Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-16 / 85. szám

Szegedon megkezdődön a terményfeleslegek igényhevétele Rekvirálás! értekezlet a városházán a szegedi hadiest területéhez tar­tozó városok és falvak vezetőinek bevonásával (A Délmagyarország munkatársától) A hivata­los lap vasárnapi számában rendelet jelent meg * terményfeleslegek igénybevételéről és ezzel kap­csolatban az. országmozgósitási kormánybiztosok szerepéről. A rendelet végrehajtásának megbeszé­lésére dr. Széchényi István országmozgósi­tási kormánybiztos megbeszélésre hivta össze az V. hadtest területén levő városok és falvak ve­vetőit; a közellátási kormánybiztosi teendőkkel megbízott főispánokat a polgármestereket, alis­pánokat, főszolgabírókat, szoígabirákat és közel­látási hivatali vezetőket. Kedden délelőtt 10 óra­kor a városháza tanácstermében megtartott érte­kezleten mintegy 60 közigazgatási vezető jelent meg Csongrád vármegye és a szomszédos várme­gyék terül étéről. Megjelent továbbá a rekvirálást végző katonai hatóság képviselője és a Futnra megbízottja. Dr. Széchényi István kormánybiztos Is­mertette a hivatalos lapban megjelent rendeletet, smely szerint a közellátási miniszter az 50 kat. holdon felüli gazdákon kivül most az 50 holdon vlnli gazdák és más fogalkozásuak terményfeles­lege igénybevételét is elrendelte. Az igénybevétel Vuzára, rozsra, árpára, zabra, tengerire, olajos magvakra, hüvelyesekre (bab, borsó, lencse), to­vábbá szénára, szalmára, zsirra és zsirnakvaló szalonnára vonatkozik. Az ezekből az élelmisze­rekből felhalmozott felesleges készleteket rendes h»tósági áron veszik át, ezenkívül mázsánkinl fe­hér lisztért 3 pengő, búzáért, rozsért, kenyérliszt­ért, zabért 2.50 pengő, tengeriért 2.30 pengő felárat kap, aki a terményt az előirt határidőben az át­vevő szerveknek átadja. A rekvirálást a honvéd­ség élelmiszerbeszerző osztagai végzik, az általuk megállapított felesleges mennyiséget mindenki kő­teles beszolgáltatni. A visszahagyandó termény­mennyiségről, a megállapított fejadagokról a ha­tóság hirdetmény utján tájékozhatja a közönséget. Élénk tanácskozás indult meg ezután, az érte­kezlet résztvevői közül sokan felszólaltak, vagy kérdés formájában tisztáztak a rendelet végrehaj­tására vonatkozó sok körülményt. Végül Széchényi István kormánybiztos bejeles* tette, hogy a rekvirálás a IV. és az V. hadtest te­rületén már meg is kezdődött Kérte a hatóságok egybegyűlt vezetőit, ugy végeztessék a rekvirálást, hogy eredményes is legyen, de kíméletes is « kö­zönséggel szemben. Meg kell értetni a polgárság­gal, hogy a dicsőségesen harcoló honvédség sike­reinek tartóssága érdekében szűkség van ennek a rendeletnek végrehajtásira. A rekvirálás meg­kezdése során a házról-hásra járást utoljára kell hagyni, először azokat a helyeket kell felkeresni, ahol a hatóság tudomása szerint nagy készletek vannak felhalmozva. D £ I MAGYÁRONSZAG SZERDA, 1941 ÁPRILIS 16. Szeged nem határváros többé! A. közigazgatási bizottság ünnepi megamlékazése Bácska felszabadításáról Szeged ujabb akciót kezd a szüneteltetett egyetemi Jogi kar visszaállítására (A Délmagyar ország munkatársáfái) A köz­Igazgatási bizottság áprilisi ülését kedden dél­atáit 4 órakör tartották meg dr. Tukats Sándor főispán elnöklésével. A főispán megnyitóbeszé­dében megemlékezett a kormányzó kiáltványd­iói és hadparancsáról, amelyeknek következte­Ven a magyar honvédség megindul! a' ezeréves déli határok felé. Szeged már ezt megelőzőleg átesett a tűzke­resztségen? jugoszláv repülők békés polgárok la­kőházai ellen intéztek méltatlan és jogtalan támadást, amelyet a honvédség légierői irpponáló bizton­sággal utasítottak vissza. Ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor ismét tágult az országha­tár és Szeged nem határváros többé, őrömmel üdvözli Szeged lakossága és hatósá­gai nevében a visszatért országrészt. Dr. Széchenyi Tstván napirend előtti felszó­lalásában arról az 1918-ban megindult átkös fo­lyamatról beszélt, amelynek az ország felda­rabolása volt a következménye. Ezerkilencszáz­harmínenyole őszén megindult egy másik fo­lyamat, amely a Felvidéket, Kárpátalját. Er­délyt, most pedig a Bácskát hozta vissza ne­künk­— Ebbe az örömbe is némi üröm vegyül *zonhan — mondotta dr. Széchenyi István —, ttert közben elvesztettük gróf Teleki Pált, az or­szág nagy fiát. akinek az országrészek visszaszerzésében nagy része volt. Beszéde további folyamán arról be­szélt. bogy a déli országrészek hazatérésével Szegedre remélhetőleg jobb napok következnek. Remélhetőleg visszatér a város világháború­előtti „békebeli" forgalma., szine, hangulata és *agy fejlődés indul meg úgy gazdasági, nílnb egyéb téren. Megemlékezett S*&b«í3* letvín arról az ígéretről, amelyet illetékes tényezők tettek az egyetemmel kapósólatban arra az esetre, ha a Délvidék visszatér. Az ígéret úgy szólt, bogy a Délvidék hazatérése esetén a sze­gedi Horthy Miklós-tudományegyete­men megszervezik a jogi oktatást Ennek az ígéretnek a beváltása most időszerű­vé vált, ezért kéri a főispánt és a polgármes­tert, indítsanak akciót az egyetem jogikarának megszervezésére. Nemcsak a jogikor, megszer­vezéséről, hanem az uj központi egyetem meg­építéséről is gondoskodni kell, mert az Ítélő­tábla területének kibővülése maga után vonja, hogy a tábla épületét, amely most központi egyetemül szolgál, vissza kell majd adni ren­deltetésének. Dfr Pálfy József polgármester kijelentette, örömmel hallja dr. Széchenyi István felszólalá­sát a főispán és ő a maga részéről is mindent el fog követni, hogy az egyetem megnőtt hatókö­rének megfelelően kibővüljön': megkapja új központi épületét és jogikardt. A polgármester ezután dr. Tukats Sándor féispánságának két. esztendős évfordulójáról emlékezett meg. Március 13-án volt két éve, hogy dr. Tukats Sándor Szeged főispánja lett. Nehéz időkben foglalta A a főispáni méltósá­got s yárosa szeretetétől áthatva tett mindig eleget az ebből a tisztségből reáháramló köte­lességeknek. Dr. Tukats Sándor megköszönte a polgár­mester üdvözlő szavait és kijelentette, hogy a jövőben is mindent el fog követni városáért. A közigazgatósági hatóságok márciusi mű­ködéséről szóló jelentéseket hallgatta meg aa­utárt a bizottság. Vitéz dr. Tóth Béla tlsztifőorros Bejelentet­te, hogy a város egészségügyi viszonyai már­ciushan általában kielégitőek voltak. A város lakosságának szaporulata ebben a hó­napban 70 É5 volt Dr. BzzgtStFey IjKgp&r •utiáá&'xsARtAZ * rsraftaettnSSirsIg Mtottift pitAny&Ag bexlentóhivatalánál 5425 halföldi éa IHJN0ARIA GRILL -ben minden este hangulatos Garay, Boronkay, Gyárfás-trió. Bejárat a hallból, szolid árak, asztalrendelés a főpincérnél. 203 326 külföldi jelentette be magát. Eltávozását 4218 belföldi ée 307 külföldi jelentette, szállodai be- és kijelentés 1583 történt. A közbiztonsági állapot megfelelő volt, a bűncselekmények szá­ma a szokásos mértéket nem haladta meg. Nagy Sándor tanfelügyelő megemlítette bfe> számolójában, hogy • vadvizveszedelem csökkenésével a külterületi iskolák látogatottsága ia javoL A Mjegényaoí'sá Wkoláe gyermek ek Iskolai ét­keztetése rendszeresen folyik, március folya­mán 450 iekolósgyermék részesült az étkezteté­st akőió áldásaiban. Kogutowicz Károly egyetemi tanár a tan­felügyelő jelentéséhez hozzászólva, kifogásolta azt az általános jelenséget, hogy o kultuszkor­mány fiatal leányokat oszt be tanítónőiéül, el­szigetelt, egytanerős tanyai iskolákhoz. Gon­doskodni kellene róla, hogy fezek a fiatal nők legalább bizonyos idő elteltével kapjanak jobh beosztást- Kérte a tanfelügyelőt a közigazga­tási bizottság ilyen irányú kérelmének adjon hangot a minisztériumban. Nagy Sándor tanfelügyelő rámutatott, hogy a fiatal női tanerők kirendelésének túlnyomó­részt a férfitanerők hiánya az oka. 'A férfitanerők mostanában tömegesen mondanak le állásukról, mert a jobban jövedelmező gazdasági pályákon helyezkednek el. Vitéz Horváth János gazdasági felügyeld jelentette, hogy a márciusi időjárás a mezőgazdaság­nak nem kedvezett, meri eltekintve a hónap ©lejei párnapos szép időtől, a hónap utolsó harmadáig a sok eső miatt nem. lehetett dolgozni. A korai bnza és rPzsvetések jól teleltek, a melegebb időre fej­lődésnek indultak. A késői vetések, elég gyen­gék 'és ritkák, ezért trágyázásuk műtrágyával kivdüatos volna. Az őszi vetések a mélyebb fekvésekben a víz miatt elpusztultak. A mező­gazdasági munkálatok elég jól haladnak: a ka­pások alá a szántást a homokos és partosabb részeken megkezdték, egy-két helyen már ai körai burgonyát is elvetették. Sok helyen azon­ban a kapás alá szánt területeket a föld ned­ves ée süppedékes volta miatt még csak meg lehet közelíteni. A szöllő nyitása és met» ahol lehetséges volt, megkezdődött. Szá­molni kell azzal, hogy a szöllőtőkékben a víg miatt meglehetős nagy kár mutatkozik majd. A gyümölcsösökben a fák tisztítása folyamat­ban van, a permetezés azonban a permetező* szerek hiánya miatt sók helyen elmarad. vadvizek miatt a gyümölcsösökben is meglehe­tősen nagy a kár. Dr. Gergely József állategészségügyi fel­ügyelő az előforduló állatbetegségekről és aZ állatforgalomról számolt be. A hetivásárokra felhajtottak 12 lovat, 167 szarvasmarhát, 87 bor­jút, 96 juhot, és 2613 sertést, amiből elkelt 10 ló, 156 szarvasmarha, 78 borjú, 60 juH és 2608 sertés. Vásárön kívül vettek meg 12 lovat, 751 szarvasmarhát. 431 borjút, 34 juhot és 675 ser­tést. Élőben, vasúton elszállítottak 15 lovat és 133 juhot belföldre, állati nyerstermékben 40 mázsa búst ugyancsak belföldre. Közfogyasztásra levágtak 355 szarvasmar­hát. 689 borjút. 1 bivalyt. 71 juhot. 579 bárányt, 1477 sertést és 91 lovat, amiből 3 szarvasmarha. _2 &eytée 06 2 ló TrdstSi elkobozták, 3 szarvasmar­lia, 12 sektós, valamint 1 borjú húsát a haté­sági hdssaákben mérték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom