár, hogy a miniszterelnök beszédét eziuttal nem követi vita. Két rendelet a szénárak szabályozásáréi Budapest, 'április 2L A Budapesti Közlöny keddi száma közli az árellenőrzés országos kormánybiztosának két rendeletét a szénátok szabályozásáról. Az egyik a hazai bányákban termelt szén bányaáráboz a termelés és a minőség szerint felárakat engedélyez, a másik pedig szabályozza a szénkereskedelem által felszámítható haszon kulcsát. o • KÖNYVEK Két könyv a főid orcáról A Királyi Magyar Természettudományi Társulat nagy népszerüségü könyvsorozatában ujabb két kötet jelent meg, I. Gheyseliuck R.: A nyughatatlan föld eimű könyvét Bogsch László fordította magyarra. A legnépszerűbb munkája került a magyar olvasóközönség elé. A kiváló szerző mindenki számára könnyen érthető és élvezetes, néhol szinte drámai tárgyalása két szempontból is hamarosan meghódítja az olvasót. A szerző oly egyszerűen és világosán adja elő a földtan problémáit, hogy mindenki hamarosan otthon érezheti magát ennek a tudománynak kérdéseiben. Ir a Föld arcáról, a megkövesült élet maradványairól, a kőzetek keletkezéséről, a víz alakító erejéről, a hegyek keletkezéséről és a földkéreg szerkezetéről s változásairól. A muuka másik nagy értéke a rendkívül gazdag illusztrációs anyag. Az egész földtani irodalomban párjanélkülivé avatja ezt a munkát az ábrák, de mindenek fölött a képes mellékletek sora. Ezek a képek nemcsak ábrázolóértjükkel, de müvészá szépségükkel is nagy hatást gyakorolnak. A népszeri előadás és a gazdag képanyag méltán megillető helyre sorozza ezt a könyvet a magyar olvasó szeretetében. II. Gregory és Raven: Gorillák nyomában. Két kiváló amerikai kutató munkáját adja gondos fordításban Szent-lvány József a magyar közönség kezébe. Az amerikai Természetrajz: Muzeum öszszebasonlitó anatómiai osztályának két tudósa a legszerencsésebben egészíti ki közös kutatásuk munkájában egymás tehetségét. Gregory páratlan tudása Raven vérbeli világutazó tapasztalatával köt szövetséget abban az utazásban, melyet a gorillák világának és természetének felkutatására végeztek. Utazásukban mindenre kiterjesztik figyelmüket, megismerik az embereket, a földeket, melyeken járnak, az állatvilágot, a tengerek különféle halfajtáit, még a művészet megfigyelésére is tudnak alkalmat keresni. A tudományos útleírások között is jelentős eredményű munka, mindvégig Izgalmas és érdekes leírásokban számol be Utazásukról. A magyar olvasó tájékoztatására méltó könyvéri dicséret illeti a százesztendős társulatot. A könyvök a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda előállításában ielentak mea