Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-17 / 86. szám

Szegeti Mit jeleit * gazdasági életének a Bácska visszatérése A pillanatnyi forgalmi kapcsolatokon kívül Szabadka, Kanizsa, Zenta, Verbási, Kikinda és a jómódú bácskai községek ismét Szegedre fognak gravitálni (A Délmagyarország munkatársától) Egész Magyarország érzi, hogy sorsdöntő jelentőségű lépés történt, amikor honvédeink déli irányban átlépték a trianon: batárt és Bácsbodrog vármegyét, valamint á baranyai háromszöget a Dunáig ismét birtokukba vették. A Báoska visszaszerzése azonban különös jelentőségű Szeged szempontjából, amelyet a trian'öni békediktátum határvárossá tett és megfosztott gazdasági életének alimentáló tenületeirőL A Bácska visszatérése alkalmából kérdést intéztünk Tonelli Sándorhoz, aki arai ország megcsonkítása idején főtitkára yolt a szegedi kamarának és hivatásából kifolyóan a Bácskát teljesen ismerte, hogy miben látja e területek visszatérésének jelentőségét és az országos szempontokon túlmenően Szeged szempontjából mit vár a határoknak déli irányban való kitolásától. Dr. Tonelli Sándor kérdésünkre a következőket válaszolta: — Szeged közvéleménye teljesen egységes abban a felfogásban, högy az árvíz óta a trianoni határmegáUapítás volt a legnagyobb csapás, amely Szegedet érte. Amíg azonban az árvíz pusztításait emberi munkával, akarással ás energiával helyre lehetett hozni, a trianoni béke következményeit sokszori kísérletezés dacára, magának a béke intézkedéseinek visszacsinálása nélkül helyrehozni nem lehetett. — A magyarázata ennek a megállapításnak nagyon egyszerű Ha Szegedtől Bajáig a Duna—Tisza-közén át egy egyenes vonalat húzunk, ami ettől a vonalfél északra esik, nagyjából homok, ami pedig délre esik, bácskai televény. Ami ettől a vonaltól északra esik. már a vasút megépítésétől kezdve Budapestre gra vitáit és Csak a déli rész volt Szeged vonzási 'területe. A Bácska és Torontálmegye északi része alimentálta legfőképpen Szeged kereskedelmét és iparát, oda dölgoztak a szegedi iparosok, viszont ezeknek a területeknek kereskedői főként Szegeden fedeztek textilárukban és egyéb cikkekben a szükségletüket. Ezeknek a nyersanyagot szolgáltató és a kereskedelmet tápláló piacoknak az elvesztése volt a legfőbb okozója annak a válságnak, amelyen Szeged gazdasági élete átment s ez a veszteség súlyosbbftotta még lokálisan azokat a bajokat, melyek országos vonatkozásban jelentkeztek. Aki ismerte Szeged gazdasági életét az összeomlás előtti időkben, tudja, bogy a textilszakmában. vasban, gyarmatáruban és más Cikkekben számos 'olyan nagykereskedő volt ott, amelynek üzlete teljesen ezekre a délvidéki területekre volt alapitma. Ezek a cégek a lefolyt húsz esztendő alatt vagy teljesen, megszűntek, vagy detailüzletekké alakultak át. — Gazdasági strutíura. tekintetében az •!szakított Bácsbodrog vármegyét a nagy városi és falusi települések jellemezték, amelyeknek a virágzó mezőgazdaság mellett erős ipari, de különösen kereskedelmi életük is volt. A Báés ka volt az országnak legnagyobb tengeriter melö területe és egyben sertéspiaca. Ipari nö vények, különösen kender, koniló és cukorrépa tekintetében is Bácsbodrog vármegye vezető helyen állott és vnle együtt számos iparválla lat ie elveszett, amely ezeknek a Cikkeknek fel dolgozásával foglalkozott. Köztudomású pél dán! bogy a Mnaynrorszáa kendertermelésének nyolcvan százalékát a Bátska szolgáltatta. A kendert illetően a Bácska visszatérése azt jelenti, bogy e fontos textilanyag tekintetében ismét függetlenné vállunk a külföldtől és önellátásunk biztosítva van — Megítélésem szerint pillanatnyilag a Bácska visszacsatolásának hatása legfőként a forgalmi viszonyokban fog jelentkezni. Ma már e] lehet mondani, bogy az irányitásom alatt álló szegedi kamara hosszú éveken keresztül állandó küzdelmet folytatott a tiszai hajóforgalom helyreállításáért és a Szabadkán át Bajára és a Dunántúlra vezető vasútvonal megnyitásáért. Akárhányszor úgy álltunk már, bogy biztosra vettük az eredményt, de az utolsó pillanatban Belgrádból leintették az ügyet. A jogos reményem az, hogy a'normális forgalmi viszonyok helyreállítása után, ami nem késhetik soká, Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta Nagykikinda, Zsombolya és a környező községek ismét Szegedre fognak gravitálni és a város gazdasági élete határozott nagy fejlődésnek néz elébe. — Húsz esztendővel ezelőtt, amikor elveszítettük a Bácska legnagyobb részét, amely a szegedi kamarához tnrtozott. a kamara szempontjából egy kis statisztikát csináltam és megállapítottam, bogy az elveszített terület lakossága az 1910. évi népszámlálás adatai szerint 439.011 lélekre rúgott. Békés és Csanád vármegye lakossága pedig, amelyet a kamara kárpótlásul kapott, 439.978 volt. A" két szám majdnem hajszálnyira egyezik- A nagy különbség azonban az, hogy az elvesztett területek Szeged vonzási körzetébe, tartoztak, az idecsatolt területek pedig nem. Adóbevétel szempontjából a Báeska elvesztett része körülbelül harminc százalékkal volt erősebb Békés és Csanád vármegyéknél. Ezt érthetővé teszi az a körülmény, hogy Szabadka, Zombor, Újvidék, Zenta. Magyarkanizsa, Verbász, Kula, Apatin, Palánka, stb., gazdasági szempontból a régi szegedi kaPopoff Mihály adminisztrátori kinevezése H kinevezés nem érinti a magyarországi görögkeleti szerb és román egyházak jogait Á MTI jelenti: Magyarország kormányzója április 12-én dr. Popoff Mihály nagyprépost, érseki belynököt a görögkeleti magyar és görögkeleti rutén- egyházrészek adminisztrátorává kinevezte. Ez az intézkedés a görögkeleti magyar és görgkeleti futón hívek körében osztatlan megelégedést és örömet keltett. A rendelkezés ugyanis az első lépés annak a régi íhajnak megvalósítására, bogy önálló görög keleti magyar egyház szerveztcssék, de egyúttal tisztázza a görögkeleti rutének kuszált egyházi viszonyait is. Illetékes helyen is hangsúlyozzák, bogy ez •iz intézkedés semmiben sem érinti a magyarországi görögkeleti szerb és román egyházaknak a magyar törvényekben gyökerező jogait, mert <*&k olyan egybáarészekre éa egybáaköxmarai kerületnek legelevenebb és legnagyobb fejlődésképességgel biró helyei közé tartoztok A jelenleg már százezres lélekszámot megb»* iadó Szabadka mellett, amelyet a szegediek nagyon jól ism«* nek. a század elejétől kezdve Újvidék emelkedett nagy kereskedelmi centrum jel*®' tőségére. Újvidék fejlődése még a szerb ér» alatt is folytatódott és amint Déhány évvel f előtt alkalmam volt meggyőződni, valóságos nagyváros lett belőle. — A Bácska visszacsatolásával kapcsolatba* azonban még egy lokális természetű kérdés M merül fel — folytatta Tonelli Sándor amely a szegődi érdekelteket közvetlenül érinti Húsz esztendő alatt 3 szomszédos Horgos községben és környékén igen jelentős paprika termelés fejlődött ki, amely aszerint, hogy milyenek az időjárási vb szonyok. évi 100—150 vagon őrleményre r^ Adminisztráció szempontjából ennek a pap®'' k'atermelésnek a magyar szervezetbe való illesztése nem lesz nehéz, mert a szerbek hány éve pontosan lemásolták a magyar ml®1^" sítési rendszeri és Horgosán vegyvizsgáló á""' mást. állítottak fel. A horgosi paprikatermel$ kivétel veikül mind magyarok, a magyar Iámnak gondjaiba k°ll venni őket is. A köz®'" jövőben foglalkozni kell a megnövekedett paí" rikatermelés értékesítésének problémájával. — Végezetül még valamit szeretnék eli»°fl' dani. Hivatalöskodásom alatt öt esztendeig alkalmam foglalkozni a Bácska iparosainak * kereskedőinek ügyeivel, őszintén mondhatod megható volt. hogy a szerb impérium, ié** alatt a ragaszkodásnak és lelki idetartozó mennyi jelével találkoztam. Emberek, akik^ azelőtt esetleg 'csak egyszer, vagy kétszer szeltem, esztendők multával is. ha Szeged®* bejöttek, kötelességüknek tartották. Hogy a marát felkeressék, vagy kerülő úton üzeneté ket és üdvözlésüket ide eljuttassák. A verhá5" ipartestület még a mult. esztendőben tartott 0 ven éves jubiláris ünnepélye alkalmával köt* lességének tartotta, hogy a szegedi ketesk* delmi és iparkamarát, üdvözölje. Ez az üdv^ lés természetesen nem került a szerb iparh®' tősári biztos ellenőrzése mellett tartott közt®*/ lés jegyzőkönyvébe. Húsz esztendő nagy sokan már nincsenek meg azok közül, aki®5/ hivataloskodásom idején összeismerkedtem, , akik megvannak, azoknak a nyomtatott b"fl útján juttatom el meleg, baráti kézszorítás mat ségekre vonatkozik, amelyek eddig sem tar'0^, tak sem a görögkeleti szerb, sem a görögi®^ román ogvbázi szervezethez cs eddig törvén? egyházi főhatóság nélkül voltak. Ez az i/^ kedés nem egyéb, mint amaz egyházközség autonómiájának szervezetszerű kiépítése, 401 lyek sem a görögkelti szerb, sem a görögk"'® román egyházhoz tartozónak nem tekinth01 ^ és amelyeknek szervezését az 1868:TX. t.-"- f szakasza is kimondotta volt. Ennélfogva magyarországi göröakeleti szerb és görögko' • fontán egyház törvényes jogai váUozaÜa*0^ maradnak. Tgy például a budai görögk0' szerb püspök továbbra is gyakorolni fogja r tóságát mindamaz egyházközségek fölött. lyek az ő egyházmegyéjéhez tartoztak, há a püspöki fő nélkül maradt többi gör"? leti szerb egyházközség felett IIIMImöíJ KESERŰVÍZ